
Mi az agyi ödéma?
Az agyi ödéma az agy folyadéktartalmának kóros megnövekedését jelenti akár a szerv egyes régióiban, akár teljes területén. Hátterében számos tényező meghúzódhat. Megfelelő kezelés nélkül az agyi ödéma jelentősen fokozhatja a koponyaűri nyomást, ami akár életveszélyes állapotot is előidézhet.
Tünetek
Az agyi ödéma okai
Az orvoslásban ismert Monroe-Kellie-doktrína leírja, hogy a merev koponyacsont meghatározza a koponyán belüli komponensek mennyiségét. Egy átlagos felnőtt koponyaüregében mintegy 1400 milliliter agyállomány, 150 milliliter vér és 150 milliliter agy-gerincvelői folyadék található. Bármely komponens térfogatának növekedése csak a többi komponens rovására történhet, egyben fokozza a koponyán belüli nyomást. Agyi ödéma esetén az agyszövetek relatív térfogata növekszik az agyszöveten belüli folyadékfelhalmozódás miatt. Ennek következtében romlik a szerv vér- és így oxigénellátása, amit súlyosbít az is, hogy a megnövekedett nyomás további károsodást idézhet elő a szövetekben.
A probléma hátterében többféle kiváltó ok is meghúzódhat. E körbe tartoznak a többi között daganatos megbetegedések, traumás sérülések, oxigénhiány, fertőzések, anyagcsere-zavarok és heveny magas vérnyomás (hipertenzív krízis) egyaránt. Szintén agyi ödémához vezethet a ritka, szinte kizárólag gyermekeknél jelentkező Reye-szindróma, továbbá a szén-monoxid-mérgezés, az ólommérgezés és a nagy tengerszint feletti magasság (hegyi betegség).
A pontos kiváltó mechanizmus alapján az agyi ödémák négyféle típusát különböztetik meg.
- Vazogén (érrendszeri eredetű) agyi ödéma: mind közül ez a leggyakoribb típus, amely a vér-agy gát zavarából ered. Ennek nyomán szabadabban ki tudnak lépni ionok és fehérjék az ereken kívüli (extravaszkuláris) térbe az agyban, aminek hatására ozmotikus alapon több folyadék szorul a szövetközti részekbe (interstícium). Főként tumorok okoznak vazogén agyi ödémát.
- Citotoxikus agyi ödéma: szintén gyakori típus, amely például agysérülést okozó traumák következtében alakul ki percek leforgása alatt. Az agy glia-, ideg- és endothel sejtjeit érinti, amelyekben ilyenkor megnövekszik a sejten belüli folyadéktartalom. Alapját az jelenti, hogy a sejtek nem jutnak elegendő oxigénhez. Stroke, avagy szélütés ugyancsak gyakran kiválthat e típusú ödémát.
- Ozmotikus ödéma: ozmolaritást befolyásoló rendellenességekből ered, így például nátriumhiányból (hiponatrémia), diabéteszes ketoacidózisból és más hasonló metabolikus kórfolyamatokból. Az agysejtek ezekben az esetekben a vérplazmából vonnak el folyadékot, ami szerte az agyban ödémásodást idéz elő.
- Intersticiális (sejtközi) agyi ödéma: kiváltó oka az agy-gerincvelői folyadék kiáramlása az intracraniális térből az agy intersticiális terébe. Mindezt előidézheti például vízfejűség (hidrokefália) és agyhártyagyulladás (meningitis).
Az agyi ödéma tünetei
Az enyhe agyi ödéma tünetmentes maradhat. Ha pedig jelentkeznek tünetek, azokat nagyban befolyásolja, hogy az agy mely régiója érintett. Lokalizált agyi ödéma esetén felléphet gyengeség, látásromlás, kettős látás és egyéb érzékszervi zavarok, rohamok, valamint más neurológiai panaszok is. A diffúz (kiterjedt) agyi ödéma előidézhet fejfájást, émelygést, hányást, levertséget, tudatzavart, kómát és epilepsziás rohamokat. Továbbá a koponyaűri nyomás növekedése miatt szintén kialakulhat fejfájás, hányinger és hányás, letargia, agyi idegkárosodás, zavartság, valamint súlyos esetben eszméletvesztés, kóma és halál.

Az agyi ödéma diagnózisa
Amennyiben hirtelen támadó erős fejfájást, látászavarokat, hányingert, gyengeséget tapasztalunk, fontos mihamarabb orvoshoz fordulni. Szintén nem szabad késlekedni a segítségkéréssel erős fejet ért ütés, trauma esetén. Az agyi ödéma gyors felismerése kulcsfontosságú az olyan súlyos szövődmények megelőzése szempontjából, mint az agyi beékelődés és a beteg elhalálozása. A diagnózis felállításához a tünetelőzmények feltárása és neurológiai kivizsgálás mellett szükség van agyi képalkotó vizsgálatokra (CT és MR), illetve esetenként laboratóriumi vizsgálatokra is.
Az agyi ödéma kezelése
Az agyi ödéma terápiája kettős célt szolgál: egyrészt a folyadékgyülem okozta további károsodás kivédését, másrészt a kiváltó ok kezelését. A pontos kiváltó ok és az agyi ödéma típusa alapján különféle gyógyszerek alkalmazása nyújthat segítséget, valamint súlyos esetekben szükség lehet sebészeti beavatkozásra a felgyülemlett folyadék elvezetése és a koponyaűri nyomás csökkentése céljából.
Az agyi ödéma gyógyulási esélyei
A prognózist nagyban meghatározza, hogy az ödéma az agy mekkora területét érinti, illetve milyen típusú. Amennyiben diffúz ödémáról van szó, amely elég súlyos ahhoz, hogy számottevően növelje a koponyaűri nyomást, úgy a kezelés késlekedése miatt a páciens belehalhat az állapotba, vagy tartós, visszafordíthatatlan agykárosodást szenvedhet. Enyhébb esetekben a gyógyulási esélyeket elsősorban a diagnózis felállításáig és a kiváltó okok feltárásáig, valamint a kezelés megkezdéséig eltelt idő befolyásolja. Ha a kiváltó ok valamilyen visszafordítható folyamat, például diabéteszes ketoacidózis, kezeletlen magas vérnyomás vagy kisebb fejet ért trauma, akkor a beteg prognózisa általában véve jónak tekinthető.
Az agyi ödéma szövődményei
A lehetséges szövődmények széles skálán mozognak, az enyhe kognitív károsodástól egészen a halálig. Kezeletlenül a súlyos agyi ödéma végzetes lehet az agyra és az agytörzsre nehezedő nyomás következményei miatt. Súlyos esetekben továbbá tartós agykárosodás is kialakulhat.