Mi az alacsonynövés?
Az alacsonynövéssel alapvetően gyerekgyógyászok találkoznak, lévén a probléma gyerekkorban jelentkezik, akkor fedezik fel. Hogy mit nevezünk alacsony növésnek, mindig relatív: van arra statisztika, hogy például Magyarországon átlagosan hány centiméterrel születnek a gyerekek, és utána az egyes életkorokban milyen magasak. Ezt egy áttekinthető táblázatban rögzítik, alacsony növésűnek pedig az számít, akinek a testmagassága jelentősen, -2 standard deviációval (SD) az átlag alatt van. (A standard deviáció korrigált empirikus szórást jelent, a statisztikában az elméleti szórás becslésére használják.) Ez az a magasság, amelybe az adott populáció 3 százaléka tartozik.
Tünetek
Az alacsonynövés előfordulása és okai
Az alacsonynövésnek több oka is lehet.
- Vannak például olyan genetikai betegségek, amelyek ilyen problémát okoznak: ez esetben olyan kondrodisztrófiás törpékről van szó, akiknek a csont- és porcképződése szenved zavart. Ezt a betegséget egy dominánsan öröklődő gén okozza, tehát megjelenéséhez elég, ha az egyik szülő érintett. Ilyenkor a babák jó intellektussal rendelkeznek, egyéb problémájuk nem lesz, csak éppen nagyon aránytalanok lesznek: pici testtel és nagy fejjel rendelkeznek, görbék lesznek a végtagjaik. Klasszikus értelemben vett kondrodisztrófiás törpe Magyarországon évente 4-6 születik, a betegség 30 ezer babából általában egyet érint. Az egyéb ok miatti alacsonynövésről pontos statisztikák nem állnak rendelkezésre.
- Mivel a magasság alapvetően a csontok hosszán múlik, minden hatással lehet rá, ami a csontok és a porcok állapotára kihat: ilyen lehet például a Down-szinrdóma vagy a Turner-szindróma, ami hatással van a növekedésre is. Ha a kiváltó ok valamilyen fejlődési rendellenesség, akkor az alacsonynövés jellemzően már méhen belül kialakul, így a gond már születéskor látható, de jelentkezhet abban a korban is, amikor a kicsi óvodába megy, és el kellene kezdenie intenzívebben nyúlnia.
- A magasságot a kromoszómák mellett az agyalapi mirigy növekedési hormonja is befolyásolja, annak hiánya is okozhat alacsonynövést
- Számít az is, hogy az édesanya és a család mennyire jó szociális helyzetű, mennyire tud a kismama tápláló ételeket enni, vitaminokat fogyasztani, nincs-e cukorbetegsége. A gyerekek akkor is lehetnek alacsonynövésűek, ha nem jutnak elég D-vitaminhoz, sőt emiatt a végtagok is görbék lehetnek: ez volt régen az angol-kór.
- Negatív hatása lehet annak is, ha a baba gyulladásokat vagy fertőzéseket kap el: ha ilyesmi történik, az szintén befolyásolhatja a magasságot.
- Lehet ilyen hatása pajzsmirigybetegségnek és diabétesznek is, de annak is, ha valaki súlyos lisztérzékenységgel születik.
Az alacsonynövés tünetei és diagnózisa
A konkrét tünet az, hogy a kicsi alacsonyabb kortársainál. Ez rendszerint már a szülőnek feltűnik, de a gyerek magasságát a védőnő és a gyerekorvos is figyeli. Magát a diagnózist a gyerekorvos állítja fel a növekedési görbék alapján, röntgennel pedig megnézi azt is, hogy milyen a csont kora, lezáródtak-e már a növekedési zónák. Emellett vérvételekre, hormontesztekre, kromoszóma elemzésekre, a máj- és vesefunkció ellenőrzésére is szükség van amiatt, hogy kiderüljön, mi okozza az alacsonynövést, hogy fennáll-e hormonbetegség, D-vitamin-hiány . Mivel pajzsmirigy-alulműködés és cukorbetegség is okozhat alacsonynövést, vizsgálni kell ezek esetleges meglétét is is. Szükség lehet MR-vizsgálatra is, hogy segítségével megnézzék, hogy néz ki az agyalapi mirigy, nincs-e benne valamilyen daganat, vagy bármi, ami zavarhatja a működését. A növekedési hormon szintjét mindig külön nézik.
Az alacsonynövés kezelése, gyógyulási esélyei
Az alacsonynövés nem minden esetben kezelhető. Például ha a probléma genetikailag meghatározott vagy valamilyen kromoszómaeltérés okozza, akkor az érintettek magassága nem növelhető. Ha kiváltó oka a növekedési hormon elégtelen termelődése, tehát az, hogy az agyalapi mirigy nem termel elég hormont, akkor az alacsonynövés hormonpótlással korrigálható, már amennyiben a növekedési zónák még nem zárultak le. A növekedési hormont az érintettek injekciósan kapják, hatására elérhetik az átlagmagasság alsó határát.
Ha a probléma hátterében egyéb olyan ok áll, - például D-vitamin-hiány vagy pajzsmirigy-betegség -, ami kiküszöbölhető, akkor annak kiiktatásával szintén javíthatók a testméretek. A magasság sebészileg is javítható, a láb például megnyújtható.
Az alacsonynövés megelőzése
Fontos, hogy a magzat már méhen belül is megkapjon minden tápanyagot, az édesanya jól táplálkozzon. Ha a családban már esetleg előfordult törpenövés vagy van ismert kromoszómabetegség, akkor érdemes jobban odafigyelni a szűrésekre, a genetikai tanácsadásra. A terhességi elhízást és cukorbetegséget szintén kerülni, illetve kezelni kell, lévén az is hatással lehet a testmagasságra. A baba megfelelő táplálék- és vitaminbevitelére szintén figyelni kell, különösen a D-vitaminra és a kalciumra.
A cikk elkészítéséhez nyújtott segítséget köszönjük dr. Koppány Viktória endokrinológus főorvosnak.