Mi az aneurizmás csontciszta?
Az aneurizma egy artériás értágulat, ami azért alakul ki, mert az adott artériának elvékonyodik a fala, a benne nagy nyomással haladó vér pedig kiboltosítja ezt a területet. Ezt úgy kell elképzelni, mint a sérvet. Ha az artéria történetesen egy csontban vagy amellett fut, elkezdi "kirágni" a környezetét, hogy legyen elég helye. Boltozata fokozatosan növekszik, az ezzel együtt növekedő nyomás pedig csontleépüléshez vezető folyamatokat indít be.
Tünetek
Az aneurizmás csontciszta előfordulása
Az elváltozás a jóindulatú csontdaganatok csoportjába tartozik, nem mondható ritkának. Általában fiataloknál, a huszadik életév előtt jelentkezik. A hajlam nem öröklődik, bárki érintett lehet.
Az aneurizmás csontciszta okai
Az aneurizma kialakulhat fejlődési rendellenesség következtében, ebben az esetben az érfal a beteg adottságai miatt eleve vékonyabb, könnyebben kiboltosul. Lehet az oka az is, hogy az érfal valahol megsérül. Idősebb korban a betegség hátterében érelmeszesedéses plakkok is meghúzódhatnak: ezek gyakorlatilag sérülést okoznak az érfalon, elősegítik a kiboltosulást.
Az, hogy az aneurizma okoz-e aneurizmás csontcisztát, attól függ, hogy a tágulat hol helyezkedik el: ha csont mellett futó vastag artérián jön létre, akkor a csont szélét károsítja, ha magában a csontban fut, akkor a csonton belül alakul ki ciszta.
Az aneurizmás csontciszta tünetei
Az elváltozásra jellemzően két ok miatt derül fény. Az egyik ok az, hogy miatta panasz jelentkezik, a csont elkezd fájni. Ilyenkor a vizsgálat során, röntgenfelvételen vagy MRI-n veszik észre a cisztát. Az elváltozás nem mindig okoz panaszt, ilyenkor valamilyen melléklelet miatt derül ki: például mert valamilyen okból kifolyólag röntgen készül a bokáról, a sípcsontról vagy a combcsontról, azon pedig észreveszik a cisztát még a tünetek jelentkezése előtt.
Az aneurizmás csontciszta diagnózisa
A diagnózis felállításához röntgenfelvétel és kontrasztanyagos MRI-vizsgálat szükséges.
Az aneurizmás csontciszta kórlefolyása
A csontciszta az idő előrehaladtával egyre jobban fáj, a fájdalom egyre elviselhetetlenebbé válik. Emiatt az érintettek orvoshoz fordulnak azt megelőzően, hogy a csont annyira elvékonyodna, hogy terhelésre eltörne. Ahhoz, hogy utóbbi megtörténhessen nagyon nagy artériára és nagyon nagy cisztára lenne szükség - eddig az állapotig a betegek a növekvő fájdalmak miatt nagyon ritkán jutnak el.
Az aneurizmás csontciszta kezelése
A kezelés szinte kivitel nélkül műtéti: az értágulatokat az operáció során meg kell szüntetni. Ha az általa okozott csontciszta kicsi, nincs további teendő, ha viszont nagyobb, akkor csonttal - saját csonttal - fel lehet tölteni. A műtét mikéntje minden esetben attól függ, hogy a ciszta hol helyezkedik el, mennyire van mélyen a csontban, mekkora artérián alakult ki, és mekkora üreget vájt magának.
Például kézujjon vagy lábujjon kialakult aneurizmás csontciszta esetén rendszerint banális műtétről van csak szó, míg egy combcsontba hatoló ciszta egészen komoly operációt igényelhet. Ilyenkor már mélyebb izomrétegeket is át kell vágni, a csont is lényegesen nagyobb, markánsabb.
Az aneurizmás csontciszta rehabilitációja
Csonterősítésre általában nincs szükség, ha viszont a műtét komolyabb, a sebészek izmokat, szalagokat is átvágtak, szükség lehet gyógytornára.
Az aneurizmás csontciszta gyógyulási esélyei
A műtéti beavatkozás követően a betegek az esetek 99 százalékában tünetmentessé válnak, a csontciszta nem újul ki.
A cikk elkészítéséhez nyújtott segítséget köszönjük dr. Magyar Mátyás ortopéd traumatológus, mozgásszervi sebész szakorvosnak.
Az aneurizmás csontciszta szövődményei
A legkomolyabb szövődmény az lehet, hogy az adott csont annyira elvékonyodik, hogy eltörik. A másik gond az lehet, hogy az artéria fala annyira elvékonyodik, hogy az érfal eldurran, belső vérzést okoz. Ilyesmi is csak elhanyagolt esetben, komoly fájdalmak után történhet.