Ideggyógyászati megbetegedések : Apraxia
Az idegrendszert az agy, a gerincvelő és az egész testet behálózó idegek összessége alkotja. Bonyolultsága messze meghaladja a legnagyobb teljesítményű számítógépekét is, az agy működését évtizedek óta kutatják, de még csak pár százalékát sikerült megismerni. Az idegrendszert két nagyobb részre osztjuk: a központi idegrendszert az agy és a gerincvelő alkotja, a környéki idegrendszer pedig azon ideghálózatokat jelenti, amelyek az agy és a gerincvelő összeköttetéseit biztosítják a szervezet többi részével. Az idegrendszer bonyolultsága miatt betegségei igen gyakoriak - a lakosság nagy részét érinti valamelyik formájuk.
Apraxia tünetei és kezelése
Mi az apraxia?
Az apraxia alatt azt értjük, amikor valaki nem képes a célzott, korábban megtanult motoros cselekvések végrehajtására. Az érintetteknek problémájuk lehet többek között a beszéddel, a kabátjuk begombolásával vagy a cipőfűzőjük bekötésével. Enyhébb formája a diszpraxia, ami gyerekkorban kezdődik. Az apraxiával ellentétben diszpraxia esetén csak egy részét veszíti el a motoros képességeinek az illető. Az apraxiával élők viszont képtelenek lehetnek bizonyos mozdulatok végrehajtására.
Tünetek
Az apraxia nem összekeverendő az afáziával, de a két probléma jelen lehet egy időben. Az afáziások nem tudják megérteni a nekik mondott szavakat, és önmaguk kifejezésével is gondjaik vannak. Az apraxia esetén egyes cselekvések, például a beszéd végrehajtásával van probléma, nem az értelmezéssel.
Az apraxia fajtái
Többféle apraxia létezik, és mindegyik máshogy érinti a szervezetet. A leggyakoribbak az alábbiak:
Beszédapraxia: Bár az érintett meg akar szólalni, a szája és a nyelve is képes a szavak megformálására, mégsem tud beszélni. Ennek két fajtája van. A gyerekkori általában veleszületett probléma: a gyermek agya valami miatt nem tudja továbbítani a parancsokat a szájnak, az ajkaknak és a nyelvnek. Megfelelő terápiával viszont sokat lehet javítani a tüneteken. Szerzett beszédapraxia pedig bármelyik életkorban jelentkezhet, de általában felnőtteknél szokott kialakulni.
Ideomotoros (ideokinetikus) apraxia: Ez a leggyakrabban előforduló apraxia. Ilyenkor az érintett nem tudja mások mozdulatait imitálni, vagy parancsokat végrehajtani a karjával, a fejével vagy a lábával (például integetni).
Végtag apraxia: Akkor beszélünk erről, ha valamelyik végtagot érinti az apraxia.
Oro-bucco-facialis apraxia: Ebben az esetben az arcban lévő izmokat nem tudja mozgatni a beteg, nem tudja például megnyalni az ajkát vagy pislogni.
Konceptuális apraxia: Hasonlít az ideomotoros apraxiára, csak ebben az esetben a beteg egy eszközt (például egy csavarhúzót) nem tud rendesen használni.
Végtag-kinetikus apraxia: Az érintett nem tud finom mozdulatokat végrehajtani a végtagjaival (például egy ing begombolása).
Konstruktív (optikai) apraxia: Ilyenkor a beteg nem tud egyszerű alakzatokat lemásolni vagy lerajzolni, illetve a cselekvések térbeli elrendezésével is problémája van.
Okulomotoros apraxia: A szem mozgatásának zavara.
Ideatoros apraxia: Ilyenkor a beteg nem tud átlátni egy összetett, több lépésből álló feladatot, például a fogmosást.
Orális apraxia: Ebben az esetben az ajkak, a nyelv, a szájpadlás és az állkapocs mozgatásával van a probléma. A beszéd mellett az evéssel és az ivással is gondjai vannak a betegnek.
Az apraxia tünetei
Apraxia esetén nem tudunk végrehajtani bizonyos cselekvéseket vagy gesztusokat, annak ellenére, hogy a megértésükkel nincs problémánk, és fizikai akadálya sincsen a végrehajtásnak.
Az apraxia esetén nehéz lehet a szemek mozgatása, egyszerű alakzatok lerajzolása, bizonyos eszközök használata, egyes mozdulatok imitálása a kezünkkel, a lábunkkal vagy a fejünkkel, de a kacsintás vagy a köhögés is. A beszédet érintő apraxia esetén az érintett lassabban beszél, rossz szavakat használ, de gyakran használt kifejezések, például köszönések kimondása esetén nincs problémája.
Az, hogy milyen mozdulatok problémásak, attól függ, hogy az agy melyik része érintett.
Az apraxia okai
Az apraxia mögött általában az agyat érintő sérülés áll, illetve különböző betegségek is okozhatják. Általában fejsérülés, demencia, agytumor és stroke okozza. A gyermekkori beszédapraxia oka lehet gyermekkori stroke, epilepszia, fertőzés, de öröklött is lehet. Sok esetben viszont nem derül ki az oka.
Az apraxia diagnózisa
Általában neurológus állapítja meg az apraxiát. A szakember általában különböző feladatok végrehajtására kéri a beteget, mint például séta, mély levegő vétele, ajtó kinyitása és bezárása kulccsal, valamint olló vagy csavarhúzó használata. Ezen kívül képalkotó vizsgálatokra is szükség lehet (MR, CT), hogy a probléma pontos helyét meghatározzák. Beszédet érintő apraxia esetén logopédusra is szükség lehet.
Az apraxia kezelése
Az apraxiát nem lehet gyógyítani, de foglalkozás- vagy fizikoterápia révén javíthatók a tünetek. Ha egy másik betegség okozta az apraxiát, annak a meggyógyítása révén az apraxia is elmúlhat. Logopédus segíthet, ha az apraxia a beszédet érinti: ekkor olyan technikákat lehet tanulni, amelyek megkönnyítik a szavak kiejtését és artikulálását. Súlyosabb esetben egyéb kommunikációs eszközre is szüksége lehet a betegnek.
Az apraxia gyógyulási esélyei
Megfelelő kezeléssel (fizikoterápia, beszédterápia, foglalkozásterápia) javíthatók az apraxia tünetei, de van, akinek segítségre lesz szüksége a mindennapi cselekvések végrehajtásában. Van, amin könnyen lehet segíteni (fűzős cipők helyett tépőzáras típusok használata), de lehet, hogy a beteg mentális egészsége is rámegy a betegséggel járó problémákra. Sokszor pszichológus segítségre is szükség van emiatt.
Az is lehet, hogy az alapprobléma meggyógyítása révén maguktól elmúlnak a tünetek.
Ha erre a 6 kérdésre igennel válaszolsz, nikotinfüggő vagy
Olvasd el aktuális cikkeinket!
Orvosmeteorológia
Fronthatás:
Nincs front
Maximum:
+15 °C
Minimum:
+6 °C
Kelet, északkelet felől tovább szakadozik, gomolyosodik, csökken a felhőzet, így hazánk északkeleti, keleti felén sok, nyugaton, délnyugaton kevesebb napsütés valószínű. Utóbbi országrészben maradhatnak tartósan borult körzetek. A déli tájakon záporeső nem zárható ki. Az északi, északkeleti szél nagy területen lesz élénk, olykor erős, a Bodrogköz térségében akár viharossá is fokozódhat. A legmagasabb nappali hőmérséklet 12 és 19 fok között valószínű, a nyugati, délnyugati felhősebb részeken mérhetjük az alacsonyabb értékeket. Késő estére 6 és 12 fok közé hűl le a levegő. Bolondok napján eső, szél és napsütés váltja egymást.
