Tüdő- és légúti megbetegedések : Asztma
Az élet fenntartásához, az anyagcsere-folyamatok lebonyolításához oxigén szükséges. A szervezet a számára szükséges oxigénmennyiséget a légzés útján biztosítja. Jellegéből adódóan az emberi légzőszervek más szerveknél fokozottabban ki vannak téve a környezeti hatásoknak: nyitottak, védtelenek pl. a légszennyezéssel, a levegőben lévő kórokozókkal, allergén anyagokkal szemben. Különösen sok légzőszervi megbetegedést okoz a dohányzás, amelynek során a káros anyagok eljutnak a tüdő legapróbb, legfinomabb részecskéiig is.
Asztma tünetei és kezelése
Mi az asztma?
Az asztma egy hörgőszűkülettel járó krónikus betegség, amely lehet allergiás is. Érintettjei a jellemzően rohamokban jelentkező hörgőszűkület miatt köhöghetnek és fulladhatnak, légzésük sípoló lehet. A betegeknél elsősorban a kilégzés nehezített. A légvételi problémák hátterében az áll, hogy a hörgőnyálkahártya az asztmára jellemző gyulladás miatt megduzzad, a hörgőket pedig a simaizmok görcsös összehúzódása beszűkíti.
Tünetek
Az asztma előfordulása
Az asztma gyakorisága Európában 5-7 százalékosra tehető. Hazánkra is ez az adat lehet jellemző, de nem minden asztmás van nyilvántartva: az enyhébb eseteket vélhetően a háziorvosuk látja el, ők nem jutnak el a szakgondozóba. Azokban az országokban, amelyekben lazábban kezelik az asztma definícióját, akár 30 százalékos gyakoriságot is jelenthetnek.
Az asztma diagnózisa
Mivel a kicsik 7-8 éves kor előtt nem tudják szabályosan megfújni a légzésfunkciós készüléket, a gyerekkori asztma diagnózisának felállításához elegendő a kórtörténet és a hallható sípoló légzés. Ezen életkor felett már szükség van légzésfunkciós vizsgálat elvégzésére is. Tudni kell, hogy nyugalmi helyzetben egy asztmásnak lehetnek akár teljesen normálisak a légzésfunkciós értékei, de futásra, lépcsőzésre vagy allergén provokációra romlanak ezek a mutatók. Ez mutatja meg a hörgőszűkület mértékét, és emiatt fordulhat elő, hogy a vizsgálatot terhelés után is elvégzik. A tüneteket kiváltó allergének meghatározása bőrpróbával vagy vérből, specifikus ellenanyag-meghatározással történik.
Az asztma okai és tünetei
Akkor alakul ki asztma, ha a légutak valami miatt túlságosan érzékenyek, és hétköznapi ingerekre - például allergénekre, fizikai terhelésre, hideg levegőre vagy stresszre - gyulladással reagálnak. Allergiás asztma elsősorban azoknál jelentkezhet, akik fapollenre, fűfélék és gyomok pollenjeire, penészgombára, házi poratkára, állati szőrökre és tollakra érzékenyek.
Amikor az asztmás roham elkezdődik, a hörgők falában futó simaizmok összehúzódnak, így a betegek légutai beszűkülnek, a levegő pedig nem jut el jól a tüdő léghólyagocskáihoz. A tüdőből a levegő ki sem tud jönni, ezért a szerv teljesen felfúvódik. Amikor a levegő a szűk légutakon megpróbál kijutni, sípoló, fütyülő hang hallható. Ez a típusos jele a légúti obstrukciónak (eltömődésnek, elzáródásnak).
Az asztmások a rohamokban jelentkező hörgőszűkület miatt fulladnak és köhögnek, súlyos esetben mellkasi feszülést, mellkasi szorítás is érezhetnek. Nagyon súlyos esetben a beteg annyira nem kap levegőt, hogy akár oxigénhiányos állapot is előállhat nála, ajkai és az ujjai elkékülhetnek. Az asztmába ilyenkor akár bele is lehet halni.
Az asztmához nagyon gyakran társul allergiás nátha, és sokszor jelentkezik vele együtt ekcéma is. A száraz, pikkelyesen hámló bőr főleg a hajlatokban, a fül mögött, a nyaki területeken, a könyök- és térdhajlatokban alakulhat ki. Asztmásoknál gyakrabban fordul elő ételallergia is.
Az asztma kezelése és kórlefolyása
- Az asztma kezelése minden esetben hörgőtágítást jelent, de a legújabb irányelvek szerint a fő cél már az, hogy megszűnjön maga a gyulladás, amely a hörgőszűkület hátterében áll. Emiatt van az, hogy manapság a betegeknek kis dózisú, szteroidtartalmú spray-ket, inhalációs gyógyszereket javasolnak. Ezek azért jók, mert a hörgők speciális, allergiás gyulladását meg tudják nyugtatni, ezáltal a betegeknek nem lesznek tünetei, rohamai. Ha csak hörgőtágítót használnának az érintettek, akkor a hatás gyors lenne, és gyorsan is kapnának levegőt, de a hatás hamar - négy-öt óra alatt - el is múlna. Viszont aki rendszeresen használja szteroidos inhalációs eszközét, annál a gyulladás szűnik meg, és emiatt nem is fog összehúzódni a hörgőcskék falában a simaizom. Magyarán így meg is lehet előzni az asztmás rohamot, az asztmás nehézlégzés kialakulását.
- A szteroidoktól sokan félnek, és emiatt nem is használják az ilyen inhalátorokat, viszont az asztmánál alkalmazott készítmények szteroidtartalma egészen minimális. Ezt azért kell kiemelni, mert a szteroidoknál a dózis rengeteget számít, a kis mennyiség pedig nem veszélyes. Helyes alkalmazás mellett - amikor az inhalátor használata után a szájat kiöblítik, majd az öblítővizet ki is köpik - egészen minimális mennyiségben jut hatóanyag a szervezetbe. Az arányokat érzékelteti az is, hogy ha egy asztmás rendszeresen használja a szteroidos inhalátorát, akkor az előírt adagtól függően 80-200 nap alatt jut a szervezetébe annyi szteroid, mint amennyit egyetlen akut asztmás rohamnál vénásan megkapna. Mindeközben a megelőző gyógyszerek rendszeres beszívásával ezeket a rohamokat teljesen meg lehet előzni.
- Roham esetén a szteroidos inhalátor már nem elegendő, olyankor szükség van hörgőtágítóra is. Ha a súlyos asztmás rohamot nem sikerül megelőzni, az ügyeletes orvos vénásan ad be szteroidot. Mellette oxigénre, infúzióra is szükség lehet.
- A rohamokat megelőző gyógyszeres kezelés (és az ilyen gyógyszerek folyamatos utánpótlása) mellett fontos, hogy az asztmások sportoljanak is, erősítsék légzőizmaikat, végezzenek légzőtornát. Túl azon, hogy a biztonság kedvéért maguknál kell tartaniuk rohamoldó gyógyszerüket, ugyanolyan életet kell élniük, mint bárki másnak, a kezelésüket is ehhez igazítva kell beállítani. Ma már eljutott odáig az orvostudomány, hogy az asztmások jelentős részének nem kell korlátozásokkal szembenéznie.
- A sókabin használata asztma esetében abból a szempontból lehet hasznos, hogy az idő alatt a beteg biztosan allergénmentes környezetben van. Fontos a fertőzések elleni védelem is, mert az asztmát minden infekció belobbanthatja. Hasznosak lehetnek azok a probiotikumok és vitaminok is, amelyek támogatják az immunrendszer működését.
- Fontos, hogy a betegek rendszeresen járjanak kontrollra olyan esetekben is, amikor panasz- és tünetmentesek, csak megelőző kezelésüket használják, rohamoldásra egyáltalán nincs szükségük. Ilyenkor persze elég félévente vagy évente felkeresni az orvost, sűrűbb látogatásra csak panaszok esetén van szükség. A kezelést nehezítheti, ha egy asztmás beteg például dohányzik, mert ilyenkor a kezelést nehéz beállítani. Ekkor ugyanis nem csak az asztmás gyulladás okoz bajt, hanem a krónikus irritáció is. Ugyanez a helyzet akkor, ha valaki például macskaszőrre allergiás, de otthon macskát tart.
- Az allergiás náthánál javasolt immunterápia nem használatos súlyos asztmás betegnél. Enyhébb asztmás tüneteknél azonban az allergénre való érzékenység mérséklődhet miatta, javulhat a beteg állapota, csökkenhet a rohamok száma és súlyossága.
Az asztma megelőzése
Az asztmára való hajlam öröklődik, de ha a gyereket nem "búra alatt" tartják, nem kap szükségtelen antibiotikus kezelést, nem főzik ki a cumiját, a tünetek megjelenése késleltethető, vagy a panaszok enyhíthetők. Ismert az is, hogy a testvérekkel, közösségben, vagy falusi körülmények között felnövő gyermekeknél ritkábban alakul ki asztma. Ennek oka, hogy ilyenkor az immunrendszer a gyulladásos, fertőző betegségek kivédésére törekszik, és kevésbé nyilvánul meg az allergiás hajlam. Az immunrendszer fejlődését a probiotikumok alkalmazása is jó irányba tereli.
Az asztma szövődményei
Az asztma legsúlyosabb szövődménye a fulladás lehet, amely akár az életet is veszélyeztetheti.
- Minél kisebb egy gyerek, annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy légutai egy egyszerű gyulladástól, gyulladásos nyálkahártya-megvastagodástól is összeszűkülhetnek - a simaizmok görcsös összehúzódása nélkül is. Emiatt kicsi korban sokszor észlelnek sípoló légzést, de abból az esetek jelentős részében nem alakul ki asztma. Amikor ugyanis a gyerek megnő, tágabbak lesznek a légutai is, azokon pedig már könnyen átmegy a levegő.
- Aki csak egyetlen, időszakosan megjelenő allergénre reagál asztmás rohammal (például csak mogyorópollenre vagy parlagfűre), annál elképzelhető, hogy csak az év meghatározott időszakában van szüksége megelőző kezelésre. Több allergén esetében ez nem valószínű.
A cikk elkészítéséhez nyújtott segítséget köszönjük dr. Hídvégi Edit PhD tüdőgyógyász és gasztroenterológus főorvosnak.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Olvasd el aktuális cikkeinket!
Orvosmeteorológia
Fronthatás:
Melegfront
Maximum:
+6 °C
Minimum:
-1 °C
Nyugat felől megnövekszik, megvastagszik a felhőzet. Késő este északnyugaton már előfordulhat havazás, havas eső. Az ország északkeleti felén ismét nagy területen lesz erős, helyenként viharos az északnyugati, nyugati szél, majd átmenetileg csillapodik a légmozgás. Késő este -5 és +4 fok között alakul a hőmérséklet. Úgy tűnik, a keddi nap számos időjárási jelenséget felvonultat. Lesz napsütés, havas eső, széllökések és zápor is.
