Bőr- és nemi betegségek : Atópiás dermatitisz
Az emberi szervezet legnagyobb szerve a bőr, amely a test felszínét a külvilág felé fedi. Egy felnőtt embernél 1,6-1,8 négyzetméter, a testsúly 15 százalékát teszi ki. Sokrétű feladatot ellátó, bonyolult szerv, működése az élet sok szempontjából pótolhatatlan. Betegségei amellett, hogy kellemetlenek, de jól láthatók, feltűnőek is, nemcsak egészségi, hanem esztétikai, lelki problémát is jelentenek. A bőr és a szervezet egyéb részeinek szoros kapcsolata miatt a bőrbetegségeknek csupán egy része önálló bőrelváltozás , jelentős részük a szervezet egyéb betegségével függ össze.
Atópiás dermatitisz tünetei és kezelése
Mi az atópiás dermatitisz?
Az atópiás dermatitisz veleszületett hajlamon (úgynevezett atópiás alkat) alapuló, krónikusan fennálló bőrgyulladás, amely bőrszárazsággal, gyulladással, intenzív viszketéssel és gyakori fellángolásokkal jár együtt. A külső környezeti tényezők (klíma, allergének, ruházat, irritánsok) illetve a stressz befolyásolják a betegség jelentkezését. A betegség az életminőséget rontja, a tünetek nemcsak fizikai kellemetlenséget okoznak, hanem az esztétikai problémák következtében beilleszkedési zavarokat, pszichés megterhelést jelentenek a betegek számára.
Tünetek
Az atópiás dermatitisz előfordulása
A csecsemők és a gyermekek leggyakoribb bőrgyógyászati megbetegedése, a lakosság 5-10 százaléka hajlamos e betegségre, az 5 év alatti gyermekek 10-15%-a érintett. Az előfordulási gyakoriság országonként változó.
Magyarországi előfordulása a jóléti államokban észlelt igen magas értékekhez hasonló, a legutóbbi felmérések szerint a 19 év alatti korosztály 17, 3 százaléka érintett.
Az atópiás dermatitisz okai
Az atópiás dermatitisz veleszületett hajlam alapján fejlődik ki. Az úgynevezett "atopiás alkat" alatt azt értik, hogy a szervezet védekező rendszerének labilitása következtében a beteg viszketéssel, bőrgyulladással reagál különböző külső ingerekre. Az immunrendszer bizonyos esetekben kórosan túlműködik -ez az allergiás hajlam -, más esetekben nem reagál elég gyorsan és hatékonyan, ez a magyarázata az atópiásoknál gyakori másodlagos bőrfertőzéseknek.
Az atópiás alkat önmagában nem betegség, de megnyilvánulhat úgynevezett atópiás betegségek formájában. Ilyenek az atópiás dermatitisz, bizonyos légúti betegségek (krónikus hörghurut, tüdőasztma). Az atópiás betegségek egymással társultan is előfordulhatnak.
A betegség kialakulásában a külső környezeti tényezők (klíma, allergének, ruházat, irritánsok) mellett genetikailag meghatározott anyagcsere- és immunológiai eltérések játszanak szerepet.
A hajlam öröklődése igen bonyolult, ezért előfordulhat, hogy az atópiás gyermek családjában nincs más ismert atópiás beteg, de a szülőknél, nagyszülőknél gyakran találnak allergiás betegségeket (szénanátha, tüdőasztma, fém- vagy vegyszerérzékenység okozta bőrgyulladás).
Az atópiás betegségek kialakulását az arra hajlamosaknál számos környezeti tényező, többek között az elfogyasztott ételek is lényegesen befolyásolják. A betegek 20-30 százalékánál kimutatható az étel okozta túlérzékenység. A magas IgE koncentrációval rendelkezőknél még nagyobb arányban, 50-90 százalékban felelősek ezen allergének a tünetekért.
Erős allergizáló tulajdonságú anyagokat tartalmazó ételekre (például tehéntej, tojásfehérje, hal, búza, szója) már csecsemőkorban is kifejlődhet túlérzékenység, ezért ezeket célszerű kerülni a gyermek legalább egyéves koráig.
Fertőző betegségek, tartósan száraz levegő, levegőszennyezettség, a passzív dohányzás, elhúzódó vagy súlyos stressz is elősegíti a betegség tüneteinek kialakulását.
Az atópiás dermatitisz tünetei
A tünetek a csecsemőkorban kezdődnek, általában a 2-3. hónap során. A klinikai kép a betegek 60 százalékában az 1. életévre, 90 százalékában az 5. évre fejlődik ki. Az atópiás dermatitisz bőrtünetei az életkorral változnak, ennek alapján 3 fő formát lehet elkülöníteni: a csecsemőkori, a kisded- illetve kisgyermekkori, valamint az ifjúkori formát. A korai bőrjelenségek általában az arcon jelentkeznek viszkető, hámló, illetve nedvedző vörös foltok formájában. A bőrszárazság és a viszketés állandó tünete a betegségnek.
Kisdedkortól a tünetek egyre inkább a hajlatokban, típusosan a térd- és könyökhajlatban, nyakon jelennek meg, de az arcbőr és a szemhéjak vörössége és hámlása is gyakori tünet.
A tünetek fokozatosan mennek át az ifjúkori formába, ahol az idült hajlati bőrgyulladás mellett a tenyerek, talpak érintettsége, valamint a végtagokon látható, erősen viszkető, vörös csomócskák a jellemző tünetek. A kórképben fokozott az IgE-képzés, az atópiás betegek 80 százalékának vérében 5-10-szeres ennek az antitestnek a koncentrációja
Az atópiás dermatitisz diagnózisa
A jellemző bőrtünetek és az intenzív bőrviszketés esetén könnyű a diagnózis felállítása. Az orvos a következő vizsgálati eredmények alapján határozza meg a tünetek pontos okát:
- családi anamnézis (allergiás rhinitis, asztma, szénanátha előfordulása),
- bőrelváltozások életkorfüggő helyen való megjelenése és formája,
- vérvételt követően a szérum IgE szint vizsgálata: a betegek többségénél szintje kórosan magas, de betegség normális értékek mellett sem kizárt,
- az eozinofil sejtek megszaporodása a vérben.
A differenciál diagnózis során az atópiás dermatitisz elkülönítendő az egyéb dermatitiszektől: például seborrhoeás, primer irritatív, fertőzéses ekcematoid dermatitiszektől és a többi, hasonló tünetekkel járó betegségektől, mint például a psoriasistól.
Az atópiás dermatitisz kezelése, megelőzése
Atópiás hajlam esetén alapvető az első hónapokban a táplálék-allergének kerülése anyatejes táplálás, illetve szükség esetén speciális tápszerek segítségével. Nagyon fontos a megfelelő bőrápolás - speciális nem szárító fürdetőszerek használata, a kiszáradást megakadályozó, megfelelő bőrápoló, hidratáló, bőrzsírozó kenőcs rendszeres alkalmazása, a forró víz és a habfürdők kerülése. Célszerű kerülni az érintkezést a dörzsölő textíliákkal, mohairrel, gyapjúval is. Enyhe tünetek esetén ez önmagában is megfelelő lehet a tünetmentes állapot fenntartására. Erősebb bőrpír, viszketés, hámló bőrtünetek esetén azonban elengedhetetlenül fontos a hatóanyag-tartalmú helyi kezelés.
A betegség egyik legkellemetlenebb tünetét, a bőrviszketést viszketéscsillapítókkal - antihisztaminokkal - kezelik. A viszketés megszüntetésével a beteg kevésbé vakarja az érintett területet, így kisebb a felülfertőzések veszélye, és az antiallergiás hatás révén megelőzhető az atópiás légúti tünetek kialakulása is.
A mellékvesekéreg-hormon származékok - szteroidok - oldatban, gélben, krémben, kenőcsben alkalmazva is igen hatékony gyulladáscsökkentők. A helyi szteroid kezelésnek, ha nem a megfelelő készítményt, vagy nem megfelelő módon és nem megfelelő ideig alkalmazzák, lehetnek mellékhatásai, a bőr elvékonyodik, értágulatok, striák keletkeznek. Kiterjedt bőrfelület kezelése során a bőrön keresztül való felszívódás révén általános tünetek is megjelenhetnek. A mellékhatások kialakulása a beteg egyéni érzékenységétől is függ.
Helyi immunmodulánsok: az immunmoduláns olyan vegyületet jelent, mely a védekező rendszer sejtjeire hatva nem csupán elnyomja a gyulladásos reakciót, hanem célzottan a gyulladást keltő sejtekre hat. A helyileg használható immunmoduláns vegyületek a bőrön eredményesen fejtik ki gyulladásgátló hatásukat, ugyanakkor nem szívódnak föl a szervezetbe, gyakorlatilag elhanyagolható mennyiségben kerülnek a véráramba, így nem okoznak általános tüneteket, és helyi mellékhatások kialakulásától sem kell tartani.
Súlyos, gyakori fellángolásokkal járó esetekben szükség lehet egyéb kezelésekre is, például fürdő-fény terápia alkalmazására. Fontos része lehet a gyógyításnak a betegség kezelésében jártas pszichológus segítsége. A belsőleg alkalmazott szteroid- és immunszuppresszív kezelés kizárólag indokolt esetben és erre alkalmas kórházi osztályon történhet.
Az atópiás dermatitisz kezelése összetett, az eredményes, mellékhatás-mentes kezelés alapfeltétele a rendszeres gondozás, mely gyermekbőrgyógyász és bőrgyógyász feladata. A kezelés eredményessége a jól megválasztott, bőrállapottól függő kezeléstől és az orvos-szülő-gyermek jó együttműködésétől függ.
Az atópiás dermatitisz gyógyulási esélyei
Az atópiás dermatitisz 3-5 éves kortól általában javulást mutat. A tünetek az esetek többségében 5 éves kor után enyhe vagy középsúlyos ekcéma formájában állandósulnak a könyéktájon és a térdhajlatban. Az érintett területeken a bőr szárazsága és megvastagodása észlelhető, pigmentfoltokkal és következményes ödémával. Hosszan tartó javulás csak felnőttkorban várható, a 4. évtized után.
Legrosszabb prognózisuk azoknak a gyermekeknek van, akiknél a betegség az 1. életév előtt jelentkezett, családi halmozódás figyelhető meg, a súlyos dermatitiszt allergiás rhinitis (szénanátha) vagy asztma is kíséri.
A bőrbeteg csecsemő, illetve gyermek ruházata legyen jól mosható, pamutból készült, amely jól szellőzik, nem szoros viselet. Nem megfelelő a mohair, angóra és a sok műszálat tartalmazó öltözék.
Az ekcémás gyermek gyakran álmatlan, nyugtalan, nyűgös az állandó viszketés miatt. Különösen fontos ezért a bőrápolás lefekvés előtt. Az ekcémás gyermek párnája ne legyen tollal töltve, lehetőleg mosható legyen. Az ágynemű huzatát gyakran cseréljük, és ne tartalmazzon sok műszálat. Az éjszakai nyugodt alvás nagyon fontos.
Minden ekcémás gyermeket fürdetni kell és ehhez megfelelő fürdetőszert kell alkalmazni. Igen káros tévhit, hogy az ekcémás gyermeket nem szabad fürdetni, vagy ha igen, akkor csak tiszta vízzel. Az atópiás gyermek bőre száraz, hamarabb megtelepszenek rajta a kórokozók, ezért a mindennapi fürdés elengedhetetlen a fertőzések megelőzése szempontjából. Nem szabad azonban hossz idegi tartózkodnia a meleg vízben, mert a bőrből kioldódnak az azt védő, ápoló, hidratáló anyagok. Tiszta vízzel nem elegendő fürdeni, olyan szert kell választani, amely nem tartalmaz illatanyagot, konzerválószert és gondoskodik a bőr visszazsírozásáról és megfelelő hidratálásáról.
Az újszülött, illetve a fiatal csecsemő lehetőleg anyatejet kapjon, és az anya lehetőleg kevés tejterméket fogyasszon. Azok az élelmiszerek, gyümölcsök, amelyek a bőrt irritálják, az arc és a száj körüli bőrterület gyulladását okozhatják (citrom, narancs, paradicsom). Ha egyértelműen és visszatérően egy adott élelmiszer fogyasztása után jelentkeznek vagy romlanak a bőrtünetek, orvoshoz kell fordulni annak tisztázása érdekében, hogy valódi élelmiszer-allergiáról van-e szó. Leggyakrabban a tej- és a tojásérzékenység fordul elő.
Célszerű olyan elfoglaltságot találni, amely megfelelő fizikai terhelést jelent a gyermek számára és a bőr állapotát sem rontja. A por és erős izzadás ugyanis például nem tesz jót. Tünetmentes időszakban szabad úszni, fontos az úszást követően a megfelelő tisztasági fürdő és a hidratáló kezelés.
A tünetek fellángolása esetén nem ajánlatos a napozás, ronthatja a bőr állapotát. A krónikusan fennálló, de nehezen szűnő bőrtünetek viszont javulhatnak a mértékletes napozás hatására. Különösen jót tesz ilyenkor egy nyári nyaralás, utazás, nemcsak a lelki tényezők, a környezetváltozás, hanem a napsugár jótékony hatása miatt is.
Más betegségek, oltások egyértelműen állapotromláshoz vezetnek, ezért a bőrtünetek fellángolása esetén néhány napot várni kell a javulásig, és az oltás csak ekkor adható be.
A lelki tényezők különösen fontos szerepet játszanak a betegség fellángolásában és fenntartásában. Fontos a megfelelő anya-gyermek kapcsolat kialakítása, az egészséges lelki egyensúly.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Olvasd el aktuális cikkeinket!
Orvosmeteorológia
Fronthatás:
Kettős front
Maximum:
+2 °C
Minimum:
-3 °C
Délután északnyugat felől gyorsan szakadozik, csökken a felhőzet, de a keleti megyékben felhős maradhat az idő. Már csak a déli és keleti határ mentén fordulhat elő az összefüggő csapadékzóna északi részén havazás, másutt inkább havas eső, délen eső. Másutt egy-egy hózápor nem kizárt. Az északnyugati szél főként az Észak-Dunántúlon lesz nagy területen erős, a magasabban fekvő részeken akár viharos lökések is előfordulhatnak. A legmagasabb nappali hőmérséklet 0 és +6 fok között alakul. Késő estére -5 és +2 fok közé hűl le a levegő. A kettős fronthatás miatt az arra érzékenyeknél fejfájás, ízületi fájdalom, vérnyomásingadozás jelentkezhet.
