Gyermekgyógyászat : Bárányhimlő
A kisgyermek nem "kis felnőtt", aki csak a méreteiben különbözik tőlünk, hanem teljesen más anyagcserével és immunrendszerrel rendelkező, sokkal sebezhetőbb ember. A gyerekeknél bizonyos betegségek szinte kizártak, ilyenek az immunológiai és reumás betegségek, nagyon ritkák az epekő és a vesekő. Az anyatejjel táplált babáknál az első félévben ritkák a fertőző betegségek, mivel az anyai ellenanyagok megakadályozzák ezek kialakulását, de bakteriális eredetű, főként az idegrendszert és a légutakat megtámadó betegségek jelentkezhetnek. Általánosságban elmondható, hogy a gyerekek általában egészségesebbek, mint a felnőttek, de bizonyos szempontból sérülékenyebbek, érzékenyek is lehetnek.
Bárányhimlő tünetei és kezelése
Mi a bárányhimlő?
A bárányhimlő (varicella) fertőző, cseppfertőzéssel terjedő, piros, viszkető, hólyagos pattanásokat és lázat okozó, vírusos megbetegedés. Rendkívül fertőző volta miatt szinte mindenki már gyermekként találkozik vele. A bárányhimlőn átesettek általában egy életre védetté válnak. Lehetséges azonban második fertőzés is, ha az első netán nagyon korán vagy csak nagyon enyhe formában zajlott le. A gerincvelő mellső szarvából kilépő idegek idegvégződéseinél megbújó vírusok évekkel később is okozhatnak betegséget felnőttkori övsömör formájában.
Tünetek
A bárányhimlő általában spontán és jól gyógyul, de szövődmények minden életkorban előfordulnak, gyakrabban felnőttekben. Védőoltással megelőzhető.
A bárányhimlő előfordulása
A gyermekek többsége, mintegy háromnegyede - leggyakrabban 3 és 10 éves kor között -, de legkésőbb 15 éves koráig átesik a bárányhimlőn.
A csecsemőkori és felnőttkori varicella ritka, de előfordul. Újszülöttek ritkán betegszenek meg, mivel - amennyiben édesanyjuk már immunitást szerzett - az anyatej révén védettek.
A felnőttek mintegy 5 százaléka fogékony bárányhimlőre.
A bárányhimlő okai
A betegség kórokozója a varicella zoster vírus. A fertőzés cseppfertőzéssel, a bárányhimlős beteggel való közvetlen érintkezéssel, illetve testnedvei útján terjed. A még nem védett személy övsömörös embertől is elkaphatja a fertőzést közvetlen bőrkontaktus útján. Övsömörös betegtől tehát el lehet kapni a bárányhimlőt, de bárányhimlőstől senki nem kap övsömört, mert ez a betegség a bennünk lappangó varicella-zoster vírus reaktivációja miatt jöhet létre, nem közvetlenül fertőzés következménye.
A bárányhimlő diagnózisa
A jellegzetes himlős, hólyagos pattanások, valamint azok megjelenése alapján a diagnózis egyértelmű. Ellenkező esetben a védettség tisztázására varicella-antigén kimutatásával a vérből eldönthető, hogy a szervezetben lezajlott-e a fertőzés.
A bárányhimlő tünetei, kórlefolyása
A betegség nagyon ragályos, így különösen zárt gyerekközösségben hamar elterjed a fertőzés. A lappangási idő 14-21 nap, azaz a fertőzést követően két-három héten belül biztosan jelentkeznek a tünetek. Az első himlős hólyagok megjelenése előtt 1-2 nappal a beteg már fertőz, és ez a hólyagokat felváltó pörkök leeséséig tart. A fertőzöttek 90 százalékán mutatkoznak meg a tipikus tünetek.
A kis piros, nagyon viszkető pattanások először az arcon, a hajas fejbőrön, a törzsön, a hason szoktak kiütni, majd az egész testet elboríthatják. A hólyagok a száj-nyálkahártyán is megjelenhetnek, ez okozhatja a beteg gyerek étvágytalanságát.
Majd a gombostűfejnyi, bőrből kicsit kiemelkedő pattanások víztiszta folyadékkal telnek meg, közepük picit behúzódik. Ekkor a kiütések már félreismerhetetlenül bárányhimlőre vallanak. A hólyagok bennéke lassan zavarossá válik, később pedig barnás-fekete pörkök fedik, melyek egy-két hét alatt nyom nélkül leesnek. A bárányhimlő általában az első héten lázzal jár. Ha a beteg nem vakarja el a pattanásokat, akkor a gyógyulás általában zavartalan.
A gyermekkori bárányhimlő a legtöbb esetben magától meggyógyuló, jóindulatú betegség, bár minden életkorban - ritkán - súlyos szövődmények is előfordulhatnak. Nagyon súlyos, végzetes lehet a bárányhimlő az immunszuprimált (legyengült immunrendszerű) személyeknél. Gyermekkorban leggyakoribb szövődmény a hólyagok másodlagos fertőződése miatt kialakuló bőr- és lágyrész fertőzés (cellulitis és impetigo, azaz ótvar). Ritka szövődmény a tüdőgyulladás, a májgyulladás.
Szintén (nagyon) ritka az egyébként általában jól gyógyuló, a kisagyat érintő (cerebellitis), vagy a jóval ritkább, ám igen súlyos lefolyású, nagyagyra terjedő agyvelőgyulladás és a Reye-szindróma, melyben agyvelőgyulladás és a máj heveny elzsírosodása alakul ki. Veszélyét az aszpirin, illetve a szalicilát-származékok növelik. A betegség után a vírus a szervezetben marad, aktiválódása esetén övsömört (herpes-zoster) okoz.
Fokozott veszélynek vannak kitéve a bárányhimlőn gyermekkorukban még át nem esett, egyébként egészséges felnőttek, akik krónikus betegségben szenvednek, immunszupresszáns kezelés vagy betegség miatt immunhiányos állapotban vannak, vagy várandós édesanyák, valamint magzataik és újszülöttjeik.
A várandósság első három hónapjában - a magzat szerveinek kifejlődése idején - bekövetkező fertőzésnek potenciálisan magzatkárosító hatása lehet. A harmadik hónaptól átvészelt anyai bárányhimlő magzati kockázata már csekély, anyai kockázata azonban nagy. A terhesség alatti bárányhimlő a magzatban ritkán előforduló, úgynevezett kongenitális varicella-szindrómát okozhat. Az anyai szervezet méhen belül átélt varicella-fertőzése után a gyermek már nem feltétlenül lesz bárányhimlős. Az ilyen gyerekek kisgyermekkorban övsömörben betegedhetnek meg. Ha a kismama a szülés előtti 5 napon belül betegszik meg bárányhimlőben, az újszülöttnél megfelelő ellátás nélkül (születéskor specifikus immunglobulin, bárányhimlő esetén antivirális kezelés) súlyos lefolyású, úgynevezett progresszív varicella fordulhat elő, melynek halálozása kezelés nélkül 20 százalék.
A bárányhimlő kezelése
A betegség első hetében, addig, amíg a beteg lázas, illetve amíg új hólyagok jelennek meg, ágynyugalomra van szükség. A kiütés szárazon kezelendő, ha viszket a gyermek teste, hintőporozzuk be. A körmöket le kell vágni és gondosan tisztán tartani, nehogy a kiütések elfertőződjenek. Szövődmény esetén a gyermekorvos utasítása esetén kell eljárni.
Van lehetőség vírusellenes (antivirális) kezelésre, aciklovir tartalmú szerrel, mely a fertőzés első 24-48 óráján belül adva lényeges rövidítheti a lefolyást. Azon betegeknél, - például bármilyen okból sérült immunitású (immunszupresszált) személyeknél, illetve az anyatejjel védelmet nem kapó, fiatal csecsemőknél, - ahol a betegség lefolyása súlyosra fordulhat, mindenképpen szükséges (gyógyszeres) antivirális kezelést alkalmazni.
A bárányhimlő megelőzése
A betegség védőoltással megelőzhető. A vakcina szövetkultúrán szaporított, élő, gyengített (attenuált) vírust tartalmaz. Magyarországon 1998-ban törzskönyvezték, mindenkinek hozzáférhető, de nem tartozik a kötelező védőoltásokhoz. Az egészséges emberek védőoltásával kapcsolatban még nincs kialakult, egységes álláspont.
A veszélyeztetettek számára az oltás feltétlenül javasolt. Az emberek általában tudják, hogy átestek-e a betegségen, de ha védett embernek adják be az oltást, akkor ebből semmilyen hátránya nem származik, legfeljebb meglévő immunitása erősödik.
Ellenjavallt az oltás akut, lázas betegség, terhesség alatt, neomycin-allergia, alacsony (1.5 G/l) abszolút lymphocyta szám vagy a celluláris immunitás egyéb problémai esetén. Mellékhatásaként enyhe helyi bőrjelenségek, láz jelentkezhetnek.
Nem ritka eset, amikor az újszülött a testvérétől kapja el élete első heteiben a bárányhimlőt. Ilyenkor a várható varicella mindenképpen kisebb kockázatú, mint a méhen belül szerzett. A betegség lefolyása szempontjából kedvező, ha az édesanya védett és tud szoptatni.
Minél fiatalabb életkorban esik át a csecsemő vagy gyermek a bárányhimlőn, annál hamarabb szűnik meg a vírussal szembeni védettség. Következménye lehet a vírus újraéledése a szervezetben és az övsömör kialakulása. A lappangási időszak elején, vagyis a fertőző személlyel való találkozást követő 10-11. napig a leendő beteg még nem fertőz, ez után azonban már lehetőleg tartsuk távol olyan személyektől, akiket veszélyeztethet a bárányhimlő.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Olvasd el aktuális cikkeinket!
Orvosmeteorológia
Fronthatás:
Melegfront
Maximum:
+7 °C
Minimum:
-1 °C
Változóan felhős idő várható a legtöbb helyen többórás napsütéssel, majd délután délnyugat felől elkezd növekedni, vastagodni a felhőzet. Az esti óráktól az északnyugati, nyugati tájakon már előfordulhat havas eső, havazás. Az északnyugati, nyugati szél az ország északkeleti felén nagy területen megerősödik, egy-egy viharos széllökés is előfordulhat, majd délután délnyugat felől egyre többfelé átmenetileg mérséklődik a légmozgás. A legmagasabb nappali hőmérséklet 4 és 9 fok között alakul. Késő este -3 és +5 fok között alakul a hőmérséklet. Úgy tűnik, a keddi nap számos időjárási jelenséget felvonultat. Lesz napsütés, havas eső, széllökések és zápor is.
