Reumatológiai megbetegedések : Befagyott váll szindróma
Reumatológiai betegségeknek a mozgásszervek fájdalmával, mozgáskorlátozottságával és alakváltozásával járó, az ízületeket, csontokat és porcokat, illetve az izomzatot érintő betegségeket nevezzük. Jellemző tüneteik az ízületi fájdalom, a derékfájás, a nyakfájdalom és a fájdalmas mozgás, melyet többek között ízületi sérülés, kopás, csontritkulás, ízületi gyulladás , porckorongsérv, gerincsérv vagy reumathoid arthritis okozhat.
Befagyott váll szindróma tünetei és kezelése
Mi a befagyott váll szindróma?
A befagyott váll szindróma a váll mozgásának beszűkülésével járó betegség, ami a megengedhető mozgástartomány elhagyásakor megsemmisítő fájdalommal jár. A problémát a szervezet maga generálja egy autoimmun folyamat eredményeként, majd a hibát később korrigálja is. Viszont ez 2-3 évbe is beletelik, addig pedig végig fennállnak a panaszok. A befagyott váll szindróma témakörét dr. Gulyás Károly ortopéd-traumatológus, vállsebész segítségével tekintettük át.
Tünetek
A befagyott váll szindróma előfordulása
A befagyott váll szindróma gyakorisága nem pontosan ismert, de nagyjából 2 százalékosra tehető. A szindróma 30-40 éves korban még nem fordul elő, kivéve, ha valaki cukorbeteg vagy pajzsmirigybetegsége, nyaki gerincsérve vagy egyéb nyaki problémája van. Rizikótényező a Parkinson-kór és több szívbetegség is. A legnagyobb kockázatot az inzulinnal kezelt diabétesz jelenti, olyankor a fagyott váll szindróma előfordulási gyakorisága 10-20 százalékos. A befagyott váll szindróma a változókor időszakában sok nőt érint. Náluk a probléma jellemzően a bal vállnál jelentkezik.
A befagyott váll szindróma okai
A befagyott váll szindrómát régóta ismerik, de okát ma sem tudják. Ezzel kapcsolatban csak annyi a biztos, hogy a betegség indulásakor autoimmun jellegű sejtek jelennek meg a vállban, azokból képződik egy nagyon vastag ízületi tok. Ez a jelenség leginkább egy allergiás reakcióhoz hasonlítható, amelynél a szervezet valamit túlreagál. A hibás immunreakció miatt beinduló hegesedés akár 1,5 centiméter vastag is lehet, igazi hegkupac jöhet létre az ízületi tokon.
A menopauza időszakában jelentkező befagyott váll szindrómának valószínűleg hormonális oka van, azt sejtik, hogy az ilyenkor zajló változások kedvezhetnek a szindrómát beindító immunfolyamatoknak.
Kialakulhat befagyott váll trauma miatt, például esések, műtétek után. Ilyenkor a panasz általában egy év alatt rendeződni szokott, szemben a 2-3 éves normál lefutással.
A befagyott váll szindróma tünetei és diagnózisa
A befagyott váll szindróma első tünete, hogy a váll mozgása váratlanul elkezd beszűkülni, elsősorban a kirotáció (kifelé forgatás) válik problémássá. A kar jellemzően csak fejmagasságig emelhető, kirotációja pedig nincs, hátul nem érhető el a csípő, elől pedig a haj. Hirtelen mozdulatoknál – ha az érintettek elhagyják a megengedhető mozgástartományt – megsemmisítő fájdalom jelentkezik. A szindróma diagnózisa fizikális vizsgálattal állítható fel. A kivizsgálás során a tipikus panaszok mellett mást nem látnak az orvosok, a röntgenkép nem mutat kopást vagy egyéb problémát.
A befagyott váll szindróma kórlefolyása
A befagyott váll szindróma három jól elkülöníthető fázisból áll. Az első az úgynevezett fagyási szakasz, amelynél a váll mozgástartománya beszűkül, az ízület egyre fájdalmasabbá válik, főleg az elülső területen. Ilyenkor a beteg karját az orvos sem tudja megmozgatni. Ez a szakasz 4-6 hónapig tart, annál gyorsabb, minél kevesebb fájdalom éri a beteget. Például ha elkezdik komolyan gyógytornáztatni, a vállát feszegetni, fájdalommal járó feladatokat végeztetnek vele, akkor a helyzet nem javul, hanem romlik. De ha az érintettet új fájdalom nem éri, akkor a meglévő is elkezd csökkenni. Ekkor kezdődik el a befagyott váll szindróma második fázisa, az úgynevezett fagyási fázis.
A fagyott fázisnál a mozgáskorlátozottság megmarad, de az állandó fájdalom enyhül, majd megszűnik, egyedül a hirtelen mozdulatoknál – például ha az érintett megbotlik vagy utánakap valaminek – jelentkezik. Ilyenkor azért jön elő a panasz, mert a váll elhagyja a megengedhető mozgástartományt, a vastag heg pedig letépődik. Ilyen események miatt a heg egyre vastagabb lesz. A fagyott fázis jellemzően 4-9 hónapig tart, alatta a szervezet „ráeszmél”, hogy a hegkupac értelmetlenül vastag, nincs rá semmi szükség.
A harmadik fázisban a szervezet – tévedését korrigálandó – elkezdi lebontani a heget, majd a mozgások lassan visszatérnek. Az utolsó, harmadik szakasz 5-26 hónapig tart.
A befagyott váll szindróma kezelése
Ha a szindrómát időben, még a fagyási fázis elején vagy közepén felismerik, akkor előrehaladását meg is lehet állítani. Ilyenkor a vállízületbe adott szteroidinjekcióval a beteget hamar „át lehet lökni” a fagyott fázisba. Erre azért van mód, mert a lokális szteroid vissza tudja fogni azt az immunreakciót, amely a folyamatot hajtja. Ilyenkor nem alakul ki annyira masszív hegszövet, hogy az a mozgást túlzottan korlátozza. Emiatt a vállat nem kell feltétlenül megműteni, elég lehet a nagyon könnyed gyógytorna és a manuálterápia, majd kivárni azt az időt, amely után a probléma magától megszűnik. A legfontosabb, hogy ez idő alatt csak olyan mozdulatok történjenek, amelyek fájdalommentesek.
Ha a befagyott váll szindrómát nem ismerik fel időben vagy nem tudják megállítani, viszont nem akarják kivárni azt a nagyjából egy-másfél évet, amely ahhoz kell, hogy a helyzetet a szervezet maga rendezze, a műtét jelenthet megoldást. Ezt a beavatkozást artroszkóposan végzik, az ízületet két lyukon keresztül – az egyiket a váll elején ejtik, a másikat a hátulján – érik el. A műtét során a vastag hegkupacot elvágják és kiszedik, ezáltal a mozgásterjedelem újra normális lesz. A siker érdekében elengedhetetlen a gyógytorna, amelyet már az operáció másnapján meg kell kezdeni. Az azonnali mozgástól nem kell megijedni, fájdalom a műtét után már nem jelentkezik.
A befagyott váll szindróma gyógyulási esélyei
A befagyott váll szindróma a 2-3 éves normál lefutási idő után megszűnik. Műtéttel a betegség hamarabb is lezárható.
A befagyott váll szindróma megelőzése
Mivel nem ismert, mi indítja be a befagyott váll szindrómához vezető immunfolyamatot, a probléma nem előzhető meg.
A befagyott váll szindróma szövődményei
A befagyott váll szindrómának szövődménye csak amiatt lehet, mert fennállása alatt a betegek más megoldásokkal (például a lapocka mozgatásával) próbálják mobilisabbá tenni a karjukat. Emiatt nyak- és lapockatájéki fájdalom alakulhat ki.
Hasznos tudnivalók a befagyott váll szindrómáról
A befagyott váll szindróma kezelésénél komoly dilemma, hogy az érintettek jellemzően másfél év után szoktak eljutni szakemberhez – vállsebészhez vagy tapasztaltabb reumatológushoz, a problémát ismerő gyógytornászhoz –, kezdetben otthon kezelgetik magukat, gyógytornáznak, maximum háziorvoshoz fordulnak. Mivel a betegség két-három év alatt magától is megszűnik, komoly dilemmát ad a műtét szükségessége. Az erről szóló döntést általában az alapján hozzák meg az érintettek, hogy kibírnak-e nagyjából újabb egy évet beszűkült mozgástartománnyal. Például aki rendszeresen sportol, az mindenképpen rosszul viseli ezt az állapotot, de olyan betegek is vannak, akik időszakosan kibírják a szindrómával járó nehézségeket, az eltelt idő alatt megtanulnak kompenzálni. Ez azért lehetséges, mert a vállmozgásnak csak az egyik része történik a vállízületben, a másik része a lapocka és a mellkasfal között. Utóbbit a betegek képesek felerősíteni, lapockájuk segítségével pedig olyan mozgásokat tudnak végezni, ami miatt a karjukat sokkal mobilisabbnak érezhetik. Ennek van hátulütője is, miatta ugyanis gyakran jelentkezik nyak- és lapockatájéki fájdalom. Emiatt annak, aki túlkompenzál, jobb megoldás a műtét, de ha a mozgásbeszűkülés nem okoz mindennapos problémát és fájdalmat más területeken, akkor a befagyott vállhoz nem muszáj hozzányúlni, ki lehet várni, amíg magától elmúlik.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Olvasd el aktuális cikkeinket!
Orvosmeteorológia
Fronthatás:
Melegfront
Maximum:
+7 °C
Minimum:
-1 °C
Változóan felhős idő várható a legtöbb helyen többórás napsütéssel, majd délután délnyugat felől elkezd növekedni, vastagodni a felhőzet. Az esti óráktól az északnyugati, nyugati tájakon már előfordulhat havas eső, havazás. Az északnyugati, nyugati szél az ország északkeleti felén nagy területen megerősödik, egy-egy viharos széllökés is előfordulhat, majd délután délnyugat felől egyre többfelé átmenetileg mérséklődik a légmozgás. A legmagasabb nappali hőmérséklet 4 és 9 fok között alakul. Késő este -3 és +5 fok között alakul a hőmérséklet. Úgy tűnik, a keddi nap számos időjárási jelenséget felvonultat. Lesz napsütés, havas eső, széllökések és zápor is.
