Mi a botulizmus?
(másnéven: kolbászmérgezés)
Tünetek
A botulizmus egy olyan bakteriális toxin okozta ételmérgezés, ami idegrendszeri tüneteket vált ki.
A botulizmus előfordulása
Nagyon ritka betegségről van szó, az orvosok évente tíznél is kevesebb esetszámot jelentenek az Országos Epidemiológiai Központnak. Ennél nyilván több megbetegedés történik, de az előfordulás még így is elenyésző.
A botulizmus okai
A betegséget a Clostridium botulinum termelte mérgező anyagcseretermék, a botulotoxin okozza. Ez a baktérium anaerob körülmények között szaporodik, így főleg olyan élelmiszerekben jelenhet meg, amelyekben oxigénhiányos viszonyok uralkodnak. Ilyenek lehetnek a konzervek, de gyakran hibáztatják a kolbászt és a mézet is. A mérgezést nem is a baktérium okozza, hanem a toxinja, ami az ételekből szívódik fel a szervezetbe, a bélrendszeren keresztül. Ez az anyag gátolja az acetil-kolin felszabadulását az idegekből, és ezáltal bénítja az izmokat.
Ha egy sebbe Clostridium baktérium kerül, sebbotulizmus is kialakulhat. Ilyenkor a sebben képződő méreg juthat be a vérkeringésbe.
A botulizmus tünetei
A botulizmus első tünetei közül a szájszárazságot lehet kiemelni, de hányás, hányinger is gyakran jelentkezik.
A szemtünetek is tipikusak: úgynevezett akkomodációs zavarok jelentkeznek, ami azt jelenti, hogy a beteg képtelen olvasni, kettős látása lesz, pupillabeidegzési zavar miatt merev lesz a pupillája.
Súlyosabb esetben nyelészavar és elkent beszéd jelentkezhet, még súlyosabb esetben pedig légzésgyengeség, légzésbénulás is kialakulhat.
A botulizmus diagnózisa
Nehéz a betegség diagnózisának felállítása, lévén nagyon ritka kórképről van szó, az orvosok is ritkán találkoznak vele. Első körben mindig a klinikai tüneteket nézik az orvosok, ezt követően elektromyographia-vizsgálatot (EMG) végeznek. Utóbbi az izmok ingerelhetőségét és működését, illetve az ingerületátvitel sebességét, az idegi impulzusokat méri.
A diagnózis felállításához mikrobiológiai módszerre, állatoltásra is szükség lehet. Ez azt jelenti, hogy a betegtől vért vesznek, az abból nyert szérumot tengerimalacba oltják, és az állatot vizsgálják. Ehhez arra van szükség, hogy a beteg vérében keringő toxin legyen. Késői fázásban, amikor a mérgezett már nagyon súlyos állapotban van, nem feltétlen van jelen a vérében keringő toxin, így ez esetben a módszer nem alkalmas annak kimutatására.
A gyanús ételminta vizsgálata a járványügyi hivatal kompetenciája.
A botulizmus kezelése
Antitoxin beadására súlyosabb esetekben lehet szükség. Az enyhébb esetekben a kezelés mindenképpen csak tüneti. Ilyenkor a beteg infúziót kap, ha pedig szövődményi, például légzésbénulása alakul ki, akkor azt is kezelni kell, lélegeztetőgéppel.
A botulizmus gyógyulási esélyei
Ma már jól tudják gyógyítani ezt a betegséget.
A botulizmus megelőzése
Ügyelni kell az élelmiszer-biztonságra, kerülni kell a sérült, lejárt szavatosságú konzerveket. Kolbászt, egyéb húskészítményt is csak megbízható helyről szabad beszerezni. A botulizmust okozó baktérium ellenálló hőhatásokkal szemben, toxinja viszont hőérzékeny. Emiatt van az, hogy alaposan átfőzött ételtől nem lehet megbetegedni.
A botulizmus szövődményei
Enyhébb esetekben szövődményekre nem kell számítani, ha viszont a betegnek nyelészavara lesz, akkor könnyen tüdőgyulladást is kaphat. Ennek oka, hogy ilyenkor gyakori a félrenyelés, így a tüdőbe könnyebben kerülnek be kórokozók. Légzésbénulásnál intenzív osztályos kezelésre, gépi lélegeztetésre is szükség lehet.
A cikk elkészítéséhez nyújtott segítséget köszönjük dr. Ábrahám Anitának, az Egyesített Szent István és Szent László Kórház neurológus, infektológus adjunktusnak.