Felnőttkori fertőző betegségek : Brucellózis
Az emberi szervezet legtöbb megbetegedését baktériumok, vírusok, illetve egysejtűek okozhatják. A mindennapi életben számtalan mikroorganizmus van jelen körülöttünk, amelyek szervezetünkbe is bejutnak. Az, hogy a fertőzés valóban bekövetkezik-e, a mikroorganizmus természetétől és az emberi test védekezésétől függ. A fertőzés kimenetele többféle lehet. Ha a kórokozónak sikerül elszaporodnia, az a betegség teljes kifejlődéséhez vezet. Kialakulhat egyensúlyi állapot a védekező mechanizmusok és a kórokozó szaporodása között, ekkor idült fertőzésről beszélünk. Ha az immunrendszer győz, akkor a betegség gyógyul, és a szervezet védetté is válhat.
Brucellózis tünetei és kezelése
Mi a brucellózis?
A brucellózis olyan baktérium okozta betegség, amely eredetileg állatokat érint, de hét típusa közül négy emberekre is átterjedhet. Legsúlyosabb esetben vérmérgezésszerű állapotot okoz, de előfordulhat miatta vetélés is. A fertőzés lehet tünetmentes, de okozhat influenzára és reumás betegségre emlékeztető panaszokat is. Kezelése könnyű, de felismerése nem egyszerű.
Tünetek
A brucellózis előfordulása és okai
A brucellózist egy Gram-negatív baktérium, a brucella okozza. Eredetileg állatbetegségről van szó, de az eddig ismert hét brucellafaj közül négy embert is megfertőzhet. Ezek a Brucella melitensis, a Brucella abortus, a Brucella suis és a Brucella canis. A baktérium viszonylag sokáig életképes, de a hőt nem bírja. Emberbe jellemzően a fertőzött állat nyers tejével kerülhet, de lehet fertőzési forrás a sajt vagy a nem kellően átsütött hús is. Történhet fertőződés akkor is, ha az állatok testnedvei sérült bőrfelületre, vagy akár szemre, nyálkahártyára kerülnek, de a kórokozó belégzés útján is bekerülhet a szervezetbe. Állatorvosok szüléskor, a fertőzött állatok hüvelyváladéka által, illetve fedeztetéskor az ondón keresztül is megfertőződhetnek. Azokon a területeken, ahol a brucellózis előfordul, vannak veszélyeztetett szakmák is. Az állatorvosi mellett ilyen az állattenyésztői és a vágóhídi dolgozói.
A Brucella abortus fő gazdája a szarvasmarha, de megtelepedhet kisebb kérődzőkben, így például juhokban, bivalyban, őzben és szarvasban is. Ez a típus világszerte megjelenhet, de Magyarországon egy ideje már nem fordul elő, a tehénállomány mentes tőle, emiatt a kór az embereket sem érinti. Hasonló a helyzet az iparilag fejlett országok többségében: ezek jelentős része már megszabadult a betegségtől, illetve jól áll a mentesítéssel. Egyebek mellett megszabadult tőle Skandinávia, Nagy-Britannia, Hollandia, Svájc, Ausztria, Csehország, Szlovákia, de jól áll a mentesítéssel Németország, Franciaország és az Egyesült Államok is. Szerbiában 2015-ben sok gazdaságban okozott problémát a brucella. A magyarországi szarvasmarha-állományok brucellamentesítése az 1970-es évek elején kezdődött, és 1985 végére fejeződött be. Az 1990-es évek elejétől sem szarvasmarhában, sem pedig sertésben nem állapítottak meg brucellózist, így azok az emberek, akik azóta estek át a betegségen, szinte biztosan külföldi útjukon fertőződtek.
A Brucella melitensis főleg kecskében és juhban fordul elő, de megjelenhet szarvasmarhában és tevében, ritkán pedig megtelepszik kutyában és nyúlban is. Ez a forma Európában a Földközi-tenger és a Fekete-tenger vidékén fordul elő, de jelen van Ázsiában, Afrikában, illetve Közép- és Dél-Amerika sok területén. A mediterrán országokból időnként behurcolják Németországba és Svájcba. Mentes a fertőzéstől Észak- és Közép-Európa, valamint Észak-Amerika, Ausztrália és Új-Zéland. A betegség Magyarországon sohasem fordult elő.
A Brucella suisnak négy biotípusa van, ezek típustól függően sertésben, mezei nyulakban, kutyában, rénszarvasban és vadon élő húsevő fajokban telepedhetnek meg. Az utóbbi két évtizedben e betegség az iparilag fejlett országok állatállományaiból eltűnt, Magyarország 1985 óta mentes tőle, bár igaz, hogy vaddisznókban szórványosan még az 1990-es évek elején is kimutatták.
A Brucella canis kutyákban fordulhat elő, világszerte előfordul, az Egyesült Államokban és Nyugat-Európa országaiban főleg nagyobb kutyatenyészetekben észlelik. Magyarországon a betegség még nem fordult elő.
A brucellózis tünetei
A brucella a kórokozó típusától és az érintettek általános állapotától függően különböző kórképeket okozhat. Lehet tünetmentes, de kialakulhat miatta hastífuszra emlékeztető betegség, amelynek tünete az étvágytalanság és a láz, a fejfájás és a gyengeség, az ízületi és torokfájdalom, a székrekedés vagy ritkábban a hasmenés, a hasi fájdalom és a nyomásérzékenység. Jelentkezhet miatta olyan influenzaszerű állapot, amely lázzal, izzadással, fejfájással, borzongással és hidegrázással, fényérzékenységgel, étvágytalansággal és hasfájással jár. Ezek a panaszok 1-2 napra elmúlhatnak, de aztán visszatérnek, az állapot akár vérmérgezésszerű is lehet. A tünetek nagyon hosszú ideig elhúzódhatnak: megnagyobbodnak a nyirokcsomók, a máj és a lép, fáradékonyság és fogyás is jelentkezhet. Van a brucellának olyan típusa is, amelynél főleg az ízületek fájnak - a nagy ízületek, változó helyeken. Ilyen esetben a brucellafertőzés reumás betegséget utánoz. Jelentkezhet tüdőbetegség, de megbetegedhet, begyulladhat a szem is. Ugyancsak tünet lehet a bőrkiütés. A brucella egyik legsúlyosabb következménye a vetélés lehet, ezt több típusa is okozhatja.
A brucellózis diagnózisa
A diagnózist elég nehéz felállítani, mert a tünetek nagyon általánosak, így az orvosok nem gondolnak a brucellózisra, hiszen a hazai állatállomány mentessége miatt a betegség itthon csak elvétve, behurcoltan fordul elő. Gyanúja inkább akkor merül föl, ha a fertőzésről már jelennek meg hírek - például 10 éve történt ilyen a déli határnál -, így az orvosok tudják, hogy gondolni kell a brucellára. A kórokozó a vérből tenyészthető ki, de csak a fertőzés elején: ha már beeszi magát a szervekbe, a véráramból nem lehet kimutatni, csak ellenanyagpróbákkal lehet azonosítani, a miatta termelődő antitesteket lehet kimutatni szerológiai vizsgálattal.
A brucellózis kórlefolyása
Ha a brucellózis akut vérmérgezéses, hastífuszra emlékeztető formájáról van szó, a betegek belei pedig ki is lyukadnak, akkor az érintettek akár életüket is veszthetik. Ha a brucellózis elhúzódó, ízületeket érintő formájáról, akkor akár hónapokon át fennállhatnak reumás panaszok. Ha az enyhébb formákról van szó, akkor az influenzaszerű tünetek állandósulhatnak, kis szünetekkel újra és újra visszatérhetnek. A panaszok attól is függnek, hogy az érintettek mennyi idősek, milyen az általános állapotuk, immunrendszerük, és van-e egyéb szervi bajuk.
A brucellózis kezelése és gyógyulási esélyei
A brucellózis antibiotikummal nagyon könnyen kezelhető, a gond inkább az, hogy nehezen ismerik fel. Ha megtörténik, akkor a betegek egy hét alatt meggyógyíthatóak. Ha a brucellózist nem ismerik fel, a betegségnek pedig szövődményei lesznek, akkor azok nem visszafordíthatóak. Ha a legsúlyosabb formát nem sikerül időben azonosítani, akkor a betegség végzetes is lehet.
A brucellózis megelőzése
A megelőzést az állatállományok mentesítése teszi lehetővé, illetve ha az állattartók, állatokkal foglalkozók ügyelnek a higiéniai szabályok betartására. Emellett forralatlan nyers tejet nem tanácsos fogyasztani, nem mentesített területeken pedig óvatosnak kell lenni a sajtokkal, nem kellően átsütött húsokkal is.
A brucellanemzetségbe besorolt 7 baktériumfaj közül az elsőt, a legsúlyosabb formát okozó Brucella melitensist David Bruce izolálta Málta szigetén megbetegedett és elhunyt angol katonák lépéből 1886-ban - a kórokozó róla kapta a nevét. A betegség ezen típusának neve a felfedezés helyszíne miatt máltai láz. Csak 1905-ben derült ki, hogy a katonák kecskék tejétől fertőződtek meg. Az abortuszban leginkább szerepet játszó Brucella abortust 1896-ban izolálták Dániában, vetélt szarvasmarha-magzatokból.
A Brucella suist 1914-ben tenyésztették ki az Egyesült Államokban, míg a Brucella ovit 1956-ban izolálták Új-Zélandon és Ausztráliában, juhokból (ez a fajta embert nem betegít meg). A Brucella neotomae fajt egy sivatagi patkányfajban azonosították 1967-ben, szintén az Egyesült Államokban (embert ez a fajta sem betegít meg). Ugyancsak itt izolálták a Brucella canist kutyákban, 1966-ban. A legújabb brucellafaj a Brucella maris, amelyet fókákból, delfinekből és bálnákból izoláltak 1997-ben (emberekre ez sem jelent veszélyt).
A cikk elkészítéséhez nyújtott segítséget köszönjük dr. Kádár János belgyógyász, infektológus, allergológus és klinikai immunológus szakorvosnak.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Olvasd el aktuális cikkeinket!
Orvosmeteorológia
Fronthatás:
Melegfront
Maximum:
+7 °C
Minimum:
-1 °C
Változóan felhős idő várható a legtöbb helyen többórás napsütéssel, majd délután délnyugat felől elkezd növekedni, vastagodni a felhőzet. Az esti óráktól az északnyugati, nyugati tájakon már előfordulhat havas eső, havazás. Az északnyugati, nyugati szél az ország északkeleti felén nagy területen megerősödik, egy-egy viharos széllökés is előfordulhat, majd délután délnyugat felől egyre többfelé átmenetileg mérséklődik a légmozgás. A legmagasabb nappali hőmérséklet 4 és 9 fok között alakul. Késő este -3 és +5 fok között alakul a hőmérséklet. Úgy tűnik, a keddi nap számos időjárási jelenséget felvonultat. Lesz napsütés, havas eső, széllökések és zápor is.
