Hematológia : Csontvelődaganatok
A vér tulajdonképpen kötőszövet, amelyben sejteket és sejtszerű részecskéket egyaránt találhatunk. A vér felét a plazma teszi ki, amely túlnyomórészt vízből és benne oldott sókból, valamint fehérjékből áll. A második legnagyobb arányú összetevő a vörösvértestek csoportja, amelyek az oxigén és a szén-dioxid szállítását végző hemoglobint tartalmazza. A fehérvérsejtekből minden 600 vörösvértestre 1 darab jut, és általában a szervezet védekezési reakcióiban vesznek részt. A vér sejtes és sejtszerű elemei a csontvelőben képződnek, ahol minden vérsejt egy közös sejttípusból, az őssejtből alakul ki. A csontokat is érintő betegségek ezért vezethetnek a vérképzés zavaraihoz.
Csontvelődaganatok tünetei és kezelése
Mik a csontvelődaganatok?
Alapvetően kétféle daganat lehet a csontvelőben: egyrészt olyan, amely a csontvelőben normálisan élő sejtekből alakul ki, másrészt pedig olyan, amely valamely távoli szervben jön létre, majd a csontvelőben áttétet képez, és ott további szaporodásnak indul.
Tünetek
A direkt csontvelői daganatok lehetnek leukémiák és limfómák, de ritkán más csontvelői sejtekből is kiindulhatnak. Ha csontvelődaganat nem közvetlenül csontvelői sejtekből indul ki, hanem más daganatos betegség áttétjeként jelenik meg, akkor a leggyakrabban a prosztata-, az emlő- és a tüdőrákos betegeket érinti. Ha ritkábban is, de emellett valamennyi daganattípusnak lehet csontvelői áttétképzése.
A csontvelődaganatok előfordulása
Ugyan a csontvelődaganatok megjelenési esélye az életkor előrehaladtával növekedik, a betegség egyes típusainak előfordulási gyakoriságának fiatalabb korban is megugrik. Jó példa erre a Hodgkin-kór (a nyirokrendszer rosszindulatú daganatos megbetegedése, amely korai stádiumban fájdalmatlan nyirokcsomó-megbetegedésként jelentkezik, de előrehaladott stádiumban a nyirokcsomón kívül egyéb szerveket, így például a csontvelőt is érintheti). E betegség megjelenési esélye először a húszas éveikben nő meg, majd az előfordulás gyakorisága a harmincas-negyvenes években lecsökkent, majd idős korban ismét megemelkedik, ekkor azonban már nagyobb mértékben.
Az előfordulás gyakorisága nagyon változó, eleve függ a csontvelődaganat eredetétől. A mellrák előrehaladott állapotában például nagyon gyakori a csontvelőáttét megjelenése, míg a korai stádiumban ritkább. Ugyanez igaz a prosztatadaganatra, amely ugyancsak gyakran képez csontvelőáttétet. De idővel a daganatos betegek többségénél kialakul ilyen áttét.
A csontvelődaganatok okai
Konkrét okok és hajlamosító tényezők nem ismertek, de léteznek olyan vírusfertőzések, amelyek növelhetik a betegség egyes típusainak megjelenési esélyét. A Hodgkin-kórra hajlamosíthat például az Epstein-Barr vírus. Általában azonban inkább a tipikusan rákkeltő anyagok, kémiai karciogének növelik a kockázatot. Ezek közül a legfontosabbak a dohányzás és a különféle festékanyagokban előforduló mérgek és vegyszerek.
Áttét esetében a csontvelődaganat kialakulásának konkrét oka az lehet, hogy a csontvelő olyan mikrokörnyezet, amely jó feltételeket biztosít a daganatsejteknek, kedvez a szaporodásuknak. Emiatt ha a daganatos sejtek bekerülnek a keringésbe - ami rosszindulatú tumorok esetében majdnem mindig megtörténik -, majd onnan eljutnak a csontvelőbe, jó táptalajra lelnek, elszaporodnak és daganatos fészkeket képeznek.
A csontvelődaganatok tünetei
A betegség legjellemzőbb tünete a csontvelő elégtelen működése, azaz hogy valamely, a csontvelőben normálisan termelődő sejtből kevesebb képződik.
Tipikusan ilyen panasz a vérszegénység, vagy éppen az, hogy csökken a vérben a vérlemezkék száma. Ez utóbbiakból adódóan ilyenkor a vizsgálatra okot adó tünet maga a vérszegénység, illetve annak tünetei. Persze ennél direktebb tünetek is megjelenhetnek: ilyen például a csontfájdalom. Ebben az esetben a beteg arra panaszkodik, hogy csontjai mindenütt, vagy pedig egy bizonyos helyen - ahol a daganatsejtes fészek elhelyezkednek - fájnak.
Emellett fokozódik a csonttörési hajlam, ami jelentheti mind a csigolya összeroppanását, mind pedig a csont egészének spontán törésétől. Ez utóbbi azt jelenti, hogy a beteg lába egy rossz lépéstől is eltörhet.
A csontvelődaganatok diagnózisa
A diagnózis felállításához ortopéd sebészi módszerekkel végzett biopsziára van szükség. Ez vagy véletlenszerűen kiválasztott helyről, jellemzően csípőlapátból történik, vagy pedig olyan területről, amelynél a gyanút képalkotó vizsgálattal már előzetesen igazolták. Biopsziára többek közt azért is szükség van, mert az így kinyert daganatos sejtek szövettani vizsgálatával állapítható meg az, hogy a daganatos sejtek honnan származnak.
A csontvelődaganatok kezelése
Alapvetően három lábon áll a kezelés. Az első feladat az, hogy az orvosok gyógyszeres kezeléssel, tehát kemoterápiával gátolják a csontvelőben képződött daganatos fészkek növekedését. A második feladat az alapbetegség - azaz az áttétet adó daganatos betegség - kemoterápiás, immun-kemoterápiás kezelése. A harmadik feladat, hogy ha a betegnek csak kis számban képződtek daganatos fészkek a csontvelőjében, akkor azt sugárterápiával kezeljék, azaz röntgenkészülékkel vagy gyorsítóval besugározzák. Ez utóbbiak gyorsan csökkentik a fájdalmat, szerencsés esetben pedig magát a betegséget is gyógyíthatja a sugárterápia. De csak akkor, ha a szervezetben csupán -egy-két helyen képződtek daganatos fészkek.
A csontvelődaganatok gyógyulási esélyei
A túlélési esélyek attól függnek, hogy a betegségnek pontosan mely típusáról van szó. A fiatalkori leukémia például ma már nagyon jól gyógyítható, egy csontvelői áttétet adó emlő- és prosztataráknál viszont még ma is alig van esély a felépülésre. Ez esetben a cél már inkább a túlélési idő növelése, az élet hosszabbítása.
A cikk elkészítéséhez nyújtott segítséget köszönjük dr. Mikala Gábor hematológusnak, a Szent László Kórház Hematológia és Őssejt-Transzplantációs Osztálya főorvosának.
A csontvelődaganatok megelőzése
A primer csontvelődaganat megelőzésére nincs ismert módszer, erre egyedül az áttétként jelentkező daganat estében lehet lehetőség. Erre az ad esélyt, hogy egyes klinikai vizsgálatok azt igazolták, hogy vannak olyan prosztata- vagy emlőrákos betegek, akinél bifoszfonát hatóanyagú gyógyszerek hatására kisebb eséllyel képződött csontvelői áttét.
Kiderült, mennyire jó gazdik olvasóink
Hotel Caramell Premium Resort****superior nyereményjáték
Olvassa el aktuális cikkeinket!
Orvosmeteorológia
Fronthatás:
Hidegfront
Maximum:
+20 °C
Minimum:
+11 °C
Nagyrészt erősen felhős vagy borult lesz az ég, viszont az északkeleti területeken többórás napsütés várható. Északkeleten, keleten fokozatosan megszűnik az eső, míg hazánk délnyugati felében ismétlődő jelleggel számíthatunk esőre, záporesőre, néhol zivatarra, lokálisan a Dunántúlon hullhat kiadós mennyiség. A csapadékhajlam a nap második felében ott is csökken. A keleties szelet élénk, néhol erős lökések kísérhetik, de zivatarok környezetében is lehet szélerősödés. A legmagasabb nappali hőmérséklet 15 és 27 fok között alakul, a csapadékosabb délnyugaton mérhetjük az alacsonyabb, északkeleten a magasabb értékeket. Késő estére 12 és 18 fok közé hűl le a levegő. Hideg fronthatásra számíthatnak az arra érzékenyek, többeknél előfordulhat fejfájás, vérnyomás-ingadozás.