Anyagcsere-betegségek : Cukorbetegség
Táplálkozásnak nevezzük a tápanyagok ételekkel történő bevitelét a szervezetbe, azok felszívódását és hasznosulását. A táplálkozás az élet alapvető feltétele, biztosítja a szövetek felépítéséhez, a veszteségek pótlásához szükséges anyagokat, az életfunkciók fenntartásához nélkülözhetetlen energiát. Ha az emésztőrendszerünk befogadta a táplálékot, segít annak lebontásában, emésztésében és felszívódásában. Az így feldolgozott tápanyagokat a véráram juttatja el a különböző szervekhez, amelyek hasznosítják őket. A veleszületett, öröklődő anyagcsere-betegségek alapja, hogy enzimhiány vagy csökkent enzimaktivitás következtében nem megfelelő a szervezetbe bejutott tápanyagok átalakítása. Így bizonyos nem kívánatos anyagok felhalmozódnak, míg mások, amelyek a szervezet működése szempontjából fontosak, nem képződnek.
Cukorbetegség tünetei és kezelése
Mi a cukorbetegség?
A cukorbetegség, más néven diabétesz egy szénhidrát-anyagcserezavar, azon belül a glükóz feldolgozási zavara. Két fő típusa van, az egyik a döntően életmódbeli tényezőkre visszavezethető 2-es típusú diabétesz, a másik a gyerekkoriként is emlegetett, autoimmun okok miatt kialakuló 1-es típusú diabétesz. A 2-es típusú cukorbetegségnél a gondot az okozza, hogy az inzulin nem tud megfelelően hasznosulni a szervezetben, emiatt a cukor sem tud lebomlani. Ráadásul erre a hasnyálmirigy is rosszul reagál, és még több inzulint termel, idővel pedig kimerül, tönkremegy. Az 1-es típusú diabétesznél immunrendszeri okok miatt károsodnak a hasnyálmirigy inzulintermelő béta-sejtjei, emiatt van szükség eleve annak pótlására. Létezik terhességi diabétesz is, illetve vannak a cukorbetegségnek ritkább változatai is. A témába dr. Vándorfi Győző belgyógyász, diabetológus, lipidológus főorvos segítségével nyertünk részletes betekintést.
Tünetek
A cukorbetegség előfordulása
A 2-es típusú cukorbetegség népbetegség, a száz lakosra jutó betegek száma az elmúlt húsz évben megháromszorozódott Magyarországon is. Nálunk a 19 és 70 év közöttiek 8 százaléka érintett. A betegség egyre gyakoribb gyerekeknél is, aminek oka főképp az, hogy az elhízás körükben is egyre gyakoribb. A 2-es típusú cukorbetegség összességében a diabéteszes esetek 90 százalékát teszi ki.
Az 1-es típusú, gyerekkorban vagy fiatal felnőttkorban kialakuló cukorbetegség ritkább, de gyakorisága jelentősen megnőtt az elmúlt időszakban: a fejlett országokban 30 év alatt megháromszorozódott a gyakorisága. Változás az is, hogy a probléma korábban főképp tizenéves korban alakult ki, vélhetően azért, mert a serdülőkori hormonális változások az inzulin ellen dolgoznak, így abban az életszakaszban nagyobb eséllyel borulhat fel a korábbi szénhidrát-egyensúly. Azonban az elmúlt 30 évben észlelt emelkedés nagyobb részben az óvodásokat és kisiskolásokat érintette, a betegek átlagéletkora ma jóval alacsonyabb.
A cukorbetegség okai
A 2-es típusú cukorbetegség az esetek túlnyomó többségében életmódbeli okokra – túlsúlyra, nem megfelelő étkezésre és mozgásszegény életmódra – vezethető vissza. Vannak olyan típusai is, amelyeknél magát a betegséget más indítja be, illetve a legnagyobb rizikótényező független ezektől. Emelik a kockázatot például olyan hormonproblémák, amelyek pajzsmirigy-alul működést és -túlműködést okoznak. Fokozzák a rizikót a mellékvesekéreg hormonjait érintő betegségeket is, így például a Cushing-kór. Vannak olyan ritkább hormonproblémák, amelyek szintén módosítják az inzulin hatását, emiatt emelik a diabétesz rizikóját.
Megkülönböztetnek úgynevezett hasnyálmirigy-diabéteszt is, ami olyan esetekben alakul ki, amikor az inzulint termelő béta-sejteket magába foglaló hasnyálmirigy valami – például daganat vagy gyulladás – miatt elpusztul, károsodik vagy műtétileg távolítják el. Károsíthatja a hasnyálmirigyet a túlzott alkoholfogyasztás is. Közvetve – ha egy nagyobb kő elszabadul az epehólyagból, és megakad – az epekövesség is árthat a hasnyálmirigynek. Ennek hátterében az áll, hogy az epevezeték is a bélbe szájadzik, az utolsó szakasza pedig közös a hasnyálmirigy kivezetésével. Ha ez a szakasz elzáródik, akkor az epe és a hasnyálmirigy emésztőnedvei visszaáramlanak a szervek felé, majd azokat „emészteni” kezdik. Ez a hasnyálmirigyet akár teljesen tönkre is teheti.
Kialakulhat cukorbetegség gyógyszer-mellékhatás miatt is, főképp akkor, ha valaki szteroid gyógyszereket szed tartósan, nagyobb dózisban. A pszichiátriai készítmények között is vannak olyanok, amelyek növelik a diabétesz rizikóját, de itt az ok nem a közvetlen mellékhatás, hanem az, hogy ezek a gyógyszerek növelhetik az étvágyat, és így az elhízás rizikóját.
Az is kedvez a cukorbetegség kialakulásának, hogy valakinek túl kevés az izomszövete. Ilyenkor a szervezet nem tudja elhasználni a szénhidrátot, lévén az alapvetően az izommunkához kell. Emiatt magasabb a cukorbetegség kockázata az olyan genetikailag meghatározott betegségeknél is, amelyek izomgyengeséggel, izomsorvadással járnak.
Ma már sokat tudnak a cukorbetegség genetikai okairól is: ugyan egyetlen gént vagy géncsoportot nem lehet megnevezni a diabétesz általános okaként, de van több olyan kandidáns gén (ezeknek egy-egy tulajdonság továbbörökítésében van kiemelt szerepük), amelyek közrejátszhatnak a diabétesz kialakulásában. Eddig egy olyan géncsaládot sikerült találni, amely kiválthatja a diabétesz egyik konkrét típusát. Ennek van olyan formája, amely az újszülöttkori cukorbetegségben alakul ki egy génmódosulás miatt. A másik típus az úgynevezett MODY, amely inkább serdülőkorban jelentkezik, kezdetben 2-es típusú diabétesz formájában. Olyan genetikailag meghatározott diabétesz is van, amelynél enyhe vércukor-emelkedés jelentkezik, ami élethosszig megmarad, de túl azon, hogy a laborvizsgálatokon észlelik, nem okoz szövődményeket. Ez a típusú cukorbetegség kezelést sem igényel.
Külön típusként tartják számon a terhességi diabéteszt, amely zömében a 2-es típusú cukorbetegség előfutára. Hátterében az áll, hogy a 24-28. hét között a méhlepény már olyan hormonokat termel, amelyek a magzat védelme miatt fontosak, de az inzulin ellen dolgoznak. Ilyenkor azoknál, akik erre hajlamosak, kialakulhat terhességi cukorbetegség. A probléma a gyerek születése után általában elmúlik, de ha az anyuka a súlyfeleslegét nem tudja leadni, akkor meg is maradhat, vagy később 2-es típus formájában jelentkezhet. Akinél előfordult terhességi cukorbetegség, annak legalább 50 százalékos esélye van arra, hogy később 2-es típusú diabétesz alakuljon ki nála.
Az 1-es típusú diabétesz autoimmun betegség, amelynél a hasnyálmirigy inzulint termelő béta-sejtjei pusztulnak el. Az ezt okozó immunfolyamat pontos okát nem tudják, egyedül a rizikótényezői ismertek. Ilyen például a családi halmozódás és az egyéves kor alatti tehéntejfogyasztás. Feltételezhetően az 1-es típusú diabétesz hátterében sem egyetlen ok áll, hanem egyszerre több. Ma már tudják, hogy a kialakulásban bizonyos eseteben közrejátszhatnak egyes vírusfertőzések, például a Coxsackie-vírus, a rubeola, illetve a rotavírus. Ismert az is, hogy a D-vitamin-hiány emeli a rizikót, mind kisgyerekkorban, mind olyan esetekben, amikor az édesanya a várandósság alatt D-vitamin-hiányos volt.
A cukorbetegség tünetei
A 2-es típusú cukorbetegség az esetek többségében lappangva alakul ki, tünetei sokáig nincsenek. A legtöbb érintett általában jól érzi magát vagy csak nagyon enyhén fáradékony. Előfordulhat, hogy maga a diabétesz akár 10 éve is fennáll, amikor a diagnózis megszületik. Gyanakodni gyakran csak a szövődmények miatt szoktak rá, vagy csak egy rutin vérvételnél fedezik fel a betegséget.
Az 1-es típusú diabétesznek egészen más tünetei vannak. Ott a cukor a hiányzó inzulin miatt nem tud bejutni a sejtekbe, így a vérben felszaporodik, majd a vesén keresztül távozik. Ez váltja ki a betegség első tüneteit, a gyakori és bőséges vizeletürítést. Az elvesztett folyadékot pótlandó az érintettek nagyon sokat isznak, akár napi 4-5 literre is szükségük lehet. Mivel a sejtek az inzulin hiányában nem jutnak cukorhoz, az 1-es típusú diabétesznél fogyás is beindul – annak ellenére, hogy az érintettek étvágya jó. A sejtek éhezése fáradékonyságot és gyengeséget is okoz, a betegek gyakran aluszékonnyá válnak, nem tudnak figyelni, nem bírják a terhelést.
A cukorbetegség diagnózisa
A diabéteszt vérvizsgálattal már a betegség korai szakaszában diagnosztizálni lehet. Ennek során az éhgyomri vércukorszintet és a terheléses vércukorszintet is nézik, ellenőrizhetik az inzulinszinteket is. Ezt követően külön vizsgálatokkal azt is felmérhetik, hogy már kialakultak-e szövődmények.
A cukorbetegség kezelése
A 2-es típusú cukorbetegségnél kulcskérdés az életmódra való odafigyelés, ami megfelelő diétát és rendszeres testmozgás jelent. A túlsúly csökkentése nagyon fontos, ugyanis akin súlyfelesleg van, annak a béta-sejtjei nem képesek elegendő inzulint termelni ahhoz, hogy elérjék az egyensúlyi állapotot. Az életmódra való odafigyelés mellett szükség lehet gyógyszerekre is. Ezek egy része abban segít, hogy a béta-sejtek több inzulint termeljenek, illetve hogy jobb legyen az inzulinhatás. Olyan gyógyszerek is vannak, amelyek csökkentik a cukor vagy a zsírok felszívódását a bélrendszerből a vérbe. Más készítmények fokozzák a cukor kiürítését a szervezetből. Az egyes gyógyszereket esetenként önmagukban, de többnyire kombinálva adják az orvosok. A rendszeres vércukormérés nagyon fontos annak érdekében, hogy a terápiát jól meg lehessen tervezni.
A már inzulinra szoruló 2-es típusú cukorbetegeknek inzulin beadására is szükségük van, ami injekciós tollal (pennel) biztosítható. Ma már fontos eszközei a terápiának az inzulinpumpák is, amelyek komoly fejlődésen mentek keresztül az elmúlt években. Már a régebbi típusokat is be lehetett úgy állítani, hogy óráról órára adott mennyiségű inzulint adagoljanak (ehhez sok mérésre van szükség), de ma már arra is van lehetőség, hogy a vércukrot mérő szenzorok a pumpával együtt legyenek alkalmazhatóak. Ez lehetővé teszi, hogy a vércukorszint esésénél az inzulinadagolás szüneteljen. Létezik olyan pumpa is, amely magas vércukorszintnél több inzulint ad.
A genetikai okok miatt kialakuló MODY jellemzően a serdülőkor elején jelentkezik, korábban azt hitték, hogy 1-es típusú, tehát inzulinfüggő. Viszont ha tényleg erről a típusról van szó – ez genetikai vizsgálattal deríthető ki –, akkor inzulinkezelésre nincs szükség, elég egy szájon át szedhető diabéteszgyógyszer. Ez a készítmény régóta ismert, de csak az elmúlt években derült ki, hogy a cukorbetegségnek ez a típusa is kezelhető vele.
Az 1-es típusú diabéteszt alapvetően inzulinnal kezelik, amelyet injekciós tollal adnak be, vagy inzulinpumpával adagolnak. Emellett itt is fontos megfelelő diétát tartani és rendszeresen mozogni.
A cukorbetegség gyógyulási esélyi
A diabétesz nem gyógyítható, de életmóddal, és szükség esetén gyógyszerek és inzulin alkalmazásával karban tartható.
A cukorbetegség megelőzése
Mivel a 2-es típusú diabétesz legfontosabb rizikófaktora a túlsúly, a megelőzést az életmód normalizálása segíti. Ebbe beletartozik a megfelelő étrend és a rendszeres testmozgás, és általában az elhízás megelőzése. Mivel a rizikót a szteroidgyógyszerek is emelik, azokkal óvatosan kell bánni, akinél a hajlam ismert, ott a tartós alkalmazást lehetőség szerint kerülni kell. Fontos, hogy az esetleges pajzsmirigybetegségeket, vesét és mellékvesét érintő betegségeket kezeltessék, figyeljenek az epekőre is. Érdemes átgondolni a pszichiátriai gyógyszerek alkalmazását, és ha lehet, olyat választani, ami nem növeli az étvágyat. Kerülni kell a rendszeres alkoholfogyasztást is.
Mivel az 1-es típusú diabétesznek csak egyes rizikófaktorai ismertek, jelentkezését biztosan megelőzni nem lehet. Valószínűsíthető, hogy kockázatát egyes vírusfertőzések, köztük a Rota is növelik, így hasznos lehet a gyerekek ellene történő beoltása. Mivel a D-vitamin-hiány is rizikótényezője az 1-es típusú diabétesznek, fontos, hogy a gyerekek D-vitamin-szintje mindig rendben legyen, és a várandósság alatt az édesanya se szenvedjen hiányt ebből a vitaminból. A kutatások bizonyították, hogy a terhesség és a kora gyermekkor idején adott megfelelő D-vitamin-pótlás jelentősen csökkenti az 1-es típusú cukorbetegség kialakulásának kockázatát. A 2-es típusú diabétesznél a helyzet már nem ennyire egyértelmű, de a D-vitamin-pótlás vércukorszintre gyakorolt előnyös hatását ott is igazolták.
A cukorbetegség szövődményei
A 2-es típusú cukorbetegségnek súlyos szövődményei lehetnek. Miatta például gyakoriak a bőrfertőzések és -gombásodások, nehezebben, lassabban gyógyulnak a sebek. Hosszabb távon a cukorbetegség vezethet szív- és érrendszeri problémákhoz és veseelégtelenséghez, vaksághoz, valamint idegrendszeri bántalmakhoz (neuropátia). A diabéteszes láb miatt végtag-amputációra is szükség lehet, Magyarországon is évente mintegy 3500 amputációt végeznek a diabétesz szövődményei miatt.
Az 1-es típusú diabétesz legismertebb akut szövődménye a vércukorszint hirtelen leesése, amely eszméletvesztéshez vagy epilepsziás görcshöz is vezethet. Akut szövődmény az úgynevezett ketonacidózis is, mely többnyire magas vércukorszinttel jár. A krónikus szövődmények már a szervezet finom érhálózatait érintik, azáltal pedig főképp a vesét, a szem ideghártyáját és a perifériás idegeket. Ezek a szövődmények gyerekkorban csak akkor jelentkeznek, ha a kicsit nagyon rosszul kezelik, diétát pedig nem tartanak.
A cikk elkészítéséhez nyújtott segítséget köszönjük dr. Vándorfi Győző belgyógyász, diabetológus, lipidológus főorvosnak.
Cukorbetegek közössége
Ha érdeklik a cukorbetegséggel, egészséges táplálkozással és dietetikával foglalkozó cikkek, vagy véleményt cserélne, csatlakozzon Facebook-csoportunkhoz!
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Olvasd el aktuális cikkeinket!
Orvosmeteorológia
Fronthatás:
Hidegfront
Maximum:
+4 °C
Minimum:
-4 °C
Nagyrészt derült vagy gyengén felhős idő várható - kissé több felhő az északkeleti határvidéken lehet még, de csapadék már ott sem valószínű. Az északnyugati szél kezdetben fokozatosan veszít erejéből, és estétől egyre nagyobb területen délire fordul. Késő estére -6 és 0 fok közé hűl le a levegő. Napközben egy hidegfront okozhat sokaknál kellemetlenségeket.
