Gyermekgyógyászat : Diftéria
A kisgyermek nem "kis felnőtt", aki csak a méreteiben különbözik tőlünk, hanem teljesen más anyagcserével és immunrendszerrel rendelkező, sokkal sebezhetőbb ember. A gyerekeknél bizonyos betegségek szinte kizártak, ilyenek az immunológiai és reumás betegségek, nagyon ritkák az epekő és a vesekő. Az anyatejjel táplált babáknál az első félévben ritkák a fertőző betegségek, mivel az anyai ellenanyagok megakadályozzák ezek kialakulását, de bakteriális eredetű, főként az idegrendszert és a légutakat megtámadó betegségek jelentkezhetnek. Általánosságban elmondható, hogy a gyerekek általában egészségesebbek, mint a felnőttek, de bizonyos szempontból sérülékenyebbek, érzékenyek is lehetnek.
Diftéria tünetei és kezelése
Mi a diftéria?
A torokgyík fibrines, álhártyás gyulladás, amely az orr-garatűrben, leginkább a mandulákon, ritkábban a gégében alakul ki. Lappangási ideje 2-7 nap. A betegség lassan, fokozatosan fejlődik ki, a láz nem kifejezett. Súlyos szövődmény, ha a kórokozó toxint termel - a toxin súlyos szívizom-károsodást és perifériás ideggyulladást (neuritis) okoz - illetve ha az álhártya a gégében jelenik meg, ez fulladáshoz vezet. Más nyálkahártyákon és a bőrön csak ritkán jön létre a kórfolyamat. Megelőzésére hatékony, kötelező védőoltás van forgalomban.
Tünetek
A diftéria okai
A Corynebacterium diphtheriae csak az embert betegíti meg, azaz ún. obligát emberi patogén. A baktériumtörzsek lehetnek toxin-termelők és toxint nem termelők. A fertőzés forrása kizárólag az ember. A kórokozó a nyálcseppekkel ürül, a zsúfoltság kedvez a terjedésnek. Szezonális ingadozás is megfigyelhető őszi-téli szaporulattal. Nem kezelt esetben a baktérium ürítése 2-6 hétig tarthat. A fejlett országokban a következetesen végrehajtott immunizálásnak köszönhetően a betegség alig fordul elő. Az 1990-es évek elején a korábbi Szovjetunió területén súlyos járványok alakultak ki, 3-23%-os halálozással.
A diftéria tünetei, kórlefolyása
A kórokozó leggyakrabban a torokban, ritkábban az orrban, a gégén, a kötőhártyán, a nemi szervek nyálkahártyáján telepszik meg, és ott helyi fertőzést okoz. A behatolás helyén a hámsejtek elhalnak és ún. álhártya-képződéssel járó gyulladás alakul ki.
A betegség kialakulásában a főszerep a baktérium toxinjáé, amely a fertőzés helyéről felszívódik, majd a szervezeten belül "utazásba" kezd, és távoli szervek (szív, idegrendszer, vese, máj) elváltozásait okozza.
A behatolási hely szerint a következő formák különíthetők el.
1. Torokdiftéria
1-3 napos lappangási idő után láz kíséretében rossz közérzet, sápadtság, esetleg torokfájdalom lép fel. A korai fázisban a garatmandulákon szürkésfehér foltocskák láthatók, melyek hamar összefüggő, tapadós lepedéket alkotnak. A lepedék 6-8 nap alatt leválhat, máskor tovaterjed. Szív- és idegrendszeri szövődmények jelentkezhetnek. A torokdiftériának létezik igen súlyos, viharos lefolyású formája, amely a megfelelően erélyes kezelés ellenére is a keringés összeomlásához, halálhoz vezethet. Enyhe formája olyanokon fordulhat elő, akik régebben voltak oltva, vagy védettségük részleges.
2. Gégediftéria
A betegség kezdődhet a gégében, máskor a torokból húzódik lefelé a lepedék. A kialakuló rekedtség a beszédképtelenségig súlyosbodhat, ugató köhögés, nehézlégzés, fulladás léphet fel. Ritkák a toxikus szövődmények.
3. Orr-, kötőhártya- és nemiszerv-diftéria
Az érintett nyálkahártyán szürkésfehér lepedék, véres-gennyes váladékozás jellemzi.
4. Bőrdiftéria
Szennyezett, rosszul gyógyuló sebeken, hámhiányokon, ótvaros elváltozásokon fordul elő. A sebek ilyenkor lepedékkel borítottak, kifejezetten rosszul gyógyulnak.
A diftéria kezelése
A kezelés célja egyrészt a vérben keringő toxin semlegesítése ellenanyaggal (antitoxinnal), másrészt a baktérium elpusztítása vagy szaporodásának gátlása antibiotikummal. A toxin semlegesítésére emberi antitoxint tartalmazó ún. immunglobulin-készítmények, a baktérium elleni küzdelemhez pedig hatékony antibiotikumok vannak forgalomban. A súlyos formákban szükség lehet egyéb, komoly beavatkozást, intenzív terápiát igénylő kezelésre is. Ilyen lehet a shockban lévő beteg komplex kezelése, illetve a gégediftériában a szabad légutak csővel való biztosítása (intubáció) vagy a légcső megnyitása (tracheotomia) és oda tubus behelyezése.
A diftéria megelőzése
A torokgyík elleni védőoltás hazánkban kötelező. Jelenleg a csecsemők 3 hónapos korától kezdve több alkalommal ismétlik az oltást (csecsemőkorban 3, 4 és 5 hónapos korban, majd 3 és 6 éves életkorban). Az oltást kombinációban adják be, egyidejűleg kapnak immunizálást a csecsemők és gyermekek a szamárköhögés (pertussis) és a tetanusz ellen is (DPT-oltás).
A diftériában - akárcsak a tetanusznál - a betegség fő kóroki tényezője a baktérium exotoxinja, amely ún. toxoiddá átalakítható, és immunizációra felhasználható; az oltóanyag ezt tartalmazza. A toxoid a szervezetben aktív toxinellenes (antitoxikus) immunitást hoz létre.
A DPT-oltást enyhe tünetek követhetik. Helyileg mérsékelt duzzanat, pír és érzékenység alakulhat ki. A panaszok borogatással csökkenthetők. Az oltás velejárója lehet 2-3 napon belül a láz is. A korszerű álláspont szerint megelőzésként NEM érdemes lázcsillapítót adni, csak abban az esetben, ha a csecsemő valóban belázasodik. Súlyosabb tünetek (eszméletvesztésszerű állapot, furcsa, fejhangú sírás) igen ritkán fordulnak elő: 100.000 oltásra jut egy. Felléptük esetén azonnal orvosi segítséget kell kérni!
A torokgyík esetében is felvetődik az emlékeztető oltások kérdése.
A diftéria szövődményei
A torokgyík szövődményeit csaknem kizárólag a baktérium által termelt toxin okozza, kivéve a légutak esetleges szűkületét, elzáródását. szívizom gyulladását a szapora szívműködés, ritmuszavar, sápadtság, szájkörüli kékes elszíneződés, végül keringési elégtelenség jelzi. Az idegrendszeri szövődmény jellemzője a különböző testrészekben futó idegek gyulladása (perifériás neuritis). Leggyakoribb a lágyszájpad- és szemizombénulás, de kivételesen légzési elégtelenséghez vezető bénulás is előfordulhat.
Megfelelő vakcinával végzett alapimmunizálás hatására a csecsemők védettsége 95-98% -ot ér el. Az immunitás az oltás után 3 évvel csökken annyira, hogy emlékeztető oltás szükséges. A magyar oltási naptár a 6 éves korban újabb emlékeztető oltást ír elő. Az oltások azonban nem biztosítanak életre szóló immunitást. A védettség fenntartása igen fontos, hiszen a közelmúltban tőlünk keletre fekvő környező országokban az oltási fegyelem lazulásával a népesség átoltottsága csökkent, és a betegség helyenként ismét járványos formában fordult elő.
A "behurcolás" lehetősége, azazhogy más országból beteg érkezik Magyarországra továbbra is fennáll, ezért a nemzetközi ajánlásokkal összhangban javasolt a diftéria és tetanusz elleni immunizáció 10 évenkénti ismétlése. Erre a célra az ún. dT oltóanyagot javasolják, amely csökkentett mennyiségű diftéria-toxoid mellett szokott mennyiségű tetanusz-toxoidot tartalmaz. Másik lehetőség egy olyan kombinált oltóanyag használata (dT-IPV), amely a diftéria és tetanusz mellett a járványos gyermekbénulás (poliomyelitis) elleni védettség fenntartását is biztosítja. Az oltások Magyarországon elérhetők, a háziorvos megfelelő felvilágosítással tud szolgálni a kérdésben.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Olvasd el aktuális cikkeinket!
Orvosmeteorológia
Fronthatás:
Hidegfront
Maximum:
+4 °C
Minimum:
-5 °C
Délelőtt nagyobb felhőtömbök vonulnak északnyugatról délkelet felé, emellett hosszabb-rövidebb időre a legtöbb helyen kisüt majd a nap. Délelőtt hózáporok még elszórtan előfordulhatnak, majd számosságuk délután jelentősen csökken, ezzel együtt a felhőzet is. Délutántól egyre nagyobb területen kiderül az ég, és csökken a csapadék esélye. Az északnyugati szél főként hazánk északnyugati felén erősödik meg, Sopron és a Bakony környékén akár viharos lökések is előfordulhatnak. A legmagasabb nappali hőmérséklet általában 1 és 7 fok között alakul. Késő estére -6 és 0 fok közé hűl le a levegő. Napközben egy hidegfront okozhat sokaknál kellemetlenségeket.
