Szív- és érrendszeri betegségek : Disszeminált intravaszkuláris koaguláció (DIC)
A magyarországi halálozások több mint a fele szív- és érrendszeri betegségeknek tulajdonítható, ezek közül is a koszorúér-betegség a legfőbb halálok. A statisztikai adatok jelzik, hogy még mindig nem figyelünk eléggé a kockázati tényezőkre, amelyek a betegség kialakulásához vezetnek. Ezek közül a legfontosabb a dohányzás, a helytelen táplálkozás (nem megfelelő összetételű, telített zsírokban gazdag illetve túlzott mennyiségű zsiradék, sok cukor, kevés zöldség és gyümölcs fogyasztása), a mozgásszegény életmód, az elhízás, a magas vérnyomás, a magas koleszterinszint, a túlzott mértékű alkoholfogyasztás, a cukorbetegség, a stressz, valamint az örökletes tényezők is szerepet játszanak.
Disszeminált intravaszkuláris koaguláció (DIC) tünetei és kezelése
Mi a disszeminált intravaszkuláris koaguláció?
A disszeminált intravaszkuláris koaguláció a véralvadási rendszer érpályán belüli kóros aktiválódását jelenti. Megértéséhez látni kell, hogy a normál alvadási rendszer feladata az, hogy a sérülések helyén alvadék képződjön, az ugyanis elengedhetetlen ahhoz, hogy ne vérezzünk el. Az igen bonyolult véralvadási rendszernek azt is biztosítania kell, hogy a keletkező alvadék csak az adott helyen lokalizálódjon, tehát oda, ahol a seb van. Máshol a vér nem alvadhat meg. Ennek biztosítása nagyon komplex feladat, végrehajtását egy sok fehérjéből álló bonyolult rendszer biztosítja. Maga a rendszer egy nagyon hatékony aktiváló körrel, egy éppoly hatékony fékező, illetve egy, az esetlegesen feleslegben keletkezett alvadékot hatékonyan feloldó rendszerrel bír (utóbbi az úgynevezett fibrinolitikus rendszer.)
Tünetek
Disszeminált intravaszkuláris koaguláció (DIC) akkor jön létre, ha az aktiválódás kiszabadul a fékező rendszer jótékony keretei közül, az alvadékképződés pedig szórtan (disszeminált módon), tehát szerte az érpályában beindul. Ez igen súlyos, gyakran életveszélyes állapot. Veszélyességét nemcsak a keletkezett alvadék szervkárosító hatása okozza, hanem az is, hogy a fékevesztett véralvadás elhasználja a normálisan rendelkezésre álló alvadási fehérjéket, és így súlyos vérzékenységet is okoz. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a kóros alvadékonyság és a kóros vérzékenység egyszerre áll fenn.
A disszeminált intravaszkuláris koaguláció előfordulása
A DIC gyakorisága nagymértékben függ attól, milyen populációról van szó. Egy japán felmérés például azt mutatta, hogy ez a probléma a kórházba felvett betegek 1 százalékánál volt észlelhető. Magyarországi kórházi adatok nem állnak rendelkezésre, de az 1 százalékos gyakoriságnál nálunk biztosan ritkább ez a diagnózis. Az ugyanakkor ismert, hogy DIC a daganatos betegségben szenvedő kórházi betegek 6-7 százalékánál jelentkezik, míg a súlyos szepszis miatt kórházba kerülteknek akár 80 százalékát is érintheti.
A disszeminált intravaszkuláris koaguláció okai
Fontos kiemelni, hogy a disszeminált intravaszkuláris koaguláció valójában nem betegség, hanem tünet - mindig valamilyen súlyos alapbetegségnek a szövődménye. A hátterében álló alapbetegségeknek közös jellemzője, hogy esetükben az alvadást aktiváló anyag/anyagok (ezek közül a legfontosabbak a szöveti faktorok, illetve a pusztuló sejtekből felszabaduló szabad DNS-ek) kerülnek az érpályába, méghozzá olyan mennyiségben, hogy azt a fékező rendszer már nem tudja kezelni. Ilyen anyagokat termelhetnek daganatos betegségek, de termelődhetnek súlyos fertőzésre adott válasz következtében is. Elindíthatja a DIC-et terhességi szövődmény részeként a vérpályába kerülő amnion folyadék (ez a belső magzatburokban lévő folyadék) is, de kialakulhat DIC az elhalt magzatból felszabaduló anyagok miatt is. Roncsolással járó traumák esetén a roncsolt szövetek is lehetnek a disszeminált intravaszkuláris koaguláció kiváltó okai. A daganatos betegségek közül ki kell emelni a heveny fehérvérűség egy ritkább változatát (az akut promyelocytás leukémiát), amely igen gyakran okoz DIC-et.
A disszeminált intravaszkuláris koaguláció tünetei
A disszeminált intravaszkuláris koaguláció tünetei attól függnek, hogy milyen gyorsan (szakkifejezéssel élve mennyire akutan) alakul ki a disszeminált alvadás.
Az akut DIC-re jellemző a vérzékenység (a szúrások helyén lévő szúrcsatornákból, illetve diffúzan mindenhol vérzik a beteg), illetve a szervi működés zavara. Utóbbi jelenthet veseelégtelenséget, máj- és légzési elégtelenséget, illetve az agyi működés zavarát. A betegek egy része sokkos állapotban van (elsősorban az alapbetegség miatt). Ritkábban, de előfordul az is, hogy tromboemboliás jelenségek uralják a kórképet. Ilyen lehet a vénás, vagy akár artériás trombózis, illetve a tüdőembólia. Ezzel szemben a krónikus, tehát lassan kialakuló DIC elsősorban trombotikus szövődményekhez vezet.
Mindezeken túlmenően a DIC-et jellegzetes laboratóriumi eltérések kísérik. Egyebek mellett megnyúlnak a különféle alvadási idők, a vérkép hemolitikus vérszegénységet jelez, a vérkenetben pedig jellegzetes fragmentált vörösvértest-alakok láthatók.
A disszeminált intravaszkuláris koaguláció diagnózisa
A diagnózis felállítását az alapbetegség (általában nyilvánvaló) jelenlétére lehet alapozni, a gyanú az észlelt tünetek alapján mindig abból ki. A gyanút a tünetek mellett mért laboratóriumi eredmények erősítik meg. A laboratóriumi vizsgálatok közül a legfontosabb a vérkenet vizsgálata, illetve az alvadási vizsgálatok. (Ezek közül kiemelhető a D-dimer, a fibrinogen, a prothrombin idő és a partialis thromboplastin idő).
A disszeminált intravaszkuláris koaguláció kezelése
A DIC csak akkor fékezhető meg, ha az alapbetegséget sikerül gyógyítani. Ezért van az, hogy a kezelés legfőbb eleme az alapbetegség gyógyítása, ami az egyes alapbetegségektől függően gyökeresen különbözik. Átmenetileg lehet pótolni a felhasználódott alvadási faktorokat plazmával és trombocita transzfúzióval, de tartós siker csak akkor remélhető, ha az alapbetegség gyógyítható.
A disszeminált intravaszkuláris koaguláció gyógyulási esélyei
A disszeminált intravaszkuláris koaguláció csak akkor gyógyítható, ha a hátterében álló alapbetegséget sikerül felszámolni. Az alvadási faktorok plazmával és trombocita transzfúzióval történő pótlásától csak átmeneti siker várható.
A disszeminált intravaszkuláris koaguláció megelőzése
Mivel a DIC különböző alapbetegségek következménye, megelőzni csak azzal lehet, ha a hátterében álló okokat - már amennyiben ez lehetséges - megelőzik, illetve időben kezelik. Ha valakinek már van rizikót jelentő alapbetegsége, akkor kulcskérdés, hogy az orvosok annak diagnózisát időben felállítsák, kezelését mihamarabb megkezdjék. Ezzel lehet megelőzni az esetlegesen kialakuló irreverzibilis szervkárosodást.
A cikk elkészítéséhez nyújtott segítséget köszönjük dr. Bodó Imre hematológusnak.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Olvasd el aktuális cikkeinket!
Orvosmeteorológia
Fronthatás:
Melegfront
Maximum:
+7 °C
Minimum:
-1 °C
Változóan felhős idő várható a legtöbb helyen többórás napsütéssel, majd délután délnyugat felől elkezd növekedni, vastagodni a felhőzet. Az esti óráktól az északnyugati, nyugati tájakon már előfordulhat havas eső, havazás. Az északnyugati, nyugati szél az ország északkeleti felén nagy területen megerősödik, egy-egy viharos széllökés is előfordulhat, majd délután délnyugat felől egyre többfelé átmenetileg mérséklődik a légmozgás. A legmagasabb nappali hőmérséklet 4 és 9 fok között alakul. Késő este -3 és +5 fok között alakul a hőmérséklet. Úgy tűnik, a keddi nap számos időjárási jelenséget felvonultat. Lesz napsütés, havas eső, széllökések és zápor is.
