Gyermekgyógyászat : Diszgráfia
A kisgyermek nem "kis felnőtt", aki csak a méreteiben különbözik tőlünk, hanem teljesen más anyagcserével és immunrendszerrel rendelkező, sokkal sebezhetőbb ember. A gyerekeknél bizonyos betegségek szinte kizártak, ilyenek az immunológiai és reumás betegségek, nagyon ritkák az epekő és a vesekő. Az anyatejjel táplált babáknál az első félévben ritkák a fertőző betegségek, mivel az anyai ellenanyagok megakadályozzák ezek kialakulását, de bakteriális eredetű, főként az idegrendszert és a légutakat megtámadó betegségek jelentkezhetnek. Általánosságban elmondható, hogy a gyerekek általában egészségesebbek, mint a felnőttek, de bizonyos szempontból sérülékenyebbek, érzékenyek is lehetnek.
Diszgráfia tünetei és kezelése
Mi a diszgráfia?
A diszgráfia a tanulási zavarok egy formája, amely az íráskészség gyengeségében, valamint helyesírási hibákban nyilvánul meg. Okaiban és tüneteiben nagyon hasonlít a diszlexiához, csak ez esetben nem szóban, hanem írásban jelentkeznek a problémák. A diszlexia és a diszgráfia sokszor kombinálódik is egymással.
Tünetek
A diszgráfia előfordulása
Konkrét adatok nincsenek a diszgráfia előfordulásáról, pláne, hogy keveredik a diszlexiával. Utóbbi előfordulását 7-15 százalékosra becsülik, de ez a statisztika sem megbízható mivel sokszor azokat is ebbe a kategóriába sorolják, akik más ok miatt nem tanultak meg megfelelően írni vagy olvasni.
A diszgráfia okai
A diszgráfiát soha nem lehet egyetlen okra visszavezetni, hátterében több tényező is állhat. Ilyen lehet az öröklött hajlam, a testkép és a térérzékelés zavara, a jobbkezesség-balkezesség zavara. Ebbe a körbe tartoznak az észlelési nehézségek, anatómiai károsodások, egyes anyagcserezavarok is. Az elhanyagoltság és az ingerszegény környezet okozta problémák viszont önmagukban nem okozhatnak diszgráfiát.
Számít az is, hogy valakinek az írás mellett van-e beszédészlelési problémája, és az mennyire súlyos. Például képes-e a gyerek bizonyos hangokat megkülönböztetni egymástól. A sérült beszédészlelés miatt az érintettek könnyen cserélhetnek például zöngés és zöngétlen hangokat, ami írásban is leképeződik. Például ha a b és a p betű között hallásban nem tudnak különbséget tenni, akkor írásban sem fogják tudni helyesen alkalmazni ezeket. Vagy mondjuk ha nem tudják megfelelően hangokra bontani a szavakat, illetve a betűk helyét azonosítani azokban, akkor az is írásban jelentkező tünetekhez vezethet.
A diszgráfia tünetei
Diszgráfia kezdeti tünete lehet már az is, ha a gyerek rosszul fogja a villát és a kanalat, később pedig a zsírkrétát és a filctollat. Az iskolában viszont már egyértelműbbek - az írásban jelentkező - jelek. Klasszikus példa a betűtévesztés, a betűk összecserélése és kihagyása. A gyerekek kihagyhatnak, cserélhetnek szótagokat is, gondjuk lehet a helyesírással. Gyakori, hogy a hosszú és rövid mássalhangzókat nem tudják egymástól megkülönböztetni, tehát kettőznek, miközben nem kellene, és rövid mássalhangzót írnak ott, ahol hosszút kellene. Hasonló a helyzet a magánhangzóknál is: elfelejtik kitenni vagy éppen feleslegesen használják az ékezetet. Nehézséget okoz a gyerekek számára az ly-j megkülönböztetése is, esetleg személynevekben a cz, y, th, eö használata. Jellemző az is, hogy rányomják az írószert a papírra.
Diszgráfiánál olykor az íráskép is nagyon rendezetlen: a szöveg rettenetesnek tűnhet, akár olvashatatlan is lehet. A gyerekek sokszor nem tudják követni a füzet vonalait sem, ceruzájuk hol alá, hol fölé csúszik. Változó a szavak közötti távolság is: néha majdhogynem összeérnek, máskor viszont jelentős távolság van közöttük. A betűk formája akár ugyanannál a betűnél is különböző lehet.
A diszgráfia diagnózisa
Az óvodában már a szakszolgálatok logopédusai is felfigyelhetnek a diszgráfia előjeleire, és jelezhetik azt az ötödik életévüket betöltött gyerekek szűrésekor. A diszgráfia diagnózisát a sajátos nevelési igényű gyerekek (SNI) szakértői bizottsága állítja fel. Ahhoz, hogy a zavart azonosítani lehessen, mindenképpen ki kell zárni az olyan egyéb okokat, amelyek hasonló nehézséget okozhatnak. Ilyenek például a látás- és hallásproblémák, értelmi gondok.
A diszgráfia kezelése
Ha óvodás korban észlelik a magasabb rizikót, segíthet, ha a gyerek prevenciós órákra jár. Ennek során fejlesztik a nagy- és finommozgást, a térbeli tájékozódást (ez a diszgráfia esetében nagyon fontos), a memóriát, a beszédkészséget és a szókincset. Ha a gyerekeket nem szűrik ki, és a probléma már csak az iskolában derül ki, akkor a foglalkozásokon az írásképességet is fejlesztik.
Az iskolai pedagógusok sajnos kevés felkészítést kapnak a gyógypedagógiai témákhoz, pedig ma már a diszgráfiásokat is integráltan tanítják, normál osztályokban. Munkájukat logopédusok segítik, de ez sok esetben kevés, ha a tanár nem együttműködő. Sokszor lenne például szükség arra, hogy a gyerek mellé órán is odaüljön valaki, aki támogatja a munkát.
Semmiképpen nem segít, ha a diszgráfiás gyermek írási képességét kizárólag másoltatással vagy diktálással próbálják javítani. A pontos terápia összeállásában mindig a logopédusnak van a legfontosabb szerepe, sok esetben pedig szükség van fejlesztő pedagógus vagy pszichológus bevonására is.
A diszgráfia gyógyulási esélyei
A gyógyulási esélyek a diszgráfia súlyosságától függnek. Általánosságban azt lehet mondani, hogy a diszgráfia kisebb eséllyel múlik el teljesen, mint a diszlexia. A tapasztalatok legalábbis azt mutatják, hogy az írásban is jelentkező tünetek kezelése nehezebb, mint a pusztán szóbelieké. Súlyosabb esetekben nagy eséllyel maradhatnak vissza maradványtünetek.
A diszgráfia megelőzése
Óvodáskorban a mozgásproblémák, a finommotorika problémái egyaránt felhívhatják a figyelmet diszgráfia kockázatára. Intő jel például, ha a gyerek nem akar rajzolni, nem is fog ceruzát a kezébe. Ilyenkor érdemes mihamarabb logopédushoz fordulni, és ha szükséges, prevenciós órákra járni.
A diszgráfia szövődményei
Szövődményként olyan másodlagos problémák alakulhatnak ki, mint a szorongás és a depresszió, de jelentkezhetnek magatartási problémák is. Ilyesmi főképp akkor alakulhat ki, ha az iskolában valaki masszív diszgráfiás tüneteket produkál, de érdemi segítséget nem kap, csak megpróbálják vele százszor leíratni a hibás szavakat. Ez diszgráfiánál nem vezet eredményre, csak súlyosbítja a bajt.
A cikk elkészítéséhez nyújtott segítséget köszönjük Dávid Katalin logopédusnak.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Olvasd el aktuális cikkeinket!
Orvosmeteorológia
Fronthatás:
Melegfront
Maximum:
+7 °C
Minimum:
-1 °C
Változóan felhős idő várható a legtöbb helyen többórás napsütéssel, majd délután délnyugat felől elkezd növekedni, vastagodni a felhőzet. Az esti óráktól az északnyugati, nyugati tájakon már előfordulhat havas eső, havazás. Az északnyugati, nyugati szél az ország északkeleti felén nagy területen megerősödik, egy-egy viharos széllökés is előfordulhat, majd délután délnyugat felől egyre többfelé átmenetileg mérséklődik a légmozgás. A legmagasabb nappali hőmérséklet 4 és 9 fok között alakul. Késő este -3 és +5 fok között alakul a hőmérséklet. Úgy tűnik, a keddi nap számos időjárási jelenséget felvonultat. Lesz napsütés, havas eső, széllökések és zápor is.
