Tumoros megbetegedések : Emlőrák
A szervezetben a sejtek, szövetek rendellenes növekedése, burjánzása növedékek, tumorok képződéséhez vezethet. Tumor, illetve daganat sokféle lehet, valamennyi szervünket megbetegítheti. Két alapvető formáját szokták elkülöníteni: a jóindulatú és a rosszindulatú daganatokat. A sejtek megváltozását kiválthatják bizonyos vegyi anyagok, vírusfertőzések, mechanikai behatások, radioaktív vagy erős ultraibolya sugárzás, valamint örökletes genetikai hibák is hajlamosíthatnak. A környezeti tényezők közül ki kell emelni a dohányzást, amely minden rákfajta kialakulásának valószínűségét növeli. A túlzott alkoholfogyasztás is kedvez a ráknak. A rák kialakulásának valószínűsége az életkorral nő, bár vannak kifejezetten fiatalkori rákok is.
Emlőrák tünetei és kezelése
Mi az emlőrák?
Az emlő a bőrhám származéka, zsírból, kötőszövetből és mirigyszövetből áll. Daganatai lehetnek jóindulatúak és rosszindulatúak egyaránt.
Tünetek
Az emlőrák eredményes kezelése nagymértékben függ attól, hogy milyen korán kerül felfedezésre a daganat. Éppen ezért nem lehet eléggé hangsúlyozni a rendszeres önvizsgálat jelentőségét, és a szűrővizsgálatok (mammográfia) fontosságát. A korai stádiumban felismert daganat ugyanis jó eséllyel gyógyítható, elhanyagolt esetben viszont nagyon kicsi a gyógyulás valószínűsége.
Az emlőrák előfordulása
Az emlő rosszindulatú daganatainak gyakorisága évről évre nő, Magyarországon ma már a leggyakoribb női rák, évente 7500 új beteget fedeznek fel, és 2300 nő halálát okozza. Minden tizenkettedik nőnek esélye van arra, hogy élete során emlőrákja alakuljon ki. Az esetek jelentős hányadában 50 éves kor felett fordul elő, de harminc éves kor után is megjelenhet.
Férfiaknál is előfordulhat. Náluk jóval ritkább, de gyorsabb lefolyású, rosszabb indulatú daganat.
Az emlőrák okai
Azok a nők, akiknek a családjában (nagymama, édesanya, leánytestvér) előfordult mellrák, veszélyeztetettebbek, mint akiknek a családjában nem fordult elő. A genetikai háttér ezen esetekben a BRCA1 és a BRCA2 gének dominánsan átörökíthető mutációjára vezethető vissza. A genetikailag kódolt esetek jellemzően fiatal korban - 40 év alatt - fordulnak elő.
Az emlőrák további genetikai rizikófaktora a HER2 gén rendellenessége. A gén egy fehérjét, a Her-2-t kódolja, mely nem más, mint a hámsejtek felszínén lévő, ún. humán epidermális (hám eredetű) növekedési faktor 2-es típusú receptora, innen a rövidítés. Ez a gén a hámeredetű sejtek növekedését és fejlődését szabályozza. Az emlő tejtermelésért és elvezetésért felelős szöveteiben is számos ilyen sejt van, melyek magjában normálisan két darab HER2-gén található. Ha azonban a HER2-génből túl sok van, a sejtek felszínén jóval több HER2-fehérje jelenik meg, a sejt fogékonyabb lesz a növekedési faktorokra, így gyorsabban nő és osztódik, nagyobb az esélye a daganatos sejtburjánzásnak. A HER2-pozitív betegeknél nagyobb valószínűséggel alakulnak ki távoli áttétek, kiújulások.
Kockázati tényezőt jelent, ha a menstruáció 12 évesnél fiatalabb korban kezdődött, ha a változókor 55 éves kor után jelentkezett, ha a nő soha nem szült, vagy első terhességét 30 éves kora felett hordta ki.
A masztopátia nyomán kialakult emlőrák keletkezésében feltétlenül szerepe van az ösztrogén hormonoknak. A szervezetben létrejött magas ösztrogénszint legtöbbször cikluszavarra, az ovuláció elmaradásának hiányára vezethető vissza. A tüszőrepedés elmaradása esetén nem keletkezik sárgatest, a ciklus során csak ösztrogének termelődnek, de progeszteron nem. Az emlőrák ezen formájára hajlamosítanak a vérzési rendellenességek. Ezeket, különösen változókor körül, gondozni kell. A változókor körüli asszonyoknál általában ösztrogénfüggő daganatok jelentkeznek.
Az időskori emlőrákok nem hormonfüggőek, így hormonkezelésre már nem reagálnak.
Az emlőrák tünetei
A fájdalom nem jellemző, korai szakaszban csak az esetek kb. 10%-ában jelentkezik.
Legfontosabb az idegentest-érzés, a tapintható, jellegzetes szövettöbblet. A daganat bőrrel történő összekapaszkodása behúzódásokat okoz, az emlőbimbót befelé fordítja, és helyzetét úgy rögzíti. Később a bőr kifekélyesedik. A daganatos emlő nagyobb lesz az ellenoldali emlőnél, alakja is megváltozik. Az emlőből váladék távozhat.
A bőrfelszín egyenetlensége, behúzódása, kidudorodása, kifekélyesedése, és duzzadt, kanyargós vénák megjelenése az emlőn szintén intő jelek.
Késői stádiumában a tüneteket főként az áttétek produkálják. A csontáttétek fájdalmas törésekkel járnak. A tüdő áttétei fokozódó légzési és keringési elégtelenséget váltanak ki. A tüdőbetegség előrehaladását fel-fellobbanó gyulladások, fertőzések siettetik.
Az emlőrák diagnózisa
Az emlőrák felfedezésében az egyik legfontosabb módszer a mell rendszeres időközönként elvégzett önvizsgálata (ld. később), melyet már fiatal korban el kell kezdeni. Ha az emlőn bármilyen elváltozás észlelhető, azt mutassuk meg orvosnak, mert a végleges diagnózis csupán a fizikális vizsgálat alapján nem állítható fel. Az orvos először áttapintja az emlőket és a hónaljárkot, majd mammográfiát vagy ultrahang-vizsgálatot végez.
A mammográfia az emlők röntgen vizsgálata, melynek során az emlőt két sugáráteresztő lemez közé szorítják és mindkét emlőről két felvételt készítenek, egyet felülről, egyet pedig oldalról. Nem szült nőknél a vizsgálatot először ultrahang-készülékkel végzik. Ha daganatra gyanús elváltozást észlelnek bármelyik emlőben, akkor az elváltozásból mintát vesznek (aspirációs biopszia), és ennek segítségével 95%-os valószínűséggel megállapítható, hogy rosszindulatú daganatról van-e szó. Ha cisztát találnak, akkor a mintavételi tűvel annak tartalmát leszívják. A daganat mérete, környezetéhez való viszonya, az erekbe való beterjedése, a nyirokcsomók, illetve a távolabbi szervek érintettsége és a szövettani típus alapján négy fő stádiumot különböztetnek meg. A diagnózis célja az emlőrák fajtájának és stádiumának meghatározására, amely a kezelést is meghatározza. A gyógyulás esélyei annál jobbak, minél korábban ismerik fel a betegséget.
Az emlőrák diagnosztizálásakor, illetve az eltávolított daganat kórszövettani vizsgálata során ma már rutinszerűen elvégezik a HER2-tesztet is, azaz, hogy normális számú HER2 gén van-e az emlő epidermális sejtjeiben. Ha ugyanis ez a genetikai hiba kimutatható, akkor az emlőrák hatékony Her-2 receptor ellen irányuló kezelésére is van mód. A diagnosztikai vizsgálatokkal vagy a sejtmagban többletmennyiségében jelenlévő géneket vagy a sejtfelszínen a normálisnál nagyobb számban meglévő Her-2 receptorokat mutatják ki. Utóbbi esetben a leleten két kereszttel (+) jelölt receptorszám további vizsgálatokat tesz szükségessé, három már biztosan azt jelenti, hogy a daganat kialakulásban ez a genetikai ok a rizikófaktorok között fontos szerepet játszik. Az emlőrákkal diagnosztizált betegek mintegy 20-25 százaléka HER2-pozitív. Ez rosszabb prognózist, ugyanakkor Her-2 ellenes kezelés esetében, célzott, hatékony terápia lehetőségét is jelenti.
Stádium // Tumornagyság // Nyirokcsomó állapota // Áttétképződés
"0" stádium // T i.s. // N0 // M0
I. stádium // T1 // N0 // M0
II/A. stádium // T0, T1 // N1 // M0
II/A. stádium // T2 // N1 // M0
II/B. stádium // T2 // N1 // M0
II/B. stádium // T3 // N0 // M0
III/A. stádium // T0, T1, T2 // N2 // M0
III/A. stádium // T3 // N1, N2 // M0
III/B. stádium // bármely T-érték // N3 // M0
III/B. stádium // T4 // bármely N-érték // M0
IV. stádium // bármely T-érték // bármely N-érték // M1
Kódszótár:
T = Tumor nagysága
TX = Elsődleges daganat nem mutatható ki.
T0 = Elsődleges daganatra utaló jel nincs.
Ti.s. = Carcinoma in situ. A mirigyhám határait át nem lépő, mikroszkópikus stádium. Paget-kór: az emlőbimbók ekcémaszerű elváltozása, amely azonban nem gyulladás, hanem in situ rák, mely idővel valódi rákká fajul.
T1 = A tumor legnagyobb ármérője 2 cm vagy ennél kevesebb
T1a. = 0,5 cm vagy kisebb legnagyobb átmérő
T1b. = 0,5 cm-nél nagyobb, de 1 cm-nél nem nagyobb a legnagyobb átmérőjében
T1c. = 1 cm-nél nagyobb, de 2 cm-nél nem nagyobb a legnagyobb átmérőjében
T2 = A daganat 2 cm-nél nagyobb, de 5 cm-nél nem nagyobb a legnagyobb átmérőjében.
T3 = A daganat átmérője 5 cm-nél nagyobb a legnagyobb átmérőjében
T4 = Bármekkora daganat, ha környezetét beszűri
T4a = Ráterjed a mellkasi izmokra.
T4b. = Bőrvizenyő (beleértve a narancsbőr jelenséget) vagy a bőr kifekélyesedése, vagy bőráttétek jelenléte.
T4c. = A T4a és T4b együttes előfordulása
T4d. = Gyulladással kísért rák
N = "Nodus", azaz a nyirokcsomók állapota
NX = Környéki nyirokcsomó nem mutatható ki (pl. előzőleg eltávolították).
N0 = A környéki nyirokcsomókban áttét nem mutatható ki.
N1 = Alapján elmozdítható daganatos áttét az azonos oldali hónalji nyirokcsomókban
N2 = Környezetével összekapaszkodott daganatos áttét az azonos oldali hónalji nyirokcsomókban
N3 = Daganatos áttétek az azonos oldali emlő mély nyirokcsomóiban.
M = "Metasztázis", távoli áttét jelenléte.
MX = Távoli áttét nem ítélhető meg.
M0 = Távoli áttét nem mutatható ki.
M1 = Távoli áttétek megléte (beleértve az azonos oldali kulcscsont körüli nyirokcsomókat is)
Stádium // Ötéves relatív túlélési arány
0 // 100%
I // 98%
IIA // 88%
IIB // 76%
IIIA // 56%
IIIB // 49%
IV // 16%
Forrás: American Cancer Society
Az emlőrák kezelése
Az emlőrák kezelésében a műtétet, a besugárzást, a citosztatikus és hormonkezelést többnyire egymással kombinálva alkalmazzák, s ahol lehetőség van rá, célzott gyógyszeres kezelést is alkalmaznak.
A műtét, mely szinte mindig szükséges, szorítkozhat a daganat eltávolítására (excízió). Máskor az emlőt egészében távolítják el (egyszerű masztektómia). Nagyobb biztonságot nyújt a kiterjesztett masztektómia. Ennek során nemcsak az emlőt, hanem a külső mellkasi izmokat és a környéki nyirokcsomókat is eltávolítják. Természetesen valamennyi eltávolított szövet szövettani vizsgálatra kerül, így a daganat fajtája és stádiuma precízebben pontosítható.
A sugárkezelésre minden esetben szükség van, ha emlőmegtartó műtétet végeztek. A 25 alkalommal végzett eljárás célja, hogy megakadályozza a helyi és a műtéti hegben jelentkező áttétek kialakulását, de segíti a távoli áttétképződés megelőzését is. Legkellemetlenebb mellékhatása, hogy a besugárzott területen a bőr gyulladttá válik, megkeményedik, a mell megkisebbedik. Ezek az elváltozások a kezelés befejezése után elmúlhatnak.
Gyógyszeres kezelés: Valamennyi stádiumban fontos a sejtszóródás megelőzésében és az esetleges áttétek elpusztításában.
Citosztatikumok: A citosztatikumokat a kemoterápia során alkalmazzák. Feladatuk a gyorsan osztódó daganatsejtek elpusztítása, hatékonyságuk 80%-os is lehet. Nem képesek azonban a daganatsejtek felismerésére, ezért a szervezet egyéb gyorsan osztódó sejtjeit is károsítják. Használatuk mégis javasolt, mert míg a daganatsejteket végérvényesen elpusztítják, addig a szervezet saját sejtjei képesek a regenerálódásra. Az ebből származó egyik "leglátványosabb" mellékhatás a gyorsan osztódó hajhagymák pusztulása, mely átmeneti hajhullás formájában jelentkezik. A kezelés befejeztével a haj visszanő. A gyomor-bélrendszer sejtjei is gyorsan osztódnak, ezért a kezelések alatt számítani kell hányingerre, hányásra, fokozott gázképződésre, székelési rendellenességre. Ezeket a tüneteket hányáscsillapítóval csökkenthetjük, de segít az is, ha sok folyadékot (3-4 liter) fogyasztunk. A csontvelő sejtjeinek pusztulása a szervezet fertőzésekkel szembeni ellenállóképességének meggyengüléséhez vezethet. Éppen ezért nagyon fontos, hogy bármilyen fertőző betegség első jeleit észlelve azonnal szakorvoshoz forduljunk, hogy a megfelelő kezelésben részesülhessünk (antibiotikum). A kezelés során végzett rendszeres vérvizsgálatok segítségével idejében felismerhető, van-e olyan fehérvérsejtszám-csökkenés, mely a kezelés elhalasztását teszi szükségessé. A fehérvérsejtek mellett a vörösvértestek és a vérlemezkék száma is csökken átmenetileg. Ez utóbbi agyvérzés, orrvérzés formájában jelentkezhet. Ha a beteg jól együttműködik az orvossal, akkor a kemoterápia mellékhatásai jól kezelhetőek és a súlyosabb szövődmények megelőzhetőek.
Hormonterápia: Ha a daganatsejtek ösztrogén vagy progeszteron receptort tartalmaznak, akkor hormonterápia is szóba jöhet (anti-ösztrogén terápia) önállóan, vagy kemoterápiával kombinálva. A kezelés csökkenti a helyi metasztázisok és az ellenoldali emlő áttéteinek valószínűségét és megelőzi a csontritkulást. Mellékhatásai közül kiemelendő a kezelés elején átmenetileg jelentkező hőhullám, a nagyobb gyakorisággal előforduló mélyvénás trombózis, 1-10%-ban depresszió és méhtestrák kialakulása minden tízezredik betegnél.
További gyógyszeres terápiás lehetőséget jelentenek a citosztatikumokkal vagy önállóan alkalmazott immunterápiák, amikor a rákos sejtek felszínén található növekedési faktort kötő receptorok ellen kifejlesztett antitestek segítségével igyekeznek elpusztítani a kóros sejteket.
Kóros érnövekedést gátló kezelés: Új távlatokat nyitottak a daganatos betegségek kezelésében a kóros érképzés-gátláson alapuló módszerek. Normálisan csak kivételes esetben növekednek a felnőtt szervezetben erek. A daganatszövet növekedésének egyik feltétele, hogy vérellátása biztosított legyen. Ha a daganat eléri a 2-3 köbmilliméteres nagyságot, a benne rohamosan zajló sejtosztódásokhoz nélkülözhetetlen a többlet oxigén- és tápanyag-ellátás. Ezért speciális érnövekedést - angiogenezist - serkentő, hormonszerű anyagokat, növekedési faktorokat bocsátanak ki. Az úgynevezett humán vaszkuláris endoteliális növekedési faktor (VENF vagy angolul VEGF - vascular endothelial growth factor) molekulái a szomszédos erek sejtjeinek felszínén megtalálható receptormolekulákhoz horgonyoznak le, így továbbítják a jelet a sejtbe: a parancs további ér-oldalágak képzése. Ugyanezen növekedési faktor a szervezet távoli pontjain elinduló ér- és áttétképzésben is kulcsszerepet játszik. A daganat tehát gondoskodik a számára szükséges érhálózat kiépítéséről. Ezt felismerve a kutatók rájöttek, hogy a daganat megfékezésének egyik módja az érnövekedés gátlása, a daganat "kiéheztetése" és elsorvasztása, melynek elvét már az 1970-es évek elején kidolgozták.
Az érnövekedést gátló hatóanyag, a bevacizumab egy fehérje-természetű anyag, antitest, a növekedési faktorokhoz kötődve megakadályozza az eredeti célpontokhoz, a sejtfelszíni receptorokhoz való lehorgonyzást.
A kezelés előrehaladott rákok esetén akadályozza a daganatnövekedést és áttétképződést, és a tapasztalatok szerint - átlagosan fél évvel - megnöveli a betegek túlélését. Infúzióban a kemoterápiával párhuzamosan alkalmazzák áttétes, előrehaladott kolorektális rákok esetében. Mellékhatásai miatt mérlegelni kell, hogy milyen stádiumban adják a betegeknek. Miután kemoterápiával együtt alkalmazzák, nem mindig különíthetők el az együtt adott gyógyszerek mellékhatásai. A gyógyszer mellékhatásaként orrvérzés, fáradtság, fej- és hastáji fájdalmak, hasmenés, hányás vagy éppen székrekedés, magasvérnyomás, étvágytalanság, súlyosabb esetben emésztőtraktusbeli perforáció, sebgyógyulás elhúzódása, szív- és érrendszeri komplikációk (stroke, infarktus), trombózis, látási zavarok stb., illetve a gyógyszeralkalmazás után visszafordíthatónak bizonyult agyi elváltozások jelentkezhetnek.
A HER2-pozitív emlőrákok célzott kezelése: A hagyományos kemoterápiával szemben, ami a daganatos és egészséges sejteket egyaránt károsítja, a Her-2 pozitív daganatos sejtek esetében célzott, az egészséges sejteket kevésbé károsító kezelésre is van lehetőség, ami kevesebb mellékhatással jár. A hatóanyagot, a trastuzumabot rákkutatók céltudatos, a Her-2 receptor ismeretében végrehajtott tervezése hívta életre. Egy olyan fehérjetermészetű anyagról, antitestről van szó, ami a Her-2 receptorhoz kötődve egyrészt meghiúsítja a sejtosztódást serkentő növekedési faktorok szándékát, másrészt az immunrendszeri citotoxikus sejtek figyelmét felhívja a kiirtandó daganatos sejtekre, így azokat elpusztítják. Ezáltal a gyógyszer nem csak a daganat növekedését akadályozza, de az áttétek képződését is. Korai és áttétes emlőrákban kemoterápiával együtt alkalmazzák.
Az emlőrák gyógyulási esélyei
A teljes és végleges gyógyulás arányait felmérni nem lehetséges, ezért nemzetközileg is elfogadott, hogy a betegség prognózisát az 5 éves túlélés százalékos aránya alapján határozzuk meg. Általánosságban elmondható, hogy a prognózis függ a stádiumtól, a rosszindulatúság fokától, a daganat hormonérzékenységétől, a beteg terápiával szembeni toleranciájától. Valódi gyógyulás az operálható esetektől várható.
Az emlőrák megelőzése
Az emlőrák, illetve megelőző állapotai az önvizsgálatnak és a mára lehetővé vált szűrésnek köszönhetően a jól megelőzhető, illetve a korán felfedezhető elváltozások közé tartoznak.
Tegyen meg mindent a megelőzés érdekében:
- Gondoztassa vérzési rendellenességeit. Nem a hormonok a veszélyesek, hanem a hormonális egyensúly hiánya, mely mindig megmutatkozik vérzési rendellenességekben is. Különösen a változókor előtti vérzési rendellenességek hajlamosítanak az emlőrákra!
- 20 éves kortól havonta végezze el az emlő önvizsgálatát!
- Évente járjon el rákszűrő vizsgálatra!
- A legkisebb gyanú esetén is forduljon szakorvoshoz!
- Amennyiben családjában előfordult emlőrák, fokozottan figyeljen az önvizsgálatra és a rendszeres szakorvosi vizsgálatra (30 és 45 éves kor között 3 évente ajánlott mammográfiás vizsgálat)!
- Amennyiben családjában nem fordult elő emlőrák, 45 és 65 éves kora között évente vegyen részt mammográfiás szűrésen!
Az emlő önvizsgálata:
Az emlők önvizsgálatához először azt kell megtanulnia, milyen az egészséges emlőinek tapintata. Ezért az önvizsgálatot még egészséges állapotban kell megtanulni. Az önvizsgálat lépései:
- Megtekintés:
Vetkőzzön le derékig, és erős fényben álljon a tükör elé. Figyelje meg, van-e valamilyen szokatlan jelenség (pl. az emlő méretének megváltozása, felszíni egyenetlenségek, behúzódások, vizenyő, fekély, befordult emlőbimbó, stb.). A két emlő normálisan sem teljesen egyforma, ezért fontos megtanulnia emlőinek egészséges alakját is. Meg kell nézni, nincs-e váladékozás valamelyik emlőbimbóból, akár spontán, akár nyomásra. Figyelmesen meg kell vizsgálni, hogy nincs-e változás a vénák lefutásában, kidudorodásában. A megtekintést először lógatott, majd magasra emelt karok mellett kell elvégezni. - Tapintás:
Feküdjön hanyatt, kényelmesen, párnával a feje alatt. Az éppen vizsgált emlő alatti lapocka alá helyezzen el egy kispárnát vagy összehajtott törülközőt, hogy az emlő állománya minél jobban kiemelkedhessen. A jobb mellet bal kézzel, a bal mellet jobb kézzel kell áttapintani. Az éppen nem vizsgáló kezet helyezze a feje alá. Tapintáshoz az ujjait zárja össze, azt ne az ujjbegyekkel, hanem az ujjak teljes alsó felszínével végezze. A vizsgálatot kezdje a kulcscsonttól, és apró lépésekkel haladjon lefelé. A helyes tapintás körkörös kézmozdulatokkal történik. Az emlők állományát érdemes egy spirálvonal mentén áttapintani, így kisebb a veszélye annak, hogy egy-egy terület kimaradjon. A végén ne feledkezzen meg a hónaljárok alapos és mély áttapintásáról se.
Hasznos tudnivalók
A terhesség és szoptatás véd az emlőrákkal szemben. A védőhatás annál erősebb, minél fiatalabb korban következett be az első kiviselt terhesség. A védőhatás jelentősen gyengébb 30 év felett kiviselt első terhességek esetén.
A változókori hormonpótló készítmények mintegy 30%-kal növelik az emlőrák kockázatát, ha a szedés ideje meghaladja a 15 évet.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Olvasd el aktuális cikkeinket!
Orvosmeteorológia
Fronthatás:
Melegfront
Maximum:
+7 °C
Minimum:
-1 °C
Változóan felhős idő várható a legtöbb helyen többórás napsütéssel, majd délután délnyugat felől elkezd növekedni, vastagodni a felhőzet. Az esti óráktól az északnyugati, nyugati tájakon már előfordulhat havas eső, havazás. Az északnyugati, nyugati szél az ország északkeleti felén nagy területen megerősödik, egy-egy viharos széllökés is előfordulhat, majd délután délnyugat felől egyre többfelé átmenetileg mérséklődik a légmozgás. A legmagasabb nappali hőmérséklet 4 és 9 fok között alakul. Késő este -3 és +5 fok között alakul a hőmérséklet. Úgy tűnik, a keddi nap számos időjárási jelenséget felvonultat. Lesz napsütés, havas eső, széllökések és zápor is.
