Tumoros megbetegedések : Epehólyagrák
A szervezetben a sejtek, szövetek rendellenes növekedése, burjánzása növedékek, tumorok képződéséhez vezethet. Tumor, illetve daganat sokféle lehet, valamennyi szervünket megbetegítheti. Két alapvető formáját szokták elkülöníteni: a jóindulatú és a rosszindulatú daganatokat. A sejtek megváltozását kiválthatják bizonyos vegyi anyagok, vírusfertőzések, mechanikai behatások, radioaktív vagy erős ultraibolya sugárzás, valamint örökletes genetikai hibák is hajlamosíthatnak. A környezeti tényezők közül ki kell emelni a dohányzást, amely minden rákfajta kialakulásának valószínűségét növeli. A túlzott alkoholfogyasztás is kedvez a ráknak. A rák kialakulásának valószínűsége az életkorral nő, bár vannak kifejezetten fiatalkori rákok is.
Epehólyagrák tünetei és kezelése
Mi az epehólyagrák?
Az epehólyagrák jellemzően az epehólyag nyálkahártyájából kiinduló rosszindulatú, úgynevezett mirigyrák. Viszonylag korán áttéttétet képez a szomszédos májszövetben és az epehólyag melletti közös epevezeték melletti nyirokcsomókban. Direkt módon haladva a hasüreg más szerveiben is adhat távoli áttéteket, úgynevezett átültetéses metasztázisokat.
Tünetek
Az epehólyagrák előfordulása
Bár az ötödik leggyakoribb tápcsatornai daganat, itthon százezer emberből tíznél kevesebben, jellemzően hatan-nyolcan lesznek epehólyagrákosak. A nők közel háromszor gyakrabban érintettek, aminek oka nem ismert, azt viszont tény, hogy nőknél gyakoribb az epekövesség is. A betegség jellemzően idősebb korban, hatvan év felett jelentkezik.
Az epehólyagrák okai
Nem ismert az epehólyagrák pontos kiváltó oka, kockázatát azok az általános tényezők növelik, amelyek általában a tápcsatornai mirigyrákokét. Ilyen például a dohányzás, a zsíros ételek fogyasztása és az elhízás, valamint az, ha valakinek a családjában már előfordult mirigyrák. Ezek ugyanakkor csak kockázati tényezőnek tekinthetők, egyértelmű felelősnek nem.
Kockázatnövelő faktornak gondolják az epehólyag-kövességet, mint krónikus irritációt, gyulladást fenntartó tényezőt. A jelenlegi álláspont szerint az epehólyag-kövesség 0,25 ezrelékkel - 0,1 százalékkal növelheti az epehólyagrák kialakulásának kockázatát. Ha krónikus gyulladással is társul, akkor az esélynövekedés háromszoros lehet, míg ha a kő 3 centiméternél nagyobb, vagy a kőbetegség már 25 éve fennáll, akár tízszeresére is növekedhet a kockázat. Ezt a számot jobban meghatározni azért nem lehet, mert az epekövesség amúgy is nagyon gyakori - a népességnek 10-30 százalékát érinti, háromszor gyakoribb nőkben -, az epehólyagrák pedig szerencsére viszonylag ritka. Az mindenesetre megfigyelhető, hogy az epehólyagrákos betegek nagy részének évtizedeken keresztül köves az epehólyagja. A fordított felállás extrém ritka, nem köves epehólyag csak elvétve rákosodik el.
Az epehólyagrák tünetei
Nem specifikus az epehólyagrák tünettana, és általában a köves epehólyag panaszaival egyeznek meg a szimptómái. Azaz jelentkezhet görcs, az étkezést követően tompa, szúró vagy nyomó jellegű fájdalom, amely a hátba, a has középső részébe is sugározhat fájdalmat. Mivel ezek már jellemzően krónikus panaszokhoz társulnak, a betegek gyakran nem figyelnek fel rájuk, már csak állandósult, időről időre visszatérő, megszokott fájdalomként tartják őket számon. Ha már kimutattak náluk epekövet is, akkor a panaszokat végképp betudják annak.
Ha a daganat az epeút közelében, vagy magában az epeútban alakul ki, akkor korán sárgaságot okoz, ami bizonyos értelemben szerencsének mondható, hiszen a daganatot korábbi stádiumban felismerhetik. Gyakoribb viszont, hogy a sárgaságot már a nyirokcsomóban vagy a májban lévő áttétes gócok okozta nagy epeút összenyomása okozza, azaz maga a betegség már nagyon előrehaladott.
Jellemző az epehólyagrákra az is, hogy jelentős fogyás kíséri. Ez azért fontos tünet, mert az epekövesség önmagában ritkán jár nagyobb fogyással.
Az epehólyagrák diagnózisa
Az epehólyagot elsődlegesen ultrahanggal vizsgálják, de ha a daganat gyanúja felmerül, nem szabad megelégedni ezzel a módszerrel,CT-vizsgálatot is kérni kell az epehólyagról.
Ennek ki kell terjednie nem csak az epehólyag falvastagságára, hanem annak esetleges egyenetlenségeire is, a májra, mint elsődleges áttétképző helyre, mellette a környező nyirokcsomókra, és természetesen a hasüreg más szerveinek esetleges érintettségére is. Sajnos, ha ezekkel a vizsgálatokkal epehólyagrákra utaló jel fedezhető fel, akkor maga a betegség már sokszor nagyon előrehaladott.
Az epehólyagrák kezelése
A legeredményesebb kezelés a sebészi beavatkozás, ami csak akkor lehet sikeres, ha radikális, tumort egyáltalán nem hagy vissza. Magát az epehólyagot minden esetben teljes egészében eltávolítják. Mivel extrém ritka eset, hogy a nyirokcsomókban és a májban még nincs áttét (ilyesmire jellemzően csak akkor van példa, ha a rákot más okból végzett epehólyagműtét során fedezik fel), a műtét rendszerint kiterjesztett. Ezt azt jelenti, hogy az epehólyag eltávolítása mellett, szükség van a környező nyirokcsomók kivételére is.
Ha a daganat az epehólyag májágy felé eső részén van, akkor úgynevezett májágy-rezekciót is végeznek a sebészek. Ennek célja, hogy az esetleges korai áttétképző helyeket is eltávolítsák. Sebészileg nem operábilis esetben kemoterápiával is kezelhető az epehólyagrák, de ennek eredményei elég kiábrándítóak. Sugárkezelés extrém ritkán alkalmazható.
Az epehólyagrák rehabilitációja
Műtét után rövid ideig, néhány hétig http://www.hazipatika.com/napi_egeszseg/epeko/cikkek/etrend_epemutet_utan/20130823114328. Erre addig van szükség, amíg az epehólyag eltávolítása miatti panaszok nem múlnak el.
Az epehólyagrák gyógyulási esélyei
Ha a tumor már nem operálható, akkor a betegek túlélése nem éri el az egy évet a felfedezéstől számítva. A műtéti kezelés sikeressége erősen stádiumfüggő: az előrehaladott esetek hároméves túlélése igen csekély, a legjobban a korai stádiumban ("mellékleletként") felfedezett, epehólyagfalat még át nem törő tumorok kezelhetők. Ilyen esetben egy sikeres műtét után esély van a teljes gyógyulásra is.
Az epehólyagrák megelőzése
Mivel nem tudni, pontosan mi okozza az epehólyagrákot, a betegséget hatékonyan megelőzni sem lehet. Egyedül az általános szabályok lehetnek iránymutatók - ilyen a dohányzás és az elhízás kerülése, a zsíros ételek száműzése az étrendből.
Mivel az epekövesség, amennyiben krónikus gyulladással társul, relatív rákrizikót jelent, a panaszos, gyulladással kísért köves epehólyag műtéti eltávolítása egyben a legegyszerűbb rákmegelőzés. A laparoszkópos műtéti technika ezt a beavatkozást jelentősen megkönnyítette, a betegek számára komfortosabbá tette. Ennek köszönhetően műtét után 1-2 nappal hazamehetnek és nagyon rövid idő alatt a munkába is állhatnak. Nem szabad azonban elhallgatni, hogy a laparoszkópos műtéti technika mellett kissé emelkedettebb (0,3 százalékos) az epeútsérülés veszélye. Ezt azért kell kiemelni, mert emiatt a panaszt nem okozó, gyulladással kísért epehólyag-kövesség műtétje rákmegelőzésként semmiképp sem ajánlható.
Az epehólyagrák szövődményei
A betegség szövődménye az áttétek megjelenése. Emellett gyorsan kialakulhat sárgaság, láz, epehólyag és epeútgyulladás, esetleg májtályog.
Az epehólyagrák időben való felismerését segítené, ha az epehólyagkővel rendelkező emberek évente legalább egyszer elmennének hasi ultrahang vizsgálatra. Akinek a családjában felső tápcsatorra daganat - gyomordaganat vagy epehólyag-daganat - előfordult, különösen fontos, hogy a szűrővizsgálatra 10 évvel korábban elkezdjen járni, mint rokonánál a betegség megjelent.
Régóta fennálló, 3 centiméternél nagyobb vagy krónikus, évek óta gyulladással kísért epekövesség esetén nem szabad félni a sebészi beavatkozástól, különösen akkor nem, ha a családban tápcsatornai mirigyrák már előfordult.
Az epehólyag eltávolítása önmagában általában nem okoz maradandó, lényeges emésztési panaszokat. Ennek oka, hogy miután kiveszik, a kitágult közös epevezeték, a részben megváltozott összetételű epe, valamint a tápcsatorna szabályozó mechanizmusainak alkalmazkodása néhány hónap alatt lehetővé teszik, hogy lényeges emésztési zavar nélkül éljenek azok is, akiknek eltávolították az epehólyagját.
A cikk elkészítéséhez nyújtott segítséget köszönjük dr. Mersich Tamásnak, az Országos Onkológiai Intézet főorvosának.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Olvasd el aktuális cikkeinket!
Orvosmeteorológia
Fronthatás:
Melegfront
Maximum:
+7 °C
Minimum:
-1 °C
Változóan felhős idő várható a legtöbb helyen többórás napsütéssel, majd délután délnyugat felől elkezd növekedni, vastagodni a felhőzet. Az esti óráktól az északnyugati, nyugati tájakon már előfordulhat havas eső, havazás. Az északnyugati, nyugati szél az ország északkeleti felén nagy területen megerősödik, egy-egy viharos széllökés is előfordulhat, majd délután délnyugat felől egyre többfelé átmenetileg mérséklődik a légmozgás. A legmagasabb nappali hőmérséklet 4 és 9 fok között alakul. Késő este -3 és +5 fok között alakul a hőmérséklet. Úgy tűnik, a keddi nap számos időjárási jelenséget felvonultat. Lesz napsütés, havas eső, széllökések és zápor is.
