Mi az exhibicionizmus?
Az exhibicionizmus magamutogatási vágyat, szereplési vágyat jelent. Gyakran társul extroverzóval, tehát kifelé éléssel, illetve nárcizmussal. Bár a köznyelv gyakran használja negatív értelemben, a kifejezésnek ilyen vonatkozása nincs. Már csak azért sincs, mert színészek, művészek valamilyen szinten mind exhibicionisták, ez része hivatásuknak. Ugyan e személyiségjegy sok pszichiátriai kórképnél is jelen van, viszont ez esetben már nem exhibicionizmusnak nevezik. Például egy bipoláris zavar felhangolt szakaszában lehet valaki magamutogató, de ugyanígy előfordulhat ilyesmi skizofréniánál, személyiségzavarnál is.
Tünetek
Az exhibicionizmus előfordulása
Mivel az exhibicionizmus nem pszichiátriai kórkép, nincs értelme arról beszélni, hogy az emberek hány százaléka exhibicionista, főleg hogy ennek mértéke egyénenként nagyon különböző lehet. Ez a személyiségjegy jellemzően a színészekben, előadóművészekben van jelen erősebben. Furcsa, de jellemző lehet a sokat szereplő politikusokra, a bíróságon "színházat játszó" ügyvédekre is.
Az exhibicionizmus okai
Az exhibicionizmus egyfajta adottság, társadalmi lenyomat. A szocializáció mikéntje mindenképpen ráhatással lehet arra, hogy valakinek ilyen lesz-e a személyisége. A családi közeg, a mintakövetés miatt ugyancsak befolyásolhatja azt, hogy valaki exhibicionista lesz-e vagy sem.
Az exhibicionizmus tünetei
Valamilyen szintű nárcisztikus vágy mindenkiben van, mindenki szeretné, ha elfogadnák, csodálnák, megnézzék, valamilyen képességéért rajongjanak. Az exhibicionistáknál ez a vágy felfokozott, ők az átlagnál jobban szeretnék magukat megmutatni, elismeréseket szerezni, visszaigazolást kapni. Az emögött lévő személyiség jellemzően extrovertált személyiség.
Utóbbiak alapján ugyanúgy exhibicionistának nevezhető az, aki egy nagy buliban a társaság középpontja, ahogyan az is, aki egész este katonatörténeteivel szórakoztatja társaságát. Ez a jellemvonás sokszor foglalkozással társul, nagyon gyakran jellemzi a színészeket, balettművészeket, operaénekeseket, modelleket, illetve bárkit, aki szereplésre vágyik. Ugyanígy jellemző ez az alkat a celebekre, de példaként hozhatók föl akár a pornószínészek is. A lényeg, hogy valaki a ne csak a saját mikrokörnyezetében akarja megmutatni magát. Az exhibicionizmus csak akkor kóros, ha pszichiátriai zavarokkal társul, vagy például kritikátlansággal.
Az exhibicionizmus diagnózisa
A exhibicionizmus egyfajta személyiségjegy, a viselkedés alapján mondható valakire az, hogy exhibicionista. Mivel nem kórképről van szó, nincsenek diagnosztikai kritériumok sem. Amennyiben az exhibicionizmus már pszichiátriai betegséggel társul, utóbbit kell diagnosztizálni.
Az exhibicionizmus kezelése
Mivel az exhibicionizmus nem betegség, de még csak nem is mentális zavar, nincs rajta mit kezelni. Ha a problémát az okozza, hogy valakiben dolgozik a szereplési vágy, de azt nem tudja kiélni, akkor a pszichoterápia, illetve valamilyen önismereti tréning lehet hasznos. Utóbbi segítheti az érintetteket abban, hogy megtanulják magukat másképp kifejezni, hogy megtalálják azt az utat, amin keresztül kiélhetik szereplési vágyukat. Például hiába akar valaki színészként fellépni, ha ahhoz nincs tehetsége, viszont ettől függetlenül érhet el sikereket más szerepkörben. Lehet például tréner az üzleti életben, vagy valamilyen előadó.
Amennyiben az exhibicionizmus már valamilyen pszichés betegségnek a tünete, a kiváltó alapbetegséget - például a bipoláris zavart - kell kezelni.
Az exhibicionizmus megelőzése
A megelőzésnek értelme és módja nem igazán van. Főleg mert ez a személyiségjegy sok hivatásnak eleve "tartozéka". Nem nagyon lehet például olyan színészt elképzelni, akiben ne dolgozna valamilyen szereplési vágy, tehát ne lenne valamilyen szinten exhibicionista.
Az exhibicionizmus szövődményei
Problémát az jelenthet, ha egy exhibicionista szereplésre vágyik, de azt nem kapja meg. Utóbbinak személyiségromboló hatása is lehet. Például egy kiteljesülni nem tudó színésznek kialakulhat mentális zavara.
A cikkünk elkészítéséhez nyújtott segítséget köszönjük Faludi Viktóriatanácsadó szakpszichológusnak.