Mi az exorexia?
Az exorexia súlyos edzésmániát, kóros edzést, egyfajta függőséget jelent. Érintettjei testsúlyukat és alakjukat akarják teljesen kontrollálni, amihez edzéseik számát egyre csak emelik, annak elmaradásakor feszültek és indulatosak lesznek. Olyan szenvedélybetegségről van tehát szó, amelynél az eredetileg egészségesnek induló mozgás válik betegessé, kényszeressé.
Tünetek
Az exorexia előfordulása
A Budapesti Corvinus Egyetem Viselkedéskutató Központjának adatai szerint a probléma előfordulása a felnőttek között 0,3-0,5 százalékos.
Az exorexia okai
A fitneszfüggőség a leggyakrabban szorongásra, önbizalomhiányra, a konfliktusok, problémák elől történő menekülésre vezethető vissza. Ilyenkor az eltúlzott edzések egyfajta egérutat jelentenek, másrészt a bizonyítási kényszert is segítenek levezetni.
Az exorexia tünetei és diagnózisa
A mértéktelen sportolást pszichológiai értelemben már függőségnek nevezik, a diagnózis felállítása viszont nem egyszerű. Ahhoz ugyanis, hogy valakit függőnek mondjanak ki, több kritériumnak is teljesülnie kell. Ezek az alábbiak:
- Amikor a függő nem tud edzeni, megvonásos tüneteket produkál, ami feszültség és idegesség formájában egyaránt jelentkezhet. Ezeket az érintett edzéssel enyhíti, ezzel egy ördögi kört generálva.
- Az érintett annak ellenére folytatja a sportolást, hogy az fizikai vagy pszichés problémákat alakít ki. Ez a magatartás egyre súlyosabb mentális és testi sérülésekhez vezet.
- A függőnek folyamatos igénye van arra, hogy növelje az edzésszámot annak érdekében, hogy elérje a kívánt hatást. Extrém időbeosztásban is képes edzeni, naponta többször is.
- Az érintett szükségét érzi annak is, hogy csökkentse az edzésszámot, és sikertelen kísérleteket is tehet annak elhagyására, megkísérelheti a leállást. Viszont jellemzően elveszíti a kontrollt saját akarata felett, a sport pedig kényszerré válik.
- A kóros sportolásnak kritériuma az is, hogy az érintett gondolatait akkor is az edzés töltse ki, amikor éppen nem ezt a tevékenységet folytatja.
- Az érintettek életének mindenképpen központi szereplője lesz a sport, az egyéb tevékenységeket nagymértékben visszaszorítják vagy elhanyagolják (ilyenek például a szociális kapcsolatok és a munka).
- A függők a folyamatos edzés érdekében nagyobb anyagi terhet is vállalnak annál, mint amekkorát megengedheténnek maguknak. Például rengeteg sportfelszerelést vásárolnak.
Az exorexia kezelése
Az exorexia kezelésében a szorongás és depresszió oldására szolgáló gyógyszeres terápiák, valamint a feltáró pszichoterápia jelenthet segítséget. Hasznosak lehetnek a csoportos foglalkozások is, mert ez esetben sorstársakkal is találkozhatnak az érintettek. Fontos erősíteni az önismeretet, az önbizalmat és az önelfogadást is, emellett cél a helyes testkép kialakítása.
Azt semmiképp nem szabad elfelejteni, hogy a kezelés érdemben csak akkor kezdhető meg, ha az érintett már felismerte a problémát: ha a terápián való részvétel csak külső nyomás hatására történik, eredmény nem igazán várható tőle.
Az exorexia megelőzése
Fontos a megfelelő önismeretet és a kellő önbizalom, illetve az, hogy a hobbisportolók elfogadják, szeressék saját testüket. Ugyancsak fontos a magánéleti és munkahelyi problémák rendezése, hogy a sport még véletlenül se jelenthesse a menekülőutat ezek elöl.
Az exorexia szövődményei
A testedzésfüggőség sok esetben társul étkezési zavarokkal is. Emellett az exorexia olyan élethelyzetet teremthet, amelyeknél a társas kapcsolatok, a munka és az alvás egyaránt mellékes szerepeket kap, sőt bizonyos esetekben ki is marad az érintettek életéből. Ennek értelemszerűen negatív következményei lesznek.
Emellett már maga a sport sem jelent örömforrást és kikapcsolódást, hanem helyette az egyetlen olyan tényezővé válik, amely az érintettet érdekli. Viszont a problémák - legyenek azok házassági gondok vagy anyagi nehézségek - a mélyben továbbra is ott feszülnek, megoldást nem jelent rájuk a túlzásba vitt sport. Ráadásul a szorongás keltette rossz érzések, a boldogtalanság állandósulnak a függők életében. Emiatt a háttérben meghúzódó pszichés problémák még súlyosabbá válhatnak.
A cikkünk elkészítéséhez nyújtott segítséget köszönjük Faludi Viktória tanácsadó szakpszichológusnak.