Mi a félrenyelés?
Félrenyelésről akkor beszélünk, ha az étel nem a megszokott helyére, a nyelőcsőbe kerül, hanem a légutakba. Ennek hatására erős légszomj, fuldoklás lép fel, amit az arc kivörösödése és heves köhögési inger, illetve köhögés kísér. A beteg légzése sípoló lesz, megszólalni nem tud. A félrenyelés súlyosságától függően változhatnak a tünetek: amennyiben az idegentest teljes mértékben elzárja a légutakat, a beteg elszürkül és eszméletlenné válik.
A félrenyelés előfordulása
Bárki félrenyelhet, élete során ez mindenkivel többször előfordul. Kisgyermekkorban a probléma gyakoribb, felnőtteknél pedig egyes betegségek lehetnek külön rizikófaktorok.
A félrenyelés okai
Kisgyerekeknél gyakran okoz félrenyelést az, hogy túl nagy falat vagy testidegen anyag kerül a szájba, a kicsik a falatokat rágva vagy szopogatva rohangálnak, nevetnek, hirtelen elesnek vagy tele szájjal nevetni kezdenek. Utóbbiak következtében az étel könnyen a légutakba sodródhat. Felnőtteknél is megesik, hogy nem figyelnek kellőképp az étkezésre, kapkodva esznek, emiatt félrecsúszik egy-egy falat, de általában ez valamilyen betegséghez kapcsolódik.
A félrenyelés társulhat mentális kórképekhez is, de egyéb betegségeknek is lehet velejárója. Jelentkezhet például olyan idegrendszeri betegségeknél, mint a Parkinson-kór vagy a szklerózis multiplex. Tumoros betegségekhez ugyancsak társulhat félrenyelés, részleges aspirációs probléma. Ezek az esetek általában nem járnak alarmírozó tünetekkel, csak kisebb köhögési rohamokkal, de a későbbiekben akár gyulladáshoz is vezethetnek a tüdőben. Pajzsmirigyműtét utáni féloldali hangszalagbénulást is kísérhetik kisebb félrenyelések, illetve köhögés. Ez szintén nem okoz olyan nagymértékű problémát, mint egy falat megakadása, pár hét után spontán rendeződik.
A félrenyelés tünetei
Ha nem a légút teljes elzáródásról van szó, hanem csak részlegesről, akkor nehezített, sípoló légzés jelentkezik, amihez légszomj és köhögési inger társul. A környezet tulajdonképpen azt érzékeli, hogy az érintett személynek erős köhögési rohama van, hangja elakad. A köhögés lehet nagyon heves is, ami szerencsés esetben azt eredményezi, hogy a félrement falat kikerül a gégéből, így megszűnik a légszomj. Nem szabad elfelejteni, hogy a panasz amiatt is megszűnhet, mert a gégét részlegesen elzárt falat lejjebb sodródott, bejutott a légcsőbe, illetve a kisebb légutakba. Ilyenkor a kezdeti ijesztő jelek abbamaradnak, az érintett mondhatni elnémul.
Emiatt gyermekek esetében minden idegentest félrenyelése esetén ajánlott orvoshoz fordulni. Ez azért fontos, mert az alsó légutakban bekerült idegen anyag akár visszatérő tüdőgyulladást is okozhat a későbbiekben. Ilyesmi persze csak szilárd táplálék félrenyelésekor következhet be, egy kis folyadék félrenyelése, ha ez nem rendszeres, nem igényel orvosi ellátást. Ha az elzáródás teljes, akkor a beteg elszürkül és elkékül, akár az eszméletét is elvesztheti. Ez esetben köhögés sem jelentkezik.
A félrenyelés diagnózisa
A diagnózis felállítása az adott eset ismeretében történik, az orvosok a beteg, illetve a környezet elmondásából indulnak ki. Ha az érintett súlyos félrenyelés miatt kórházba kerül, akkor tisztázni kell, hogy a falat bejutott-e a hörgőjébe, illetve a tüdejébe. Egy-egy tüdőrész esetleges elzáródását röntgennel lehet kimutatni: bár az idegen anyag nem ad mindig röntgenárnyékot, de a felvételen indirekt jelek utalhatnak erre.
A félrenyelés kezelése
Aki félrenyelt, azt köhögésre kell biztatni, ugyanis az ezáltal a tüdőből kiáramló levegő segíti kisodorni a légutakba került szilárd falatot vagy folyadékot. Ha az érintett képtelen köhögni, akkor elsősegélyként érdemes 4-5 erőteljesebb ütést mérni a hátára. Eközben a gyerekeket célszerű a térden átfektetni, természetesen hason, hogy a fej előrelógjon. A felnőttek hátát is előrehajolt helyzetben kell ütni.
Mindez a légutakba került idegentestet kimozdításában segíthet, ezáltal azt könnyebben ki lehet köhögni. A beteg mögé állva lehet alkalmazni a Heimlich-féle műfogást is: ehhez a szegycsont alá kell helyezni az öklöt, a másik kezet ráhelyezve pedig erőteljes lökést kell adni a mellkas fele irányulva. Mindez a tüdőből olyan levegőáramlás megindulását eredményezi, ami szintén segíti az idegentest kimozdítását.
Ha a félrenyelés súlyos, fontos, hogy az érintettet minél előbb megfelelő szakemberhez, illetve gyógyintézménybe juttassák. A félrenyelt falatot bronchoszkópos művelet során távolítják el az orvosok. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a légutakba endoszkóppal behatolva, ellenőrizve veszik ki az idegen anyagot. A megelőző röntgen azért fontos, mert támpontot adhat arról, hogy melyik irányba, a jobb vagy baloldali hörgő felé érdemes indulni.
A félrenyelés gyógyulási esélyei
A gyógyulási esély az esetek túlnyomó többségében teljes. Kisebb, vissza-visszatérő félrenyelés inkább csak valamilyen betegséghez társultan fordul elő.
A félrenyelés megelőzése
Célszerű nyugodt körülmények között, kellő odafigyelés mellett táplálkozni, közlekedési eszközön pedig rágózni sem szerencsés, mert egy hirtelen fékezés miatt könnyen félrecsúszhat a rágó is. Eszméletlen beteget véletlenül sem szabad etetni vagy itatni azt gondolva, hogy például cukorbeteg és a leesett a vércukorszint rendezésére van szükség. Kisgyerekeknél figyelni kell arra, hogy túl nagy falatot ne kapjanak, életkoruknak megfelelő táplálékot fogyasszanak, evés közben ne szaladgáljanak. Esetükben is az a cél, hogy az étkezésre mindig nyugodt körülmények között kerüljön sor. Ügyelni kell arra is, hogy a kicsik környezetében ne legyenek olyan apró tárgyak, amelyeket könnyen szájba vehetnek, azokat ugyanis félrenyelhetik.
A félrenyelés szövődményei
A legsúlyosabb szövődmény a fulladás okozta halál, ami abban az esetben fordul elő, ha az idegentest teljesen elzárta a légutat és időben nem sikerül eltávolítani.
A cikk elkészítéséhez nyújtott segítséget köszönjük dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész szakorvosnak