Mi a férfi meddőség?
A férfiak nemzőképtelensége lehet közösülési képtelenség ( impotencia coeundi, ejtsd: koeundi) vagy tényleges fogamzóképtelenség (impotencia generandi), melyek közül az utóbbival foglalkozunk részletesen.
Tünetek
A férfi fogamzóképesség alapfeltételei a közösülési képesség (ld. erektilis diszfunkciók), és a megfelelő mennyiségű és minőségű ondó termelődése, és akadálytalan ürülése, az ivarcsatorna fertőzésmentessége.
A férfi meddőség előfordulása
Az összes meddőség kb. 40%-a férfi, 40% női eredetű, az esetek 20%-ában mindkét félnél problémák mutathatók ki. A fejlett országokban a párok kb. 10-15%-a szenved fogamzóképesség-zavarban.
A férfi meddőség okai
A fertilis (fogamzóképes) ondó jellemzője, hogy térfogata 2-5 ml, a benne található spermiumok (hímivarsejtek) száma 20 millió/ml feletti, amelyből a jól mozgó sejtek aránya legalább 70%, vegyhatása enyhén lúgos (pH 7,4), és elfolyósodása 20 percen belül bekövetkezik. Ezek közül bármelyik paraméter rossz, a fogamzóképesség csökken. Az ondó rendellenességeinek okait három csoportra oszthatjuk:
- Veleszületett rendellenességek
Klinefelter-szindróma - 500 közül 1 férfit érint - esetén a beteg a szükségesnél legalább eggyel több női ("X") nemi kromoszómája van. Recesszíven öröklődő rendellenesség a spermium vezetékek kétoldali hiánya. A szintén recesszíven öröklődő "Sertoli cell only"-szindróma esetén a herékből hiányzik a csírasejtek termelő (germinális) hám. A rendellenesség szintén recesszíven, testi kromoszómához kötötten (autoszómálisan) öröklődik. A veleszületett rendellenességekre, génhibákra visszavezethető meddőségre a spermiumok teljes hiánya a jellemző.
Létezik azonban olyan rendellenesség is (pl. Ivemark-szindróma), melynél a spermaszám normális, de a génhiba miatt azok tökéletesen mozgásképtelenek. - Hormonális problémák
A herék hormontermelő funkciójának kiesése, melyet okozhat magának a heréknek a pusztulása (pl. tbc, gonorrea szövődményeként), de gyakori a hipofízis elégtelen működésére visszavezethető meddőség is. Ezeket a meddőségeket akkor lehet jó eredménnyel kezelni, ha a herék épek. Ilyenkor a megfelelő hipofízishormon pótlásával a fogamzóképesség rendezhető. - Ivarcsatorna-fertőzés ("male adnexitis")
A férfi meddőség leggyakoribb oka. A prosztata gyulladásának etiológiája nem tisztázott, de az alábbi lehetőségek jöhetnek szóba: közvetlen terjedés rectum felöl aranyér esetén, haematogén fertőződés, fertőzött vizelet során kialakuló intraprostaticus reflux, és gyakori a szexuálisan terjedő betegség (klamídiázis) is. Az ivarcsatorna-fertőzés bármilyen ondó-rendellenességet okozhat.
A spermiumok teljes hiánya (azoospermia) akkor fordul elő, ha a gyulladás elzárta a spermavezetékeket. Ha ez csak heveny, lobos fellángolás miatt következik be, erős antibiotikus kezelés hatására a fogamzóképesség helyreállhat. Hegesedés esetén a spermavezetékek elzáródása végleges.
A spermiumok részleges hiánya (oligozoospermia) okai megegyeznek az azoospermia okaival, csak a súlyossági fokban van különbség. Ilyenkor még vannak nyitott spermavezetékek.
A spermiumok gyenge mozgása (asztenozoospermia) oka az ondóplazmában található gyulladásos izzadmány. Ez tartalmazhat lizozim nevű enzimet, mely feloldja az ivarsejtek sejthártyáját, így valamennyit elpusztítja (nekrozoospermia). A gyulladásos folyamatokból származó fibrin nevű fehérjét tartalmazó ondóra jellemző, hogy a spermiumok nagy csomókban összeragadnak (agglutináció). A gyulladásos izzadmányt tartalmazó ondóra jellemző az elfolyósodás hiánya. Az ondó órák múlva is nyújtható, injekciós tű segítségével fecskendőbe nehezen vagy egyáltalán nem szívható fel. Ha az ondó gennysejteket is tartalmaz, piospermiáról beszélünk.
A férfi meddőség tünetei
Különösen a meddőség esetében sokan keverik össze a tünetet, a panaszt, a leletet és a diagnózist.
Tünet mindaz, amit a beteg észlel magán (láz, fájdalom, stb.).
Panasz az a vezető tünet, ami elviszi a beteget az orvoshoz - jelen esetben a meddőség. Lelet mindaz, amit az orvos és azt őt kiszolgáló részlegek (labor, röntgen, stb.) kimutatnak.
Diagnózis pedig a betegség pontos megnevezése.
A zárójelentésben szereplő "sterilitás" tehát panasz, az "asztenozoospermia" pedig lelet. Eredményt csak akkor tudunk elérni, ha a panaszok és a leletek pontos okát tárjuk fel, és azt kezeljük. Bizonyos esetekben, például genetikai rendellenességek esetén, a külső tünetek a háttérben húzódó rendellenességre jellemzők.
A Klinefelter-szindrómában például a tesztoszteron hiánya miatt nincs vagy csekély mértékű a szakállnövekedés, fejletlenek a herék és a pénisz. A tesztoszteron-hiánnyal összefüggő tünetek attól függenek, mikor alakult ki a hormonhiány. A serdülőkor után kialakult esetben a nemi fejlődés és érést már nem érinti, de csökkenhet a nemi vágy, az izomerő, és a testszőrzet.
Férfiaknál az ivarcsatorna-fertőzésnek az esetek túlnyomó többségében egyáltalán nincsenek észrevehető tünetei, vagy azok csak a partnernél jelentkeznek megmagyarázhatatlan, atípusos, terápiára nehezen reagáló, gyakorta kiújuló hüvelyfertőzések formájában.
A férfi meddőség diagnózisa
A férfi meddőség az ondókép alapján ismerhető fel. Az ondót mikroszkóppal vizsgáló számára elsődleges feladat annak eldöntése, hogy a spermatológiai eltérés milyen eredetű. A további kivizsgálást ennek alapján kell megtervezni.
A fertőzés kimutatása sokszor gondot okoz, mert az ondóplazma igen jelentős antibakteriális hatással bír. A prosztata általában a végbél felől, egyszerre sok baktériummal fertőződik, ami pontos tenyésztést és célzott antibiotikus kezelést ritkán tesz lehetővé. Ezért a "male adnexitis" helyes kezelése tapasztalatokon alapul ("empirikus kezelés"). A férfi ivarcsatorna fertőzés akkor tekinthető bizonyítottnak, ha bármilyen spermatológiai eltérés áll fenn, amely mellett a partnernek állandóan ki-kiújuló fertőzései vannak, továbbá, ha a spermakép erélyes antibiotikus kezelésre javul.
A férfi meddőség kezelése
A genetikai rendellenességek esetében a meddőség nem gyógyítható, legfeljebb a kísérő tünetek enyhíthetők, például hormonadagolással. Idegen ondóval történő megtermékenyítés (AID = artificial insemination by donor) vagy örökbefogadás jelenthet megoldást. Kisebb fejlődési rendellenességekre (pl. húgycsőzáródási zavar, "hiposzpadiázis") esetén korrekciós műtét vagy a férj ondójával végzett mesterséges megtermékenyítés jön szóba (AIH = artificial insemination by husband).
Hormonális eredetű meddőség esetén az alapbetegségnek megfelelő hormon pótlása ma már általában megoldott.
Fertőzés kezelésénél gondolni kell a partner gyógyítására is.
Nőknél nagyon fontos a hüvely fertőtlenítő kezelése, majd a hüvely tartós védelmét ellátó tejsavbacilus-flóra helyreállítása. A férfi ivarcsatorna-gyulladás erélyes és tartós antibiotikus kezeléssel gyógyítható meg. Olyan antibiotikumot kell választani, amely alkalmas a bélbaktériumok és a Chlamydia trachomatis elpusztítására, és a prosztata szöveteiben megfelelő koncentrációt ér el. A prosztata gyulladását minimálisan 6 hétig kell kezelni és bizonyos esetekben nagy hatékonyságú antibiotikum mellett is 6-12 hónapig kell folytatni.
Kevesen és ritkán gondolnak arra, hogy a spermakép teljes rendeződéséig csak óvszer használata mellett lehet házaséletet élni. Ellenkező esetben a nő újabb és újabb fertőzésen esik át, Chlamydia fertőzés esetén pedig "ping-pong effektus" jöhet létre, a férfi is mindig visszafertőződik. A fertőzéses meddőség - néhány elhanyagolt eset kivételével gyógyítható. Más esetekben "lombikbébi-módszerrel" még lehet segíteni, természetesen a fertőzés teljes gyógyulása után.
A nőgyógyászati szakrendeléseken, különböző makacs fertőzésekkel jelentkező asszonyoknál mindig gondolni kell a férfi ivarcsatorna fertőzés lehetőségére. Ilyen esetekben az ondó mikroszkópos vizsgálata alapkövetelmény, a rutin laboratóriumi spermavizsgálat általában nem elegendő.