Testi épségünk igen törékeny: a baleseti sebészetek a kórházak és szakrendelők legforgalmasabb osztályai, és a balesetek az elsők között szerepelnek a halálozási okok listáján is. A közutakon, a háztartásokban, illetve a munkahelyen, játszótéren, vagyis az élet minden területén történhet baleset. A segítség gyorsasága és hatékonysága mellett fontos az is, hogy az lehetőség szerint szakszerű legyen, hiszen a beavatkozással semmiképpen nem szabad ártani a betegnek. Érdemes tudni, hogy a mentők 104-es, illetve a központi segélyhívó 112-es telefonszámát minden telefonról, még egy lejárt kártyájú mobilról is ingyenesen lehet hívni.
A gerincsérülések legsúlyosabb következménye a gerincvelő harántlézió, amelyben a sérülés szintje alatt minden idegrendszeri funkció hiányzik. A végtagok (felső-, alsó- vagy mind a négy) részlegesen vagy teljesen bénultak, a belek és hólyag beidegzése, az érzőműködés is károsodik.
A gerincsérülések gyakorisága százezer lakosra vonatkoztatva 2-5, amelyeknek mintegy 10 százaléka jár bénulással. Leggyakrabban országúti-, síbalesetek vagy vízi sportok következtében alakul ki. Súlyos balesetek kapcsán mindig feltételezhető gerincsérülés, de eszméletvesztés állapotában nehezen ismerhető fel. A károsodás mértéke a sérülés pillanatában csak részben dől el, mivel az összenyomódás (kompresszió) okozta károsodás a sérülést követő napok folyamán alakul ki. A gerincvelő roncsolódása alapvetően három komponensből áll össze. Az egyik a primer mechanikus sérülés, amely a balesetkor következik be. Súlyos esetben a gerincvelő csökkent mértékben vagy egyáltalán nem ingerelhető. Ezt az állapotot módosult reflexaktivitásnak vagy más néven gerincvelői shocknak nevezzük. Időtartama változó, 3-4 naptól 6-8 hétig is tarthat. A második a helyi keringési- és anyagcserezavar, amely az első 6-8 órában alakul ki. A harmadik a sérülést követő napokban kialakuló kompressziós károsodás.
A motoros működés sérülését részleges vagy teljes bénulás jelzi, amely kiterjedhet a felső és alsó végtagokra egyaránt. A részleges bénulást paresisnek, a teljes bénulást plégiának nevezi az orvostársadalom. A harántsérülés alatti területen megszűnt fájdalom-, tapintás-, hő-, ízületi helyzetérzés megszűnése arra utal, hogy az érzőidegpálya is károsodott. A plégia gyakorlatilag azt jelenti, hogy az érző funkciók károsodása mellett a mozgatópályák is károsodtak.
A gerincvelő harántsérülés tünetei és diagnózisa
A gerincvelő-károsodás magasságát fizikális vizsgálattal állapítják meg, amelyben legnagyobb szerep a reflexek kiválthatóságára irányul. Bizonyos gerincvelői reflexek megléte illetve hiánya utal arra, hogy a gerincvelő melyik szegmense károsodhatott. A lézió magasságát gerincvelői szegmentum megjelölésével adják meg, amelyet a röntgenlelettel hasonlítanak össze. A nyaki gerincvelői szelvények sérüléseinél a meglévő funkciókból következtethetünk a működő gerincvelői szegmentre és az alatta lévő harántlézióra. A 4-es nyaki szelvény (C4), illetve afölötti sérülés esetén a légzőizmok bénulása miatt, a beteg csak gépi lélegeztetéssel tartható életben. A C5 szelvény épségét az jelzi, hogy a beteg a karját vállban tudja mozgatni. Kivihető könyökhajlítás a C6 szelvény-, míg a csuklófeszítés a C7 épségét jelzi. A háti szakasz Th1 szegmentum megtartott működésére utal a beteg a kéz-kisizmainak akaratlagos mozgatása.
A gerincvelő harántsérülés kezelése
A gerincvelő-sérültek komplex ellátása a baleset helyszínén kezdődik és egészen az élet végéig tart. Első és legfontosabb dolog, hogy a helyszínen a sérültet nyugalomba helyezzük. Laikus segítség sokszor további károsodást okozhat. Ezért nagyon fontos, hogy hagyjuk abban a pozícióban a sérültet, ahogyan megtaláljuk, és azonnal hívjunk mentőt. A szállítás vákuum-matracban, nyaki gerincgallérral való rögzítéssel történik. Szállítás alatt, ha nincs társsérülés (pl. traumás shock, légzés-, keringési zavar), akkor nagy dózisú szteroid adása válik szükségessé. Az intézeti ellátásnak öt fontos célja van: javítani a károsodott idegrendszeri funkciókat, konzerválni a megmaradt idegrendszeri funkciókat, megtartani a gerinc stabilitását, javítani a sérült általános állapotát, biztosítani a rehabilitáció feltételeit. Az elsődleges műtéti stabilizáció nagyon fontos a sérült életvitele szempontjából (Halo-készülék, fixateur intern, H-lemezes Osteosynthesis, corticospongiosus blokk beültetés, stb.). A baleset után néhány hónappal, évvel, gyakran kerül sor másodlagos műtéti megoldásokra annak érdekében, hogy a beteg képessé váljon bizonyos mozgások (pl. fogás, karemelés) végrehajtására. Az operációval a meglévő izmok olyan helyzetbe kerülnek, amellyel nagyobb erejű összehúzódásra lesznek képesek. Így lehetővé válik pl. a kéz fogóerejének növelése.
A beteg rehabilitációjának alapja a rendszeres és megfelelő gyógytorna és fizioterápia. A bénult végtag ízületei merevek, ezáltal az izommunka is akadályozott. Passzív mozgatással, fizioterápiával, illetve a működő izmok tornáztatásával növelhető a mozgástartomány, izomerő, izom-állóképesség, emellett az ideg-izom összeköttetések száma, koordinációja is fokozható.
A gerincvelő harántsérülés esetén a gyógytorna és fizikoterápia elengedhetetlen
A gerincvelő harántsérülés gyógyulási esélyei
A gyógyulásnak elengedhetetlen feltétele, hogy a beteg akarjon gyógyulni és együttműködni a rehabilitációban résztvevőkkel, orvosokkal, gyógytornászokkal, dietetikussal, stb.
Legújabb amerikai kutatások eredményei szerint létezik egy olyan módszer, amely az embrionális őssejteket mozgató ideggé alakítja. Ezzel a technikával elérhető lesz, hogy a gerincvelői harántsérülés következtében elhalt, regenerálódásra képtelen mozgató idegsejtek pótolhatóvá váljanak.
Egy másik amerikai kutatás olyan eljárással kísérletezik, amelynek segítségével a sérült gerincvelő "megfoltozható" és egy ún. épített idegszövet hozható létre. Egyelőre a módszer kísérleti fázisban tart.
Nagyrészt erősen felhős vagy borult lesz az ég, viszont az északkeleti területeken többórás napsütés várható. Északkeleten, keleten fokozatosan megszűnik az eső, míg hazánk délnyugati felében ismétlődő jellegű számíthatunk esőre, záporesőre, néhol zivatarra, lokálisan a Dunántúlon hullhat kiadós mennyiség. A csapadékhajlam a nap második felében ott is csökken. A keleties szelet élénk, néhol erős lökések kísérhetik, de zivatarok környezetében is lehet szélerősödés. A legmagasabb nappali hőmérséklet 15 és 27 fok között alakul, a csapadékosabb délnyugaton mérhetjük az alacsonyabb, északkeleten a magasabb értékeket. Késő estére 12 és 18 fok közé hűl le a levegő. Az időjárás-változás hátterében egy mediterrán ciklon közeledése áll, ami miatt gyenge kettősfronti hatás érvényesül.
