Pszichiátriai betegségek

A pszichiátriai betegségek közé a gondolkodás, az érzelmi élet és a viselkedés zavarai tartoznak. Hátterükben több tényező is állhat, leggyakrabban testi, pszichológiai, szociális, kulturális vagy örökletes tényezők bonyolult kölcsönhatásai idézhetik elő. A pszichiátriai kórképek közül a többség által nem is betegségnek, hanem csak egy rossz szokásnak tekintett dohányzás, azaz a nikotinfüggőség a legelterjedtebb. A második helyen az alkoholizmus áll. Harmadikként a depressziót kell említeni: felmérések szerint a lakosság 15%-a legalább életében egyszer átesik egy súlyos depressziós időszaka és minden hónapban a népesség 3-5%-a tekinthető depressziósnak.

Gyógyszerfüggőség tünetei és kezelése

Mi a gyógyszerfüggőség?

A gyógyszerfüggőség a kémiai addikciók közé tartozik.

Tünetek

Általában akkor fordul elő, ha valamilyen más szenvedélyszerről, például alkoholról való leszokás miatt valaki helyettesítő gyógyszert kap, vagy szorongásos panaszai miatt kezd szedni nyugtatókat.
Fájdalomcsillapítók, altatók, nyugtatók esetében is előfordulhat dependencia. Ha egy gyógyszeren "rajtafelejtik" a beteget, vagy a páciens önkényesen megemeli az általa szedett gyógyszer dózisát, akkor bekövetkezhet a függőség állapota. Ha valaki függővé vált, akkor az adott gyógyszer megvonása elvonási tüneteket okozhat nála.

A gyógyszerfüggőség előfordulása

Kevés a megbízható statisztika a gyógyszerfüggőségről. Amerikában a tendencia emelkedő: egyre több embert érint a jelenség. Bizonyos statisztikák szerint az USA-ban évente 26 ezer ember hal meg gyógyszer-túladagolásban. Nőket és időseket érint sokszor a gyógyszerfüggőség.

A gyógyszerfüggőség okai

A hajlamnak genetikai okai, családi viselkedésmintákon alapuló, szocializációval összefüggő tényezői lehetnek.
De az egyedi, egyéni frusztrációk, traumák, a mindennapi élet stresszeivel való megbirkózás nehézsége, szorongásos állapotok, illetve szorongásos kórképek, valamint korábbi szenvedélybetegség, például alkoholizmus kezelése is szerepet játszhatnak a gyógyszerfüggőség kialakulásában.
A gyógyszerfüggőség kialakulásában nagy szerepet játszik a stressz
A gyógyszerfüggőség kialakulásában nagy szerepet játszik a stressz
A közvetlen kiváltó ok az, hogy az érintett valamilyen más lelki problémával küzd, illetve szenvedélybeteg, szorongásoldó vagy leszokást segítő gyógyszert kap. Esetleg fájdalomcsillapítót szed, valamilyen nem függőséggel kapcsolatos betegség esetén. Miután kiderül, hogy a gyógyszer jótékonyan hat a hangulatára, enyhíti a szorongását, egyre többször veszi be, és végül kialakul a kémiai függőség, amikor már nem a beteg irányítja az eseményeket saját döntésével, hanem a szer hatása alá kerül. Az orvosoknak elvileg váltogatniuk kellene a lelki problémákra adott gyógyszereket, de sokszor elfelejthetnek váltani - ez közvetlen oka lehet ennek a függőségnek.
Jaffe négy csoportot különített el a nyugtató/altató szerhasználat formáit illetően
1. Orvosi javaslatra történik a használat, szorongásos betegség vagy alvászavar miatt, a gyógyszerszedés hosszú időn keresztül fennmarad, mert abbahagyása esetén szorongás, alvászavar jelentkezik. Fizikai függőség alakul ki észrevétlenül.
2. Orvosi javaslatra történik a használat, de néhány hét, vagy hónap után a páciens többet kezd használni a felírt dózisnál, felismerve euforizáló hatását, illetve az altatószert nappal is elkezdi szedni.
3. A gyógyszerszedésre korábbi alkoholfüggőség kezelése kapcsán kerül sor, de szedését folytatja a páciens.
4. Klasszikus visszaélésszerű használat, az egyén már kezdettől fogva az eufóriás hatásért használja a depresszáns gyógyszereket.
A függőség kialakulhat sokféle más gyógyszer esetében is, ezek azonban ritka jelenségek, illetve vannak olyanok közöttük, amelyek szedése inkább lelki okokra vezethető vissza, vagyis lelki, nem kémiai függőségre utalnak (például a fogyni vágyó nők túl sok hashajtót szednek).

A gyógyszerfüggőség tünetei

E függőségnek jól látható jelei vannak, ezt általában a környezet veszi észre: az érintett személy körül sok a gyógyszer, vagy éppen másoknál, akik vele egy háztartásban élnek, eltűnnek a gyógyszerek.
Maga a beteg rossz étvágyú, zavarodottan viselkedik, mozgáskoordinációja sincs rendben, esetleg aluszékony. Beszéde is nehezen érthető időnként. Hirtelen hangulatingadozások, feszültségérzések jellemzik. Koncentrálóképessége csökken, gyengülnek az iskolai jegyek vagy a munkahelyi teljesítmény. A függőség egyik legfontosabb jele, hogy ha megvonják az adott gyógyszert, akkor az érintett személy elvonási tüneteket mutat.

A gyógyszerfüggőség diagnózisa

A gyógyszerfüggőség diagnózisa akkor állítható fel, ha az egyén rendszeresen, az előírtnál nagyobb dózisban fogyaszt gyógyszereket, ha a gyógyszerfogyasztás kontrollvesztő, azaz akár jelentős mennyiségeket is bevesz egy-egy alkalommal. Tolerancia alakul ki az adott gyógyszerre, egyre nagyobb mennyiség kell a kívánt hatás eléréséhez.

A gyógyszerfüggőség kórlefolyása

A gyógyszerfüggőség kialakulhat lassan, észrevétlenül akár úgy is, hogy a beteg éveken át ugyanannyi nyugtatót szed és a függősége csak akkor okoz problémát, ha valamilyen oknál fogva (például hányással járó betegség esetén) kimarad a gyógyszer.
A függőség kialakulhat lassan, fokozatosan, amikor a tolerancia kialakulása miatt a beteg egyre több gyógyszert vesz be a nyugalom vagy az alvás eléréséhez.
Előfordulhat az is, hogy az egyén már eleve nagy mennyiségeket vesz be a szerből. A már kialakult függőség esetében jellemző, hogy a beteg a gyógyszerszedést képtelen kontrollálni, néha bármit bevesz, amihez csak hozzájut. Az is előfordulhat, hogy akkora mennyiségű gyógyszert vesz be, ami akár halálos légzésbénulást eredményezhet.
A gyógyszerfüggő beteg, ha le szeretne állni, vagy valamilyen okkal le kell állnia, megvonási tünetek jelentkezhetnek. Ezek a tünetek különböző súlyosságúak lehetnek, remegés, izzadás, hányás, rossz közérzet jellemző, de akár epilepsziás roham vagy delírium is kialakulhat.

A gyógyszerfüggőség kezelése

Bármely módon alakult is ki a függőség, a betegek egyedül nem képesek a leállásra, mindenképpen orvosi segítségre szorulnak. A leállásnak lassan, a gyógyszeradag fokozatos csökkentésével szabad megtörténnie. Ha valamilyen mentális zavarral, depressziós, szorongásos kórképpel küzd a páciens, fontos lehet függőséget nem okozó, de hangulatjavító, szorongást enyhítő gyógyszer beállítása.
A pszichológus, pszichiáter-addiktológus feladata a függőségek kezelésekor az alternatív életlehetőségek felmutatása, a kognitív viselkedésterápia pedig segít az életmód megváltoztatásában.

A gyógyszerfüggőség gyógyulási esélyei

A függőségeknél nem gyógyulásról beszélnek az addiktológusok, hanem a leszokás és a tartós szermentesség számít sikernek. Minden függőségnél felléphet azonban visszaesés, így a gyógyszerfüggőségnél sem kizárt ez a lehetőség.

A gyógyszerfüggőség megelőzése

Az orvosoknak figyelniük kell arra, hogy olyan szereket, amelyek függőséget okoznak, lehetőleg ne írjanak fel a pácienseiknek fél évnél hosszabb időszakra, illetve lehetőség szerint előnyben kell részesíteni a szorongásos panaszok, az alvászavar pszichoterápiás kezelését.
A környezetnek nagy szerepe van a függőség megelőzésében: ha a gyógyszerfüggőség első jeleit veszik észre ismerősükön, munkatársukon, barátjukon vagy rokonukon, akkor javasolni kell az illetőnek, hogy vegye igénybe szakember segítségét.

A gyógyszerfüggőség következtében kialakulhat az úgynevezett gyógyszertolerancia jelensége, amikor az érintett szervezete fokozatosan nagyobb adagot igényel ugyanannak a hatásnak az eléréséhez. Ezután alakulhat ki a gyógyszerhozzászokás, amikor a fogyasztó elvonási tüneteket mutat a gyógyszer szedésének abbahagyásakor. A gyógyszerek így végső soron túladagolódhatnak, ami több szerv károsodásához vezethet, de akár halálos is lehet.
(A cikk lektora, Dr. Bodrogi Andrea a Semmelweis Egyetem Közösségi Pszichiátriai Centruma - Ébredések Alapítvány pszichiáter-addiktológusa.)

5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről

Olvasd el aktuális cikkeinket!

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Hidegfront
Maximum: +4 °C
Minimum: -5 °C

Délelőtt nagyobb felhőtömbök vonulnak északnyugatról délkelet felé, emellett hosszabb-rövidebb időre a legtöbb helyen kisüt majd a nap. Délelőtt hózáporok még elszórtan előfordulhatnak, majd számosságuk délután jelentősen csökken, ezzel együtt a felhőzet is. Délutántól egyre nagyobb területen kiderül az ég, és csökken a csapadék esélye. Az északnyugati szél főként hazánk északnyugati felén erősödik meg, Sopron és a Bakony környékén akár viharos lökések is előfordulhatnak. A legmagasabb nappali hőmérséklet általában 1 és 7 fok között alakul. Késő estére -6 és 0 fok közé hűl le a levegő. Napközben egy hidegfront okozhat sokaknál kellemetlenségeket.