Mi a hadarás?
Hadarásnál a beszédritmus, a beszéd tempója és folyamatossága olyan mértékű zavart szenved, hogy az már a beszéd torzulásához vezet, ezáltal rontja az érthetőségét. Nem csupán arról van szó tehát, hogy valaki gyorsan beszél, hanem arról, hogy a tempó mellett egyéb zavarok is problémássá teszik az értelmezést. A hadarást gyakran a dadogás kistestvérének nevezik, a két probléma ugyanis gyakran kombinálódik. Viszont míg a dadogók általában érzik, hogy beszédjük nem megfelelő, addig a hadarókra ez kevésbé jellemző.
Tünetek
A hadarás előfordulása
Nincsenek adatok a hadarás gyakoriságáról, enyhébb típusait nem is feltétlenül ismerik fel. A probléma nagyon szubjektív, sok érintett eleve nem éli meg problémaként, míg mások szenvednek miatta. A férfiak valamivel gyakrabban hadarnak, mint a nők.
A hadarás okai
A hadarás kialakulásának okai között fellelhetők öröklött genetikai okok, öröklött beszédgyengeség, de állhat a hátterében diffúz agyi károsodás is. A hadarás gyakran más beszédzavarokkal, illetve sokszor a balkezesség megjelenésével is együtt jár. Lehetnek pszichés okai is, így például állhat a háttérben szorongás és egyéb félelem is.
A hadarás tünetei
A hadarás legfőbb tünete a felgyorsult beszédtempó. Viszont míg a köznyelv hadarónak minősíthet mindenkit, akinek a beszédtempója az átlagosnál gyorsabb, és ezáltal nehezen érthető, addig logopédiai szempontból a hadarás ennél komolyabb probléma. Ilyen értelemben akkor beszélünk hadarásról, ha a beszéd folyamatosságában olyan nyelvi zavar is megjelenik, amelynek jelei nemcsak a beszédben, hanem minden kommunikációs csatornán, így a gesztusokban is megnyilvánulnak.
Az érintettek beszédét szótag- és hangcserék, kihagyások, betoldások, töltelékszavak jellemzik, mondandójuk egyenetlen, felületes, kapkodó és nehezen érthető. Ellentétben a dadogással, ilyenkor nincs fiziológiás görcs, a beszéd és a hangképzés erőfeszítés nélküli. Az érintetteknek nincs a beszédtől pszichés félelmük, és bár vannak kivételek, általában nem alakul ki náluk szorongás vagy beszédfélelem. Jellemző az is, hogy az érintettek beszéde akkor is folyamatos, ha szótalálási nehézségek vannak. Szünet ilyenkor sem érzékelhető a beszédben: a problémát az érintettek úgy kezelik, hogy sokszor használnak töltelékszavakat (ilyen például a hát, a hogyha, az ugye, a hiszen, a bár vagy éppen az ö).
Tipikus tünet a ritmustalanság, a grammatikai formák tévesztése, illetve a gondolati kuszaság is. Az érintettek jellemzően szűk hangterjedelemben beszélnek, csak rövid dallammintákat használnak, azokat ismétlik. Emiatt beszédük monotonná, hangsúlytalanná válik. A monotónia mértéke a hadarás súlyosságát is mutatja: a probléma annál súlyosabb, minél nagyobb a monotinitás.
A hadarás tünetei függnek az adott beszédszituációtól, a hadaró lelkiállapotától is. Például ha az érintett odafigyel a beszédére, idegenek előtt beszél vagy ismeretlen szöveget olvas, akkor teljesítménye javulhat. Ezzel szemben családi vagy baráti közegben, ismert szövegek felolvasásakor a tünetek rosszabbodhatnak.
A hadarás diagnózisa
A diagnózis felállítása összetett feladat, a logopédiai vizsgálat kiegészülhet pszichológiai vagy egyéb orvosi, például neurológus által végzett vizsgálattal is. A diagnózist a beszélgetés során, a tüneteket értékelve állítják fel a logopédusok. Ilyenkor figyelni kell, mert a hadarás könnyen átmehet dadogásba. Ha ez történik, akkor a hadarót megalapozatlanul dadogónak is diagnosztizálhatják, pedig komoly különbség, hogy a hadaró a dadogóval ellentétben nem küszködik görcsökkel az artikuláció során.
A hadarás kezelése
Mivel a hadarók nem feltétlenül vannak tisztában beszédproblémájukkal, a terápia első lépése a tünetek tudatosítása. Persze aki terápiára megy, valószínűleg már tisztában van a problémájával, esetleg a munkája miatt kénytelen foglalkozni vele, esetleg azért, mert őt magát is zavarja. A terápia célja a figyelem fejlesztése, a tér és idő strukturálása, az impulzivitás csökkentése, az észlelés és emlékezet fejlesztése. A logopédus olyan kezelést alkalmaz, ami tartalmaz logopédiai elemeket is, különösképpen olyanokat, amelyek a ritmikára, beszédtechnikára, artikulációra fókuszálnak.
A kezelést érdemes pszichés támogatással, például relaxációval, autogén tréninggel is kiegészíteni. Segíthet a szuggesztió, a hipnózis és a rituálinnovatív terápia is, illetve ezek kombinálása.
A hadarás gyógyulási esélyei
A gyógyulási esélyek hadarásnál jobbak, mint dadogásnál, mivel ez esetben nem feltétlenül jelenik meg beszédfélelem, ezáltal pedig könnyebb beszédtechnikai eszközökkel eredményeket elérni. Visszaesés viszont könnyen előfordulhat, ezért bizonyos időközönként kontroll javasolt.
A hadarás megelőzése
A hadarást megelőzni nem nagyon lehet. Megelőzésképpen inkább csak felvilágosítást, tanácsadást lehet tartani annak érdekében, hogy a környezet már gyerekkorban helyesen közelítse meg a megkésett beszédfejlődésű kicsiket. Később beszédhanghibás gyerekeknél lehet figyelni olyan jeleket, amelyek a hadarás kialakulása szempontjából lényegesek. A cél ilyenkor az egész személyiség formálása.
A hadarás szövődményei
Ha valaki tisztában van hadarásával, annak lehetnek pszichés következményei. Az érintett félhet például attól, ha felelnie kell, állásinterjúra kell mennie vagy több ember előtt kell beszélnie. Emellett frusztráló lehet számára az is, ha érzi, hogy környezete nem érti, amit mond.
A cikk elkészítéséhez nyújtott segítséget köszönjük Dávid Katalin logopédusnak.