Mi a hantavírus-fertőzés?
A hantavírus-fertőzés a haemorrhagiás, azaz vérzéses lázak közé tartozó betegség. Járványtana nagyon hasonló a nádvágó lázéhoz (leptospirózis), amely 2014 nyarán is okozott gondot Magyarországon, és amelyet szintén rágcsálók terjesztenek.
Tünetek
A hantavírus-fertőzés előfordulása
Magyarországon csak elvétve fordul elő hantavírus-fertőzés. Erre vonatkozóan pontos számadatok nincsenek, mert az enyhébb lefolyású megbetegedéseknél szerológiai vizsgálatot nem is végeznek, a vírust nem azonosítják, nem tartozik a jelentendő betegségek közé. Hozzánk közel eső területen legutóbb 2014 nyarán, a horvátországi Plitvicei-tavaknál észleltek jelentősebb járványt.
Mivel a fertőzést mezei egerek vizelete és széklete terjeszti, a kirándulók, mezőgazdasági munkások, terepen mozgó katonák nagyobb kockázatnak vannak kitéve.
A hantavírus-fertőzés okai
A betegséget a Bunyaviridae családba tartozó hantavírus nemzetség okozza. Magyarországon és Közép-Kelet-Európában ennek Puumala (PUUV) és a Dobrava-Belgrade (DOBV) faja terjedt el. A kórokozót rágcsálók, elsősorban mezei egerek terjesztik, főképp a vizeletükkel, székletükkel, direkt kontaktussal. A fertőzést az okozhatja, hogy a kórokozó valamilyen sérüléseken keresztül bejut a szervezetbe.
A fertőzések száma enyhe telek után megemelkedik, mert olyankor a rágcsálók nem pusztulnak el, jobban szaporodnak, nagyobb eséllyel kerülnek kapcsolatba emberekkel. A betegség elvileg emberről emberre is terjedhet, de erre a gyakorlatban nincs példa, kizárólag állat közvetítésével juthat be az emberi szervezetbe.
A hantavírus-fertőzés diagnózisa
A diagnózis felállításához fizikális vizsgálatra és az anamnézis felvételére van szükség, a fertőzés igazolása szerológiai vizsgálattal történik, amelynek során az ellenanyagszintet mérnek a vérben.
A hantavírus-fertőzés tünetei, kórlefolyása
A betegség nagyon magas lázzal, rossz közérzettel, izomfájdalommal jár. Fejfájás is jelentkezhet, a betegek vizelete megkevesbedik. Azt azonban tudni kell, hogy az érintettek többsége tünetmentesen esik át a fertőzésen, még ha van is enyhe vesekárosodása (ami nem feltétlen jön létre), azt nem veszik észre. Súlyos esetben a betegség átmeneti vesekárosodást, veseelégtelenséget okoz, a fertőzés érintheti a májat is. Az irodalmi adatok szerint a hantavírus-fertőzés halálozási aránya 10 százalékos, aminek oka a veseelégtelenség és a vérzéses szövődmények lehetnek.
A hantavírus tüdőszindrómát (pulmonális szindrómát) is okozhat. Ez egy nagyon súlyos, magas halálozási aránnyal bíró betegség, Magyarországon nem fordul elő, de az Egyesült Államokban jól ismerik. Annak oka, hogy ez a betegség Európában nem jelentkezik, vélhetően az, hogy a két kontinensen a vírusnak más-más alfaja van jelen.
A hantavírus-fertőzés kezelése
A kezelés alapvetően tüneti: az immunrendszer támogatására és a vese védelmére van szükség . A vesekárosodás jellemzően önmagától, kezelés nélkül gyógyul, de létrejöhet súlyos vesekárosodás, veseelégtelenség is, ami miatt művese kezelésre is szükség lehet. Utóbbi értelemszerűen kórházi ellátást igényel.
Egyes vélemények szerint a krónikus Hepatitisnél használt ribavirin nevű hatóanyagnak van antivirális hatása a hantavírus esetében is, ez azonban az alapellátásban nem elérhető itthon.
A hantavírus-fertőzés megelőzése
Nincs védőoltás a vírus ellen, a megelőzést egyedül az segíti, ha az érintettek nem járkálnak mezítláb holtvizekben, például Tisza-holtágakban, illetve olyan területeken, ahol egerek, azok vizelete, széklete fordulhat elő.
A hantavírus-fertőzés szövődményei
Súlyos szövődmény lehet a vesekárosodás és a veseelégtelenség. Érintett lehet a máj is, de az kevésbé jellemző.
A betegséget az 1951-53-as koreai háború alatt fedezték fel, az amerikai katonák körében okozott tömeges megbetegedést. A vírust, mint kiváltó okot sokkal később azonosították.
A cikk elkészítéséhez nyújtott segítséget köszönjük dr. Prinz Gyula infektológusnak, az Egyesített Szent István és Szent László Kórház osztályvezető főorvosának.