Felnőttkori fertőző betegségek : Hepatitis A (járványos májgyulladás)
Az emberi szervezet legtöbb megbetegedését baktériumok, vírusok, illetve egysejtűek okozhatják. A mindennapi életben számtalan mikroorganizmus van jelen körülöttünk, amelyek szervezetünkbe is bejutnak. Az, hogy a fertőzés valóban bekövetkezik-e, a mikroorganizmus természetétől és az emberi test védekezésétől függ. A fertőzés kimenetele többféle lehet. Ha a kórokozónak sikerül elszaporodnia, az a betegség teljes kifejlődéséhez vezet. Kialakulhat egyensúlyi állapot a védekező mechanizmusok és a kórokozó szaporodása között, ekkor idült fertőzésről beszélünk. Ha az immunrendszer győz, akkor a betegség gyógyul, és a szervezet védetté is válhat.
Hepatitis A (járványos májgyulladás) tünetei és kezelése
Mi a járványos májgyulladás?
A fertőző (járványos) májgyulladást Magyarországon döntően a hepatitis A vírus okozza, emberről emberre terjed.
Tünetek
A kórokozót fontos elkülöníteni a szintén létező, de kórlefolyásában teljesen más betegséget okozó hepatitis B, C, D és E vírusoktól.
A hepatitis A tünetei rendszerint enyhék: láz, rossz közérzet, étvágytalanság, sárgaság. A betegség lezajlása lehet tünetmentes is. A betegségnek specifikus kezelése nincsen, általában magától gyógyul.
A járványos májgyulladás előfordulása
Magyarországon az elmúlt években évente 500-700 hepatitis A fertőzést jelentettek be. A bejelentett esetek országos eloszlása nem egyenletes, a legtöbb esetet Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből jelentették be, itt a gyakoriság az országos átlag közel tízszerese volt 2002-ben. A leginkább érintett az óvodás és az általános iskolás korosztály (3-14 évesek). A felnőtt lakosság jelentős része átesett már tünetes vagy tünetmentes fertőzésen, és rendelkezik védettséggel.
A járványos májgyulladás okai
A betegség kórokozója hepatitis A vírus, melyet kb. 25 évvel ezelőtt azonosított Feinstone és munkacsoportja. A kórokozó a fertőzött személy székletében mutatható ki, már a lappangási idő második felétől, és tünetmentes fertőzés esetén is. A fertőzés rendszerint emberről emberre terjed. Terjesztheti még szennyezett víz vagy élelmiszer is.
A hepatitis A vírus igen rövid ideig (néhány napig) mutatható ki a vérből, vérrel való terjedés gyakorlatilag nem fordul elő. A májsejteket a vírus által kiváltott sejtes immunválasz károsítja.
A járványos májgyulladás tünetei
A vírus átlagosan 4 hét lappangás után okoz tüneteket (15-50 nap). Láz, gyengeség, hasi fájdalom rendszerint előfordul.
A máj érintettségére utal a kialakuló sárgaság és a sötét színű vizelet. A tünetek néhány napig, hétig állnak fenn, spontán megszűnnek.
Sárgaság nélkül zajló betegség is előfordul, ilyenkor a tünetek nem specifikusak, hasonlítanak a más vírusfertőzés esetén tapasztaltakhoz. Ezekben az esetekben a laboratóriumi vizsgálat során észlelt eltérések - emelkedett májenzimek - alapján merül fel fertőző májgyulladás gyanúja.
A betegséghez ritkán egyéb tünetek is társulhatnak, előfordulhat veseérintettség (nephritis) vagy a kiserek gyulladása (vasculitis) is. Ritkán, az esetek kevesebb, mint 1 százalékában fordul elő heveny májelégtelenség jelentős sárgasággal, beszűkült tudatállapottal és alvadászavarral.
A járványos májgyulladás diagnózisa
A tünetek alapján felmerült májgyulladást laboratóriumi vizsgálattal támaszthatják alá. Májgyulladás esetén rendszerint emelkedett a bilirubin (epefesték) szintje, ennek felszaporodása a vérben látható sárgaságot is okozhat. A májsejtekből kiszabaduló enzimek szintje is megemelkedhet. Ezeket a vérvizsgálati laboreredményben a következőképpen rövidítik: GOT, GPT, alkalikus foszfatáz (SAP, ALP), gamma-glutamil-transzferáz (g-GT, GGT). Májsejt érintettség más vírusfertőzésben (mononucleosis - Epstein-Barr vírus, citomegalovírus: CMV), bakteriális betegségben (pl. Leptospirosis), valamint gyógyszer, ill. vegyszer okozta májgyulladásban is előfordulhat.
A vírus azonosítása a gyógyulási esélyek szempontjából fontos. A hepatitis A vírus által okozott fertőzés rendszerint magától napok alatt gyógyul, míg a más hepatitisvírusok (B, C) által okozott fertőzés idült formába mehet át. A bakteriális fertőzés antibiotikum-kezelést igényel. Az A vírus kimutatható ugyan a fertőzött személy székletéből, de ezt a mindennapi gyakorlatban nem használják, mert a vírusizolálási eljárások bonyolultak és költségesek. A vírus kiváltotta ellenanyag-termelődés kimutatása gyors és megbízható eredményt ad, és különbséget tud tenni az aktív és a már kiállott fertőzés között. A szervezet heveny fertőzés esetén ún. IgM típusú ellenanyagot termel (anti-HAV IgM). A betegség lecsengése után az IgM típusú ellenanyagok eltűnnek (még 6-12 hónapig kimutathatóak), helyüket fokozatosan az IgG típusú, tartós védettséget jelentő ellenanyagok veszik át. Tehát anti-HAV IgM jelenléte IgG nélkül friss, mindkét ellenanyag jelenléte a közelmúltban lezajlott fertőzésre, míg csak IgG típusú ellenanyagok a múltban lezajlott fertőzésre, védettségre utalnak. Ugyanabból a levett vérmintából a többi, májgyulladást okozó vírus ellen termelődő ellenanyag is kimutatható, így ez orvosnak és betegnek egyaránt megkönnyíti a diagnózis meghatározását.
A járványos májgyulladás kezelése
A hepatitis A vírus által okozott fertőző májgyulladás specifikus kezelést nem igényel, de az érvényes járványügyi szabályok betartandók a további fertőzések elkerülésére. A beteg ne menjen közösségbe, személyes tisztálkodási eszközeit, evőeszközeit megfelelően tisztán kell tartani, azokat más ne használja.
Néhány napos ágynyugalom, szükség szerint lázcsillapítás, bő folyadékfogyasztás és megfelelő energiabevitel mellett a betegek rendszerint meggyógyulnak. Javasolt a potenciálisan májkárosító gyógyszerek szedésének szüneteltetése. Kórházi kezelés válhat szükségessé időseknél, súlyos társbetegségek, idült májbetegség és terhesség esetén.
A járványos májgyulladás megelőzése, hasznos tudnivalók
Mivel a vírus a szervezetben ellenanyag termelést vált ki, lehetőség van arra, hogy ezt a védelmet mesterségesen is kialakítsuk. Ez inaktivált (hatástalanított) kórokozóval végzett védőoltással történik. A hepatitis A elleni aktív immunizálás nem tartozik a kötelező védőoltások sorába. Az oltóanyag gyógyszertári forgalomban receptre kapható. Beadása akkor indokolt, ha olyan országba utazunk hosszabb időre, ahol a betegség honos, és a higiénés viszonyok rosszak. A fertőzés elleni védelem az oltás beadását követően kb. 10 nappal alakul ki. Ha ennél rövidebb idő telik el az oltás és az utazás között, passzív immunizáció is javasolható. Érdemes az első oltás után 4 héttel emlékeztető oltás beadatni. Ilyenkor a kialakuló védettség közel 100%-os, és 20 évig fennáll.
A hepatitis A vírussal fertőzött - és fertőző - személy környezetében lehetőség van az ún. passzív immunizálásra, a fertőzés terjedésének megelőzése céljából. Ilyenkor betegségen már átesett, így az ellen védettséggel rendelkező emberek vérplazmájából készített gamma-globulin (immunfehérje) készítményt adnak a veszélyeztetetteknek. Ennek a védőhatása azonnali, hiszen tartalmazza az ellenanyagot, de átmeneti. Tartós védettség csak kiállott fertőzés vagy aktív immunizálás után alakulhat ki. A passzív immunizálás szükségességéről a bejelentett betegség alapján az ÁNTSZ szakemberei döntenek, az oltóanyagot is ők biztosítják.
A betegség terjedését általános óvintézkedésekkel is meg lehet akadályozni. Fontos a rendszeres kézmosás, az általános higiénés rendszabályok betartása, amivel mellesleg számos egyéb betegséget is megelőzhetünk.
A járványos májgyulladás gyógyulási esélyei
A betegség rendszerint különösebb kezelés nélkül magától gyógyul. Ritkán, általában a szervezet immunrendszerét gyengítő társbetegség mellett, előfordul heveny májelégtelenség is. A betegség összhalálozása alacsonyabb mint 0,1%. A súlyos májelégtelenség halálozása különösen idősekben magasabb. A hepatitis A vírus idült betegséget nem okoz. A betegség lezajlása után IgG típusú antitestek (ellenanyagok) képződnek a szervezetben, védettséget biztosítva újabb fertőzés ellen.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Olvasd el aktuális cikkeinket!
Orvosmeteorológia
Fronthatás:
Kettős front
Maximum:
+3 °C
Minimum:
-3 °C
Általában erősen felhős vagy borult idő várható, majd a délután északnyugat felől vékonyodik, szakadozik, csökken a felhőzet, de a keleti megyékben akár estig felhős maradhat az ég. Délelőttig a csapadékzóna az ország nagyobb részén áthalad, addig az északkeleti harmadban még havazásra, dél felé haladva egyre inkább havas esőre, esőre lehet számítani. Délután már csak a déli és keleti megyékben valószínű gyenge intenzitású - legfeljebb vegyes, estétől akár szilárd halmazállapotú - csapadék. Az északnyugati szél főként hazánk délnyugati felén megerősödik, Sopron és a Bakony környékén akár viharos lökések is előfordulhatnak. A legmagasabb nappali hőmérséklet 0 és +7 fok között alakul. Késő estére -5 és +2 fok közé hűl le a levegő. A kettős fronthatás miatt az arra érzékenyeknél fejfájás, ízületi fájdalom, vérnyomásingadozás jelentkezhet.
