Mi a hepatitis C?
A hepatitis szó a görög "hepar" és a gyulladást jelentő "-itis" tagokból áll, és szó szerint májgyulladást jelent. A hepatitist több kórokozó is okozhatja, általában vírusfertőzés következtében alakul. A májgyulladást okozó vírusokat az ABC betűivel jelölik: hepatitis vírus A, B, C, D, E, G, mely vírusok mikrobiológiai tulajdonságaikban, felépítésükben jelentősen különböznek egymástól, különböző mechanizmusokon keresztül betegítenek meg.
Tünetek
Közülük a hepatitis C egy RNS vírus, mely gyakran krónikus májgyulladás okozója. A gyulladás véglegesen és súlyosan károsítja a májsejteket, így a beteg szerv idővel nem tudja ellátni feladatát. Májzsugor, még később - az onkogén vírus révén - májrák alakulhat ki. A hepatitis C virus core antigénje onkogén hatással bír, bár a szakirodalom szerint nem egyértelmű a direkt onkogenitás. Ha a májsejtek pusztulása már olyan mértékű, hogy a szerv nem tudja ellátni méregtelenítő és fehérjeépítő (albumin, alvadási faktorok) feladatát, ez bizony a beteg halálát jelenti.
A hepatitis C vírus nem csak a májsejtekben szaporodik és nem csak azokat támadja; a nyiroksejtekben is megél, valamint ízületi- és bőrpanaszokat, izom- és vesegyulladást is okozhat,
A hepatitis C előfordulása
A hepatitis C vírussal együtt a betegség az egész világon elterjedt. A WHO adatai szerint 170 millió fertőzöttről tudnak világszerte. Afrika, a Földközi tenger keleti medencéje mentén fekvő országok és a Csendes-óceáni szigetek különösen érintettek. Az Európai Unióban mintegy öt millió fertőzött él, becslések szerint 80 százalékuk vírushordozó, de nem beteg.
Magyarországon a vírushordozók aránya 0,7-1,3%-ra tehető. A hepatitis C okozta kór felelős 2000-4000 magyar beteg májzsugorának kialakulásáért és 600 hazai májrákos esetért.
Mivel a kórokozó testnedvvel, elsősorban vér útján terjed, a betegek nagy százaléka kerül ki tűt használó kábítószeresek közül. Továbbá még ma is vannak, akik vérátömlesztés útján vagy dialízis, netán transzplantáció miatt fertőződtek, mielőtt még felfedezték volna a HCV-t, és bevezették volna a gondos szűrővizsgálatot.
A fertőzöttek körülbelül felénél nem lehet tudni, hogyan és mikor fertőződtek. Ennél fogva nem meglepő, hogy sok olyan vírushordozó élhet közöttünk, akik panaszmentes lévén nem is tudják, hogy fertőzöttek, és emiatt maguk is súlyos beteggé válhatnak, illetve veszélyeztetik a környezetükben élőket azáltal, hogy megfertőzhetnek másokat.
A hepatitis C okai
A betegség kórokozója a HCV, azaz a hepatitis C vírus. Az RNS-vírusok közé tartozik, azaz örökítőanyaga ribonukleinsav. 1989-ben fedezték fel, azt megelőzően a betegség is más névre, NANB-re hallgatott, ami az angol "Non-A-Non-B-Hepatitis", "nem A és nem B májgyulladás"név rövidítése. A vírust közelebbről megismerve kiderült, hogy világszerte hat altípusa, úgynevezett genotípusa van, melyeket arab számokkal jelölnek. Az általuk kiváltott betegségek nem különböznek egymástól, eltérnek viszont az egyik korszerű hatóanyag, az interferon alfa-2a általi kezelésre adott válaszukban. Európában főként az 1-3-as genotípusok fordulnak elő.
Genetikai anyagának ún. hipervariábilis régiója, azaz folyton változó szakasza miatt eddig nem sikerült védőoltást kifejleszteni ellene. A betegség lefolyása, krónikussá válása is arra vezethető vissza, hogy az immunrendszer védekező mechanizmusai és az újabb és újabb vírusváltozatok folyamatos küzdelmet vívnak. A vérvizsgálat során kimutatott HCV antitestek jelenléte a szervezetben nem jelent védettséget a betegség ellen. Nem egyértelmű, hogy a gyógyult hepatitis C kialakítja-e a szervezetben az immunitást.
Testnedvek, elsősorban vér útján fertőz. Spermával és anyatejjel történt fertőzésekről is tudunk, de ez nagyon ritka. Kimutatható továbbá nyálban, izzadságban, könnyben is.
A vírus a fertőzést követő 2-25 hetes lappangási idő után betegít meg és okoz tüneteket.
A hepatitis C diagnózisa
Egyszerű vérvétellel a májfunkciót ellenőrző adatokból, illetve ezek egymás utáni, többszöri, a normálistól való eltéréséből lehet következtetni májgyulladásra. Gyanú esetén speciális szűrővizsgálattal egyértelműen ki lehet mutatni a kórt.
A vírust kitenyésztése időigényes, de biztos diagnózist ad, szűrésre nem alkalmas diagnosztikai módszer.
A vérszérumból a vírus antigén, annak részei is kimutathatók. Általában azonban a vírus hatására termelődő antitestet mutatják ki. Attól függően, hogy milyen érzékenységű tesztet alkalmaznak, elképzelhető, hogy a vírusfertőzés inkubációs ideje alatt, azaz a fertőződést követő 3-8 hétben nincs elegendő antitest a vérben a fertőzés kimutatásához. Azaz potenciálisan fertőző egyénnél is lehet álnegatív a teszt eredménye. Szükség esetén később vagy érzékenyebb módszerrel a vizsgálat megismételhető. A szervezet által termelt antitestek kimutatásánál érzékenyebb a vírus örökítő anyagának kimutatására alkalmas OCR és bDNA tesztek elvégzése, amely alkalmas a vírus alfajának (genotípusának) meghatározására is.
Májgyulladásos tünetek jelentkezésekor, idegen vérrel vagy bármilyen testnedvvel való érintkezést követően, netán nem biztonságos szexuális kapcsolat létesítése után, vagyis, amikor a fertőzés veszélye bármi okból felmerül, nagyon fontos a HCV kimutatására alkalmas vérvizsgálat elvégeztetése. Mint ahogy már volt róla szó, a betegségnek nem mindig vannak csak rá jellemző tünetei, ezért hiba volna ezekre várni. Gyakran rutin vérvizsgálat alkalmával merül föl először a betegség gyanúja bizonyos májfunkciós értékek (az ún. transzaminázok) láttán. Maga a vizsgálat a vérvételen semmilyen különleges előkészületet nem igényel.
A hepatitis C tünetei, kórlefolyása
A tünetek az akut májgyulladás tünetei; hányás, levertség, fejfájás és végtagfájdalmak, étvágytalanság. Sárgaság, amikor a szemfehérje és a bőr besárgul, a vizelet sötét sárga, a széklet világosabbra vált, igen ritka. A fertőzötteknek csak kevesebb, mint 10 százaléka észleli az akut májgyulladás tipikus tüneteit. E hepatitis C fertőzés nyomán enyhe lefolyású májgyulladással lehet számolni, és maradandó károsodás nélkül maguktól teljesen meggyógyul, az érintettek vírusmentesek lesznek. Az akut hepatitis HCV fertőzés esetén ritka. A legtöbb esetben lappangva, a krónikus hepatitis tüneteivel kezdődik.
A maradék 85-90%-nyi beteg viszont fertőzött marad, és hat hónappal a fertőződés után alattomos, krónikus májgyulladás alakul ki náluk. A legnagyobb probléma, hogy ennél a formánál nem feltétlenül alakul ki akut májgyulladás, ami felhívhatná a figyelmet a betegségre, amely így észrevétlen is tud maradni. Az érintetteknek többnyire fogalmuk sincs róla, hogy szervezetükben a fertőzés időzített bombaként dolgozik, és akaratlanul másokat is megbetegíthetnek.
Az alattomosan zajló betegségnél az immunrendszer T-sejtjei célba veszik a fertőzött májsejteket, hogy elpusztítsák a bennük szaporodó vírusokat, de ennek a harcnak a májsejtek is áldozatul esnek. A páciens rendszerint már krónikus májbetegként kerül orvoshoz.
A krónikus májgyulladás alattomos, enyhe és a betegségre korántsem jellemző, inkább általános tünetei lehetnek; fáradtság, ismeretlen eredetű hasfájás, az esetek kétharmadában fáradékonyság. Olykor bőrviszketés, ízületi fájdalmak és érgyulladások jelentkezhetnek.
A krónikus hepatitiszes formánál a betegek mintegy ötödénél 15-20 éves távlatban májzsugorral, gyulladással és a máj működésének fokozatos megszűnésével kell számolni. Végül ennél a kórlefolyásnál májrák is kialakulhat.
Akár vannak a betegségnek markáns tünetei, akár rejtve maradnak ezek, a minél sikeresebb kezelés érdekében mindenképpen a betegség lehető legkorábbi felfedezése a döntő.
A hepatitis C kezelése
A hepatitis C vírus ellen jelenleg még nem létezik védőoltás, és a krónikus betegség (hat hónapon túl) orvosi segítség, gyógyszeres kezelés nélkül ritkán gyógyul meg. A hagyományosan alkalmazott gyógymód kettős (injekciós plusz tablettás) kezelés. Ám ez is csak a rászorulók 40 százalékán segít a hazánkban előforduló 1-es genotípus esetén. Az Európai Unióban 2011- 2015 között törzskönyvezett új készítményekkel azonban a betegek 75-98 százalékát meg lehet gyógyítani.
Az utóbbi 4 évben forradalmi változás következett be a krónikus C hepatitis kezelésében, a betegség gyógyítható.
Olyan direkt vírusellenes (DAA) gyógyszereket fejlesztettek ki, amelyek a vírus szaporodását speciálisan gátolják. Ezek a szájon át szedhető tabletták interferonnal és interferon nélkül is alkalmazhatók. Az interferonmentes készítmények hatékonyabbak, 98-100 százalékos gyógyuláshoz vezetnek. Mellékhatásuk nem számottevő, nem befolyásolják a betegek életminőségét, munkavégző képességét, és legtöbbször a terápia időtartama is lényegesen rövidebb. Alkalmazásukkal megakadályozható a rokkantság, a végstádiumú májbetegség, a májrák kialakulása, a májtranszplantáció.
A hepatitis C vírus rövid távú teljes eradikálásához hatékony szűrési stratégia bevezetése mellett a leghatékonyabb, gyógyuláshoz vezető gyógyszerekkel történő kezelés ajánlott. Amennyiben Ön a rizikócsoportba tartozik, ajánlott a szűrővizsgálat. A betegség időben történő felfedezése a jelenleg rendelkezésünkre álló gyógyszerekkel teljes gyógyuláshoz vezethet.
A máj szövetének elpusztulása esetén májátültetés segíthet a betegen, bár érdemes tudni, hogy a HCV vírus a transzplantáció alatt a nyiroksejtekben megbúvik, és a beültetett májat rendszerint az első 6 órában újra fertőzi. Ez azonban nem jelenti feltétlenül ugyanolyan súlyosságú májbetegség kialakulását, mint az átültetés előtt. Kontrollvizsgálatra időnként mindenképpen szükség van.
A teljes alkoholtilalmon kívül a beteg nem szorul diétára.
A hepatitis C megelőzése
A hepatitis C elleni oltást még nem sikerült kifejleszteni, ezért a betegséget csak a fertőződés megakadályozásával lehet megelőzni, melynek egyik legjobb eszköze a véradás, transzfúzió alkalmával végzett szűrővizsgálat.
A véradásból származó vért Magyarországon az annak idején példás gyorsasággal bevezetett szűrővizsgálatokkal 1992 óta ellenőrzik. Sajnos nem kevesen vannak, akik már az előtt fertőződtek, hogy az orvosok tudták volna, milyen veszélyt rejt az általuk gyógyításra használt vérkészítmény. Ezen az úton ma már nem terjed. Bár olykor hallunk európai kórházakban műhibából származó fertőzésekről, valójában ettől nem kell tartani. Nagyon ritkán, mintegy 10000 esetből egyben előfordulhat, hogy a szűrővizsgálat a nagyon friss fertőzést az inkubációs idő alatt még nem mutatja ki. Ezért kérik a véradókat és a donorokat az önkizáró nyilatkozat komolyan vételére, ha a szövetadományozás előtt bármilyen okból fennáll a fertőzés gyanúja.
Ennél sokkal fontosabb veszélyforrás, hogy a HCV leggyakrabban a kábítószeresek közös tűhasználatával fertőz. Nemzetközi adatok szerint az intravénás kábítószer-élvezők 52-90%-ánál mutatható ki HCV-fertőzöttség. Ugyanígy nem kizárt, hogy akupunktúrához, tetováláshoz, testékszerek felhelyezéséhez használt, ám rosszul fertőtlenített eszközökkel is fertőződhet valaki.
A szexuális úton való fertőződés igen ritka, de nem kizárt, mivel az apró bőrsérüléseken bejutó, parányi mennyiségű vér is fertőzést tud okozni. A felelőtlen szexuális kaland főként akkor okozhat gondot, ha egyben apró sérüléssel, vérzéssel jár, ami sajnos sohasem kizárt.
A biztonságos szexuális élet (alkalmi partnerek kerülése, kondomhasználat), tetoválás, akupunktúra kapcsán megfelelően fertőtlenített eszközök használata, a közösen használt borotva, fogkefe kerülése, ismeretlen személyek vérével történő szennyeződés megelőzése segít a fertőzés elkerülésében. Az egyszer használatos eszközök elterjedése révén a kórházi fertőzések valószínűsége elenyészően kicsi.
A hepatitis B-vírusnál kevésbé fertőzőképes. A vírust hordozó anya nem veszélyezteti újszülöttjét, ilyen eredetű megbetegedést eddig nem észleltek.
A hepatitis C kórokozóját 1989 óta ismerjük. Az onkogén vírus ellen egyelőre nem létezik oltás. Testfolyadékok, elsősorban vér útján terjed. Lezajlott fertőzés után is megtalálható marad a szervezetben a vírus, antigénje vagy az ellene képződött antitest. A gyógyult beteg is lehet vírushordozó és ekképpen potenciálisan fertőző.
Ha vérvizsgálat alkalmával valaki anti-HCV pozitívnak bizonyult, azaz HCV elleni antitestek vannak a vérében, de májfunkciós értékei normálisak, akkor az első vizsgálatot követően kéthavonta, összesen három alkalommal meg kell ismételni a vizsgálatot. Mivel lényegében csak vérrel fertőz, a közvetlen családtagok fertőzése valószínűtlen.
A betegséget az egészségügyi hatóságoknak haladéktalanul jelentenie kell az egészségügyi intézményeknek. A betegség természetéből következik, hogy nem csak a kialakult májgyulladást, hanem a tünetmentes vírushordozás is jelentésköteles.
Kórházi kezelés a beteget nem kell fertőző osztályra tenni, mert csak vérrel fertőz.
A peginterferon-ribavirines kezelés igen költséges, ezért szakmai bizottság dönt arról, ki, mikor kaphat kezelést, amelyet mindig az ország hepatológiai centrumaiban végeznek. Minden rászoruló sorra kerül, és a kezelés hatékonysága szempontjából fontos a minél rövidebb várakozási idő a kezelés megkezdéséig. A kezelendő páciensek nincsenek közvetlen életveszélyben, de állapotuk lassan romlik, ezért a korábban elkezdett kezelés csökkenti a fölösleges májkárosodást.
A hepatitis C ugyan májbetegség, de nem az alkoholisták tipikus betegsége. Azt azonban tudatosítani kell, hogy az alkoholfogyasztás a májbetegek állapotát fokozottan rontja. Gyakorlatilag nincs olyan mennyiség, ami további egészségi károsodás veszélye nélkül elfogyasztható volna, így a nagyon ritka ünnepi koccintás, az amúgy mértékletesnek számító ivás is megengedhetetlen. Igaz, fontos a teljes alkohol tilalom.