Szív- és érrendszeri betegségek : Hiperkoleszterinémia (magas koleszterinszint)
A magyarországi halálozások több mint a fele szív- és érrendszeri betegségeknek tulajdonítható, ezek közül is a koszorúér-betegség a legfőbb halálok. A statisztikai adatok jelzik, hogy még mindig nem figyelünk eléggé a kockázati tényezőkre, amelyek a betegség kialakulásához vezetnek. Ezek közül a legfontosabb a dohányzás, a helytelen táplálkozás (nem megfelelő összetételű, telített zsírokban gazdag illetve túlzott mennyiségű zsiradék, sok cukor, kevés zöldség és gyümölcs fogyasztása), a mozgásszegény életmód, az elhízás, a magas vérnyomás, a magas koleszterinszint, a túlzott mértékű alkoholfogyasztás, a cukorbetegség, a stressz, valamint az örökletes tényezők is szerepet játszanak.
Hiperkoleszterinémia (magas koleszterinszint) tünetei és kezelése
Mi a hiperkoleszterinémia?
A magas koleszterinszint a zsíranyagcsere zavarai közé tartozik. A vérplazmában lévő összekapcsolódott zsírok és fehérjék (lipoproteinek) zsírokból (lipidekből) és zsírokhoz kapcsolódni képes fehérje részekből (apolipoprotein) épülnek fel. A zsír alkotórészek között található a koleszterin, a triglicerid és a foszfolipidek. A koleszterineken belül még számos altípus létezik, de klinikai szempontból leginkább az LDL- és a HDL-koleszterin elkülönítése lényeges. Ezek, ugyanis egymással ellentétesen viselkednek. Míg az LDL-koleszterin segítségével szállítódik az erek falába a lerakódó koleszterin, mely később az érelmeszesedés kialakulásában igen jelentős szerepet játszik, addig a HDL-koleszterin ezzel ellenkezőleg, összegyűjti, és a májba szállítja a keringésben talált, illetve lerakódott koleszterineket. És ez a legfontosabb, ami miatt annyira haragszunk a magas LDL-koleszterin szintre, hiszen pontosan az érelmeszesedés kialakulása miatt igen szoros összefüggés van a szív-érrendszeri megbetegedések és halálozások, illetve a magas LDL-koleszterin értékek között. Ezért a HDL-koleszterinből azt szeretjük, ha minél több van, mivel rizikócsökkentő hatású, míg az LDL-koleszterint egy bizonyos határ alá igyekszünk szorítani.
Tünetek
Az LDL-koleszterin emelkedése a vérben gyakran jár együtt triglicerid-emelkedéssel is, illetve számtalanszor látható az ún. "metabolikus szindróma", mely több kóros anyagcsere-folyamat jellegzetes csoportja egyéb tünetei kíséretében. A metabolikus tünetegyüttes alkotói a törzse összpontosuló (visceralis típusú) elhízás, csökkent szénhidrát tolerancia, inzulin-rezisztencia (a vérben keringő inzulinra a sejtek nem reagálnak), magas vérnyomás. A vérzsírok szintjére vonatkozóan a különböző laborokban eltérőek lehetnek a normál értékhatárok. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy elsősorban szív-érrendszeri megbetegedés szempontjából tekintve, a különböző kockázati csoportokba tartozó egyéneknél más és más célértékeket határoztak meg nagy esetszámú nemzetközi vizsgálatok segítségével.
Összességében megállapítható, hogy egészséges egyéneknél a normál összkoleszterin érték felső határa 5,2 mmol/l. Az e fölötti értékek még nem jelentik egyértelműen gyógyszeres beavatkozás szükségességét. Első lépésként, és később a gyógyszeres kiegészítés mellett is igen fontos az életmód, táplálkozási szokások megváltoztatása. A terápiáról és a különböző betegségekben javasolt célértékekről a későbbiekben részletesen lesz szó.
A hiperkoleszterinémia előfordulása
A fejlett nyugati országokban a 40 évesnél idősebbek között, minden második embernél a normális érték felső határánál magasabb koleszterin szint várható.
A hiperkoleszterinémia okai
A magas vérzsír-szint kialakulásának három csoportja különíthető el.
- Túlzott zsírterhelést követően kialakuló forma:
Enyhe eltérések, melyeket általában a nem megfelelő étrend és életmód okoz.
Magas triglicerid-szint alakulhat ki nagyobb mennyiségű alkohol fogyasztása vagy magas kalóriatartalmú étkezések következtében. Hiperkoleszterinémia pedig telített zsírokban (állati zsírok), ill. tojásban gazdag táplálkozás kapcsán. (1 tojás 270 mg koleszterint tartalmaz, mely majdnem fedezi a naponta ajánlott 300 mg összmennyiséget.) Paradox módon a kóros mértékű soványság, az anorexia is emelkedett LDL-koleszterin értékekkel jár. - Másodlagos (secunder) forma, gyógyszerek vagy betegségek kapcsán kialakult zsíranyagcsere-zavarok:
Nem megfelelően kezelt cukorbetegség, elhízás, alkoholizmus, veseelégtelenség magas vérzsír-szintet eredményezhet, elsősorban triglicerid emelkedéssel. Bizonyos vesebetegségek (nephrosis syndroma), pajzsmirigy alulműködése (hypothyreosis), epepangás koleszterinszint emelkedést okozhat. A gyógyszerek közül a glükokortikoid, ciklosporin és a thiazid hatóanyagúak okoznak triglicerid- és LDL-koleszterinszint emelkedést. - A zsíranyagcsere veleszületett rendellenességei:
A hét altípus közül a magas koleszterinértékekkel rendelkező betegek többsége az ún. familiáris hiperkoleszterinémiában szenved. Ez több génhez kötött öröklődésű, ezen felül, az örökletes tényezők mellett a külső hatások (életmód, környezeti tényezők) együttesen határozzák meg a betegség súlyosságát.
A hiperkoleszterinémia (magas koleszterinszint) tünetei
A koleszterinszint emelkedése a vérben, önmagában is tünetként értékelhető, de ez további szembetűnő tüneteket is eredményezhet. Bőrelváltozásokat okozhat: leggyakoribb a xanthelasma, mely a szemhéjakon jelentkező, bőr felületéről kiemelkedő sárgás elváltozás, de előfordulhat még xantoma, mely inakon (főleg Achilles-ín, ujjfeszítő izmok inai jelentkezik), Xantoma planaris (ujjak közötti hajlatokban), Xantoma tuberosum (térd, könyök). A VLDL, LDL-koleszterin szintjének emelkedése, valamint a HDL koleszterin szintjének csökkenése érelmeszesedésre hajlamosít, melyek közül kiemelendő az agyi (stroke, agyi infarktus) és szívkoszorúér (angina, szívinfarktus), valamint a perifériás artériák (claudikáció, érszűkület a végtagokban) meszesedésének tünetei.
A hiperkoleszterinémia (magas koleszterinszint) kezelése
Étkezési szokások, életmód megváltoztatása
Koleszterincsökkentő diéta:
- Zsírok arányának csökkentése: az elfogyasztott táplálék kevesebb, mint 30%-a legyen,
- Telítetlen zsírok arányának növelése,
- Koleszterin mennyisége ne haladja meg a 300 mg/nap mennyiséget,
- Testsúly normalizáló diéta, ez nagyjából azt jelenti, hogy mindaddig legyen kisebb a kalória bevitel (kb. 1500 Kcal/nap), amíg az ideális testsúlyt a páciens el nem éri,
- Növényi rostok fogyasztása,
- Tengeri halak fogyasztása, mivel omega-3 zsírsavban gazdagok.
Másodlagos formánál az alapbetegség megszűntetése,
Egyéb rizikótényezők kezelése,
Rendszeres testmozgás: heti 4-5 alkalommal 20-30 perces terhelés, melynek során még kellemes mértékig megemelkedett pulzusszám kb. 120-150/min, légzési frekvencia, verejtékezés észlelhető. Leginkább javasolt ilyen mozgásforma az úszás, futás, kerékpározás vagy egy gyors séta
Dohányzás elhagyása,
Gyógyszeres kezelés: A hiperkoleszterinémiák esetében elsőként választandó szerek a statinok, a hypertrigliceridaemiákban pedig a fibrátok. Ha statin kezelés mellett a triglicerid szint magas marad, fibráttal egészíthető ki a terápia.
Itt kellene kitérni arra, hogy milyen célértékeket várunk el a különböző betegcsoportok esetében. A II. Magyar Terápiás Konszenzus Konferencia 2005 novemberében kiadott irányelvei alapján a betegeket három kockázati osztályba sorolhatjuk:
- Nagy kockázatú betegek: ezen belül igen nagy kockázatú betegek, akiknél szív-érrendszeri betegség és legalább egy az alábbiak közül (cukorbetegség, dohányzás, metabolikus tünetcsoport, heveny koszorúér betegség) szerepel.
- Közepes kockázatú betegek
- Kis kockázatú betegek
A különböző kockázati csoportokba való besorolás szempontjai igen bonyolultak, ezért ezek részletezésére nem térnék ki. A lényeg, hogy a cukorbetegség, valamilyen már létező érbetegség, dohányzás, illetve a vérzsírokon kívül egyéb labor érték eltérések növelik a kockázatot, rontják a várható élettartamot.
Az életmód-változtatás után gyógyszeres kezelés indokolt, ha az egyes kockázati csoportokban a paciens vérzsír értékei meghaladják az alábbiakban feltüntetett (mmol/l-ben megadott) értékeket.
Kockázat - összkoleszterin // LDL-koleszterin // Triglicerid // HDL-koleszterin
Igen nagy kockázat - 6,5 // 4,1 // 4,5 // 1,3
Nagy kockázat érbetegséggel - 5,2 // 3,4 // 2,3 // 1,3
Nagy kockázat érbetegségi tünet nélkül - 5 // 3 // 2,3 // 1,3
Közepes kockázat -4,5 // 2,5 // 1,7 // 1,3
Kis kockázat - 3,5 // 1,8 // 1,7 // 1,3
Statinok:
(Hidroximetil-glutaril-CoA reduktáz gátlók). Gátolják a májsejteken belül a koleszterin képződés legfontosabb enzimét. A leghatásosabb LDL-szint csökkentő szerek.
Néhány példa a forgalomban lévő hatóanyagokra: atorvastatin, fluvastatin, lovastatin, pravastatin, simvastatin, rosuvastatin.
Mellékhatásai: Leggyakrabban emésztőrendszeri, ill. központi idegrendszeri panaszok (fejfájás, alvási-, látási zavarok, szédülés, pszichés zavarok), allergiás reakció, ritkán bőrkiütés, fényérzékenység, hajhullás, labor eltérések: kreatin phosphokináz (CPK) emelkedés transzaminázok szintjének emelkedése, májgyulladás (hepatitisz), epepangás, izomgyulladás, izomproblémák (myopathia, myositis), szájszárazság, vérkép eltérések, autoimmun jelenségek.
Az esetlegesen kialakuló súlyos izomproblémák, látási zavarok megelőzése miatt rendszeres labor kontroll: transzamináz és CPK ellenőrzés, valamint szemészeti vizsgálat szükséges.
Az izomproblémák (myopathia) veszélyét emeli, ha egyidejűleg cyclosporin, fibrát, nicotinsav, erythromycin, klaritromicin tartalmú szerek szedése folyik.
Ellenjavallt: májbetegség, izombetegség, terhesség, szoptatás esetén, gyermekkorban esetén. A statinok és fibrátok kombinációja általában ellenjavallt, mert súlyos izomprobléma (myositis syndroma) alakulhat ki.
Fibrátok:
Sokrétű hatásúak, fokozzák a trigliceridben gazdag lipoproteinek lebontását, ill. emelik a HDL-koleszterin szintjét.
Forgalomban lévő hatóanyagok: bezafibrat, fenofibrat, gemfibrozil, ciprofibrát.
Mellékhatás: időnként gyomor-bélrendszeri zavarok, hajhullás, potencia zavarok, izomproblémák (myopathia, myositis-syndroma), epekövesség, nagyon ritkán allergiás reakció.
Együttes adása kerülendő: sulfonylurea- és kumarin-származékokkal.
Ellenjavallt: veseelégtelenség, májbetegség, epekövesség, terhesség, szoptatás esetén.
Epesav kötő gyanták:
A vékonybélben epesavakat kötnek meg, ezáltal a májsejtek több LDL-koleszterint hasznosítanak, ezért a vérszintjük csökken.
Forgalomban lévő készítmények: cholestyramin, colestipol.
Általában statinokkal együtt, kombináltan használják, azonban gyakori gyomor-bélrendszeri mellékhatásai miatt csak igen ritkán kerül rá sor.
Probucol: Szintén az epesavak kiürülését segíti elő, a koleszterin-szintet 20%-kal csökkentheti, de sajnos a HDL-koleszterin arányát kedvezőtlenül befolyásolja. Xantomák, xanthelasmák visszafejlesztését is kimutatták vele. Antioxidáns hatása is van.
Nikotinsav:
a zsírsejtekben gátolja a zsírbontást. Elsősorban a triglicerid szintet csökkenti.
Halolaj (omega-3 zsírsavak)
Ezetimib:
A koleszterin vékonybélből való felszívódását gátolja, úgy hogy más anyagok felszívódását nem gátolja, ellentétben az epesav kötő gyantákkal.
Elsődlegesen az LDL-koleszterin célérték elérése fontos, másodsorban a HDL-koleszterin emelése, és harmadsorban a triglicerid érték normalizálása.
Ennek megfelelően emelkedett vérzsír értékek esetén elsőként statin adása indokolt, ha szükséges a terápia ezetimibbel kiegészíthető, ha a triglicerid szint még ezek mellet sem normalizálódik, fibrátok, esetleg nikotinsav hozzáadása szóba jöhet.
A hiperkoleszterinémia gyógyulási esélyei
- Diétával 5-10% összkoleszterin-szint csökkenés érhető el, trigliceridek mennyisége ennél sokkal jelentősebb mértékben csökkenthető.
- A statinok 50%-os LDL csökkentést eredményeznek a gyári kezdő dózis alkalmazásával a maximális hatás 70%-a elérhető. További dózis duplázások 6-6%-kal emelik a sikert, viszont a nem kívánt mellékhatások is gyakoribbá válhatnak. Ugyanakkor ezetimib hozzáadása önmagában 25%-kal növeli a hatékonyságot.
- Fibrátok adásakor 15-20 %-kal csökkenthető az összes és az LDL-koleszterin mértéke.
A hiperkoleszterinémia megelőzése
Táplálkozás:
- Naponta sok zöldség, gyümölcs fogyasztása (5x/nap),
- Teljes kiőrlésű gabonafélék fogyasztása (6x/nap),
- Zsírszegény tej, tejtermékek, sovány hús, diófélék (50 g/nap),
- Hetente többször hüvelyesek (2x/hét),
- Tengeri hal (2x/hét),
- Növényi zsiradékot részesítsük előnyben az állatival szemben,
- Alkohol fogyasztását mérsékelni kell (nőknek legfeljebb napi 1, férfiaknak napi 2 egység),
- Sóban gazdag táplálékok kerülendők,
- Összességében a mediterrán jellegű táplálkozást kell követni.
Fizikai aktivitás:
Heti 5-7 alkalommal, rendszeresen végzett, kb. 30-60 percig tartó mérsékelt-közepes erősségű testmozgás (pl. séta, gyaloglás 4-5 km/h sebességgel) javasolható. Az intenzívebb edzés növeli a hatást, de férfiaknál 40, nőknél 50 éves kor felett ennek megkezdése előtt orvosi konzultáció, illetve állapot felmérés szükséges.
Dohányzásról való leszokás:
Fontos tudni, hogy a dohányzás erősíti a meglévő egyéb kockázati tényezők hatását. A dohányzás abbahagyása már egy éven belül csökkenti a szív-érrendszeri események előfordulását és a halálozást. A nikotin megvonási tünetek enyhítése jelentősen fokozza a dohányzásról való leszokás sikerességét. Bizonyítottan hatásos ilyen szer a bupropion. További segítséget nyújthat leszokási járóbeteg-rendelések látogatása. Még több információval szolgálhatnak ezzel kapcsolatban 06-40-200-493-mas telefonszámon.
Másodlagos formánál az alapbetegség megszüntetése
Egyéb rizikótényezők kezelése
Rendszeres testmozgás
Hasznos tudnivalók
Minden egyes koleszterinszint százalék csökkenés 2%-kal csökkenti a koszorúér-betegség rizikóját!
A statinok adásakor a koleszterin csökkenés mértékénél jobban mérsékli a szív-érrendszeri megbetegedések, illetve a halálozás rizikóját. Ennek hátterében a statinok egyéb erekre, erek belső felszínére, illetve a véralvadásra vonatkozó kedvező hatásai állnak, melyek mostanában a kutatások középpontjába helyeződtek.
A trigliceridek szintjének pontos meghatározásához a vért 12 órás koplalás után kell levenni, a többi paramétert kevésbé befolyásolja a legutolsó étkezés.
Atherogen index = összkoleszterin / (HDL-koleszterin - összkoleszterin): célértéke: 4.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Olvasd el aktuális cikkeinket!
Orvosmeteorológia
Fronthatás:
Kettős front
Maximum:
+2 °C
Minimum:
-3 °C
Délután északnyugat felől gyorsan szakadozik, csökken a felhőzet, de a keleti megyékben felhős maradhat az idő. Már csak a déli és keleti határ mentén fordulhat elő az összefüggő csapadékzóna északi részén havazás, másutt inkább havas eső, délen eső. Másutt egy-egy hózápor nem kizárt. Az északnyugati szél főként az Észak-Dunántúlon lesz nagy területen erős, a magasabban fekvő részeken akár viharos lökések is előfordulhatnak. A legmagasabb nappali hőmérséklet 0 és +6 fok között alakul. Késő estére -5 és +2 fok közé hűl le a levegő. A kettős fronthatás miatt az arra érzékenyeknél fejfájás, ízületi fájdalom, vérnyomásingadozás jelentkezhet.
