Gyermekgyógyászat : Hirschsprung-kór
A kisgyermek nem "kis felnőtt", aki csak a méreteiben különbözik tőlünk, hanem teljesen más anyagcserével és immunrendszerrel rendelkező, sokkal sebezhetőbb ember. A gyerekeknél bizonyos betegségek szinte kizártak, ilyenek az immunológiai és reumás betegségek, nagyon ritkák az epekő és a vesekő. Az anyatejjel táplált babáknál az első félévben ritkák a fertőző betegségek, mivel az anyai ellenanyagok megakadályozzák ezek kialakulását, de bakteriális eredetű, főként az idegrendszert és a légutakat megtámadó betegségek jelentkezhetnek. Általánosságban elmondható, hogy a gyerekek általában egészségesebbek, mint a felnőttek, de bizonyos szempontból sérülékenyebbek, érzékenyek is lehetnek.
Hirschsprung-kór tünetei és kezelése
Mi a Hirschsprung-kór?
A Hirschprung-kór gyerekkori betegség, veleszületett okok miatt kialakuló vastagbél-tágulat. Olyan fejlődési rendellenességről van szó, amelynél a vastagbél utolsó szakaszának, a végbélnek a falából hiányoznak az idegvégződések (ganglionok). Ezen receptoroknak az lenne a feladata, hogy érzékeljék a felgyülemlett széklet nyomását a bélfalon, és annak hatására elindítsák a székelési reflexet. Mivel azonban a beidegzés nem megfelelő, ez nem történik meg. Ennek következtében az érintett szakasz mögött a széklet pang, a bél jelentősen kitágul.
Tünetek
A Hirschsprung-kór előfordulása
Átlagosan 5000 születésre jut egy eset, így a Hirschprung-kór ritkának mondható. A kórkép a fiúknál gyakoribb: a férfi-női arány három az egyhez.
A Hirschsprung-kór okai
A Hirschprung-kór azért alakul ki, mert a vastagbél utolsó szakaszából, a végbél falából hiányoznak azok az idegvégződések, amelyekkel az idegrendszer a felgyülemlett széklet nyomását érzékelné. Az érintett bélszakasz a beidegzés hiánya miatt perisztaltikára, önálló mozgásra is képtelen, így nem működik az a folyamat, amely a bélsarat a végbélnyílás felé továbbítaná. Ennek következtében az érintett szakasz mögött a széklet pang, a bél jelentősen kitágul. Ezzel párhuzamosan a beidegzési zavarral érintett bélszakasz beszűkül és megvastagszik. Mindez súlyos bélműködési zavarokat, bélelzáródást okoz.
Maga a beidegzési probléma a terhesség második trimeszter idején jelentkező fejlődési zavar következtében alakul ki: a magzat emésztőrendszerében ekkor indul meg az idegelemek bélfalba történő beépülése a szájtól kezdődően a végbélig. A kórkép kialakulása során ez a folyamat akad el. Ennek pontos oka nem ismert, de azt tudjuk, hogy kialakulásában öröklött tényezők is szerepet játszanak. Ha tehát a betegség a családban egyszer már előfordult, akkor a leszármazottakat is nagyobb eséllyel érinti: ez esetben megjelenésének esélye 5 százalékos. Tudjuk azt is, hogy a betegség kialakulása az esetek egyhatodánál vezethető vissza ismert genetikai okokra. A fennmaradó eseteken nem ismeretes a betegséget létrehozó beidegzési zavar oka, de az biztos, hogy nem magzati károsodás áll a háttérben.
A Hirschsprung-kór tünetei
A betegséget rendszerint nagyon hamar felfedezik, ugyanis már újszülött korban súlyos tüneteket, székelési zavart okoz. Az esetek jó részénél már a magzatsár ürülése sem történik meg, az első széklet az első két napban nem érkezik meg. A baba felfújódik, hasfájás gyötri. Előfordul, hogy a betegségre lázmérőzés során robbanásszerűen ürülő széklet hívja fel a figyelmet.
Súlyossági fokozatok persze vannak, méghozzá annak függvényében, hogy mekkora bélszakasz az érintett. Ha csak közvetlenül a végbélnyílás körüli területen sérült a beidegzés, akkor a székelési zavar enyhébb, nagyobb kiterjedésű beidegzési zavar esetén, már súlyosabb a bélműködés akadályozottsága.
A Hirschsprung-kór diagnózisa
A betegséget alapvetően a tünetek alapján, valamint úgynevezett manometriás (nyomásméréses) vizsgálattal diagnosztizálják. Ezzel a csecsemőknél nehezen kivitelezhető vizsgálattal azt mérik, hogy mekkora nyomásnövekedésnél kezdődik meg a bélfal elernyedése. Képalkotó vizsgálatok során kontrasztanyaggal való feltöltést követően jól láthatóvá válik a szűkült bélszakasz, valamint a felette kialakult következményes tágulat. A biztos diagnózis felállításához a végbél nyálkahártyájából történő mintavételre, majd szövettani vizsgálatra van szükség, mely endoszkópos vizsgálat során történik.
A Hirschsprung-kór kezelése
A betegség kezelése kizárólag műtéti. A beavatkozás lényegében annak megfelelője, mint amikor felnőtt korban valamilyen súlyos elváltozás miatt el kell távolítani a végbél egy szakaszát. A műtéti megoldás annál nehezebb, minél nagyobb bélszakaszt kell eltávolítani. Bonyolultságát főképp az adja, hogy elvégzésekor meg kell őrizi a végbélzáró izom épségét. Kivitelezésénél a károsodott bélszakasz eltávolítását követően az egészséges részt a végbélhez és a végbélnyíláshoz csatlakoztatják. Súlyosabb esetben arra is szükség lehet, hogy a székletet átmenetileg a hasfalon keresztül kivezessék annak érdekében, hogy a végbél környéki műtéti terület zavartalanul gyógyulhasson.
A széklet ilyenkor egy nyíláson keresztül egy gyűjtőtasakba ürül, biztosítva ezzel a bélsár akadálytalan távozását. Ilyen esetekben általában a hasfali kivezető nyílást később zárják. Nagyon ritkán, a végbélzáró izom területének érintettsége esetén fordul csak elő, hogy a sztómátélethosszon át viselni kell. Ilyen esetekben a Hirschprung-kór általában egyéb súlyos fejlődési rendellenességekkel társultan van jelen.
A Hirschsprung-kór rehabilitációja
A műtét után nagyon fontos az utókezelés, hogy az érintettek bélnyálkahártyáját óvják az erős irritáló hatásoktól. Az érintetteknek felnőttként is rostdúsan kell táplálkozniuk, kerülniük kell a szénhidrátban dús, rostszegény étrendet, az erős fűszereket.
A Hirschsprung-kór gyógyulási esélyei
A műtétet követően a gyógyulás teljes is lehet, viszont arról, hogy ez az esetek hány százalékánál történik így, nincsenek pontos adatok, mivel szerencsére maga a betegség nagyon ritkán fordul elő, valamint súlyossági fokozatai nagyon különbözőek lehetnek.
A Hirschsprung-kór megelőzése
Mivel a betegség pontos kiváltó oka nem ismert, nincs mód a megelőzésre sem.
A Hirschsprung-kór szövődményei
Ha Hirschprung-kórnál a bélműködési zavart okozó szűkületet nem operálják meg, akkor a krónikusan kitágult vastagbél területén nagyon súlyos bélgyulladások, bélátlukadások, bélelzáródások alakulhatnak ki. Műtéti beavatkozás nélkül minden esetben krónikus székrekedés áll fenn, állandó székürítési nehézségekkel. Műtéti megoldás szövődményeként a végbélzáró izom sérülése, illetve érintettsége esetén lehetnek széklettartási problémák.
A cikk elkészítéséhez nyújtott segítséget köszönjük dr. Harasta Edit sebész, gasztroenterológus főorvosnak.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Olvasd el aktuális cikkeinket!
Orvosmeteorológia
Fronthatás:
Kettős front
Maximum:
+2 °C
Minimum:
-3 °C
Északnyugat felől szakadozik, csökken a felhőzet, de a keleti megyékben felhős maradhat az idő. A Tiszántúlon és a déli országrészben előfordul havazás, havas eső (észak felé egyre inkább szilárd halmazállapotú a csapadék). Ahol megszűnik a tartós csapadékhullás, ott egy-egy hózápor nem kizárt. Az északnyugati szél a Dunántúlon és a középső országrészben időnként erős lesz. Késő estére -5 és +2 fok közé hűl le a levegő. A kettős fronthatás miatt az arra érzékenyeknél fejfájás, ízületi fájdalom, vérnyomásingadozás jelentkezhet.
