Vese és húgyutak betegségei : Hólyagfájdalom szindróma
A vese elsődleges feladata, hogy az anyagcsere-végtermékeket, azaz a keletkező hulladékanyagokat, valamint a felesleges mennyiségben jelenlévő nátriumot és vizet kiszűrje a vérből és eltávolítsa a szervezetből. Két vese látja el ezeket a feladatokat. A vese és a húgyutak betegségeinek a tünetei aszerint lehetnek igen változatosak, hogy mi maga a betegség, illetve a szervrendszer mely része érintett. Így lehet általános gyengeség, altesti fájdalom, láz, gyakori, kontrollálhatatlan vagy fájdalmas, esetleg nehéz és akadályozott vizelés, illetve a vizelet színének, összetételének, állagának megváltozása is valamilyen vese és húgyúti betegség tünete.
Hólyagfájdalom szindróma tünetei és kezelése
Mi a hólyagfájdalom-szindróma?
A hólyagot bélelő nyálkahártya felszínén van egy nyákréteg, az úgynevezett glükozamin-glikán-réteg (GAG-réteg). Ennek feladata, hogy a vizeletben lévő sók és maró anyagok ne tudják ingerelni a hólyag nyálkahártyáját (egyfajta védőbevonat). E betegségnél ez a védőbevonat foltokban elégtelen, így nem védi teljesen a hólyagot, emiatt a hólyagfal védtelen területein az állandó kémiai irritáció gyulladáshoz vezet. Mindez nem csak rövidtávon okoz problémát és fájdalmat, hanem hosszú távon is, mivel a vizeletben természetes módon jelenlévő anyagok egyfolytában, krónikusan izgatják hólyagfalat.
Tünetek
A hólyagfájdalom-szindróma előfordulása
A fájdalmas hólyag szindróma nyugat-európai és amerikai alapján 100 ezer lakosból átlagosan 200-at érint. Ezen adatok alapján hazánk 10 millió állampolgárából hozzávetőlegesen 20 ezren lehetnek érintettek. Ehhez képest viszont Magyarországon mindössze pár száz diagnosztizált esetről tudunk. Ennek oka, hogy itthon nagyon ritkán ismerik fel ezt a betegséget. Szerencsére azonban már nálunk is történt előrelépés a diagnosztizálás terén, tavaly például már háromszor annyi beteget diagnosztizáltak az orvosok, mint amennyit addig összesen.
A betegséggel nők és férfiak egyaránt érintettek lehetnek. Nőknél valamivel gyakoribb ez a kórkép, de nem annyival, mint korábban feltételezték. Gyerekeknél nagyon ritka ez a probléma, fiatal felnőttkorban már előfordul, leggyakrabban pedig a menopauza utáni időszakban jelenik meg a nőknél. A betegség a férfiakat szintén inkább idősebb korban érinti.
Férfiaknál feltűnően ritkán diagnosztizálják (hazánkban mindössze néhány igazolt esetről tudunk), aminek oka az, hogy esetükben a vizelési panaszok okaként szinte mindig prosztataproblémákra gyanakodnak az orvosok. Emiatt nem egyszer alaptalanul meg is operálják a betegek prosztatáját, akár többször is.
A hólyagfájdalom-szindróma okai
A fájdalmas hólyag szindróma kiváltó okát nem ismerik az orvosok. Egyedül az a mechanizmus ismert, ami kiváltja magát a fájdalmat (a hiányzó nyákbevonat, illetve az amiatti gyulladás). A kutatóknak nem sikerült igazolniuk azt sem, hogy a betegség esetleg öröklődne, családon belül halmozódna.
Mivel a hólyagfájdalom szindrómás betegek kórelőzményében gyakran fordul elő vissza-visszatérő hólyaghurut, régebben az orvosok azt gondolták, hogy esetleg a gyakori bakteriális fertőzések vezethetnek ehhez a betegséghez. A mai álláspont szerint az ok-okozati összefüggés éppen fordított, azaz, hogy a kezdődő hólyagfájdalom szindróma első jele lehet a gyakori "felfázás", nem pedig annak oka. Ennek hátterében az áll, hogy az elégtelen nyákfelület nem védi eléggé a hólyagot, emiatt a baktériumok könnyebben meg tudnak telepedni a felszínén.
A hólyagfájdalom-szindróma diagnózisa
A betegséget nagyon nehéz diagnosztizálni, sokszor nem is ismerik fel az orvosok. Ennek oka az, hogy igazán jellegzetes tünete nincs, mivel fájdalmat és gyakori vizelési ingert igen sokféle kóros állapot okozhat, így például bakteriális húgyúti fertőzés, hólyag és húgycsőkő, hólyagba került idegentestek, fonalak vagy akár csak mikroszkopikus méretű hólyagdaganatok is. Számos nőgyógyászati és sebészeti betegség, gyulladás vagy daganat okozhat igen hasonló tüneteket.
Jellemző, hogy a panaszokkal a betegek többsége nőgyógyászhoz fordul, aki téves diagnózis alapján többféle antibiotikumot rendel, aminek során a normális hüvely- és bélbaktériumflóra is tönkremegy, és megtelepszenek súlyosan kórokozó baktériumtörzsek a bélben és a hüvelyben, esetleg gombás fertőzéssel kísérve.
A betegek ezektől az indokolatlan, hatástalan kezelésektől csak még rosszabbul érzik magát, ezáltal pedig beindul egy ördögi kör: egyre ingerültebb állapotban kerülnek belgyógyászhoz, sebészhez, urológushoz, pszichológushoz esetleg pszichiáterhez is. E kálvária végigjárása után igen gyakori, hogy az érintettek csak öt, tíz, vagy akár tizenöt év után jutnak el olyan orvoshoz, aki felismeri és diagnosztizálja a betegségüket, szakszerű kezelésben részesíti őket.
Amikor a beteg megfelelő szakorvoshoz, urológushoz kerül, a diagnózis felállítása a tünetek rögzítésével és a kórelőzmény feltárásával kezdődik. (Már itt árulkodó lehet az, hogy a tünetek megjelelése óta minden kezelés hatástalannak bizonyult.) Ezt követően az orvosoknak ki kell zárniuk minden olyan betegséget (daganatot, gyulladást, sérülést, követ, fejlődési rendellenességet, gyakorlatilag mindent), aminek hasonló tünete lehet.
A hólyagfájdalom szindróma kimutatására olyan tesztek is rendelkezésre állnak, amelyekkel a hólyag nyákbevonatának minőségét lehet vizsgálni. Ilyen új eljárás a kétszer 24 órás vizelési napló pontos vezetése, ahol az első nap igen kevés folyadékfogyasztás mellett mérik a vizeletporciókat, majd ezekből számolják ki a napi átlagos vizeletporciót. A második napon hasonlóan kiszámoljuk az átlagos porciót, de itt már 3 liter folyadékot kell a betegnek elfogyasztania. Egészséges hólyagnál a kétnapi átlagporció között nincs különbség, míg az átlagok eltérése arányosan mutatja a glükozamin-glikán réteg sérülését.
Fontos diagnosztikus jel a húgyhólyagtükrözés (cystoscopia) során észlelhető jellegzetes hólyagkép, speciális érrajzolat, vérbő, vérzékeny foltok, esetleg fekélyes területek észlelése és ezek video-dokumentálása.
A hólyagfájdalom-szindróma tünetei, kórlefolyása
A betegség legfőbb tünete fájdalom, amely hólyagtájon és/vagy a húgycső tájékán is jelentkezhet. A húgycső fájdalma elviselhetetlenné teheti a házaséletet, de még az ülés is fájdalmakat okozhat. A tünetek legtöbbször fokozódnak a húgyhólyag telítődésével, a megkönnyebbülés pedig vizelés után csak rövid ideig tart. Részben ez is az oka a második fő tünetnek, az igen gyakori vizelési ingereknek, kis vizeletporcióknak. Van olyan beteg, aki 50-60-szor is vizel 24 óra alatt, és éjszaka is félóránként kell kimennie. Eközben az átlagosan ürített vizeletmennyiség 1/2-1 deciliter. Itt fontos megjegyezni, hogy e betegség esetén az igen kifejezett, sőt kínzó tünetek ellenére a laboratóriumi vizeletvizsgálatok sorra negatív eredményt mutatnak, sem genny vagy baktérium, sem vér nem található a vizeletben.
Mivel Magyarországon e betegséget jellemzően csak viszonylag későn, akár több éves szenvedés és számos sikertelen kezelési próbálkozás után ismerik fel és kezdik el kezelni, a tartósan fennálló hólyagfali gyulladás és az ebből eredő tünetek egyre fokozódnak. Ennek oka, hogy a hólyagfal védőréteg nélküli foltjain fölszaporodnak a fájdalomérző idegvégződések. Az évek múlásával ezek érzékenység egyre fokozódik, ami egyben azt is jelenti, hogy idővel a beteg már nem vizelési ingert érez a hólyag telítődésével, hanem fájdalmat.
A hosszú időn át kezeletlen fájdalmas hólyag szindrómának súlyos késői következményei is lehetnek. Ilyen az, hogy a hólyag falában a szöveti szerkezet átalakul, az állandó gyulladástól egyre rugalmatlanabb lesz, hegesedni kezd, csökken a tágulékonysága. Emiatt hosszú évek alatt akár zsugorhólyag is kialakulhat. Ez azt is jelenti, hogy a hólyag kapacitása egyre kisebb lesz, végül már annyira beszűkül, hogy a beteg fájdalmak árán sem képes vizeletét 10-15 percnél tovább tartani. A zsugorhólyag másik veszélye, hogy a hólyagfal annyira megvastagszik és megkeményedik, hogy nagymértékben beszűkíti, szinte teljesen elzárhatja a hólyag falán átbújó vesevezetéket (ez utóbbi vezeti a vesékből a hólyagba a vizeletet). Ez a mechanikus elzáródás nem engedi, hogy a vesék szabadon kiürüljenek a hólyag felé, így a vesékben túlnyomás, feszülés alakul ki, ami viszonylag hamar veseelégtelenséghez vezethet.
A hólyagfájdalom-szindróma kezelése
Mivel ismert, mi váltja ki a fájdalmat (a hiányzó nyákbevonat miatt védtelenné vált hólyagfal irritáltsága és gyulladása), a kezelés arra irányul, hogy a nyákbevonatot pótolják, helyreállítsák. Ezt a tapasztalatok szerint a leghatásosabb módon úgy lehet megtenni, ha közvetlenül a hólyagba adnak gyógyszereket katéteren keresztül. Az ilyenkor használt készítmények többek közt nyákanyagot (ez hialuronsavsókat vagy a porcban is előforduló kondroitin-szulfátot tartalmaz), gyulladáscsökkentőket, szteroidokat, mellékvesekéreg-hormonokat, véralvadásgátló anyagot (például heparint) tartalmazhatnak.
Maga a kezelés kúraszerű, kezdetben hetente egyszer, majd kéthetente, később egyre ritkulóan, összesen 10-15 alkalommal lehet szükség befecskendezésre. Ha a hólyagban az orvosok durvább, fekélyes vagy vérző elváltozást látnak (olyat, ami egyértelművé teszi, hol beteg leginkább a hólyag), az érintett területeket endoszkópos műtét során elektromos árammal vagy lézerrel le is égetik. Ez azért segít, mert hatására a beteg nyálkahártya elhal és lelökődik, az újonnan képződő nyálkahártya pedig általában már jobban funkcionál, így tovább tart a panaszmentes állapot. Van olyan beteg, aki ilyen kezelés hatására már több mint három éve teljesen panaszmentes (ezt a fajta kezelést mindössze három éve végzik).
Fenntartó, katéteres kezelésre még panaszmentesség esetén is szükség van, általában másfél-két hónaponként. Ezt az orvosok mai tudása szerint a beteg élete végéig alkalmazni kell, viszont ezért cserébe a páciensnek teljesen megszűnnek a fájdalmai, éjszaka pedig akár egyszer sem kell mosdóba mennie.
A katéteres kezelés mellett, illetve annak megkezdésekor a betegek - amíg fájdalmaik nem szűnnek meg - fájdalomcsillapítót is szedhetnek. Később ezekre már nincs szükség, mert ha a páciens megfelelő ellátást kap, a betegség uralható.
A betegség igazán komoly veszélyt akkor jelent, ha azt csak akkor fedezik fel, amikor már megkezdődött a hegesedés a hólyag falában, és már zsugorhólyag alakult ki. Innen már csak egy lépés a végstádium (amikor amellett, hogy létrejött a zsugorhólyag, a veseelégtelenség is küszöbön áll). Ha ez a helyzet, már csak az elzsugorodott, tönkrement hólyag teljes eltávolítása jelenthet megoldást, ami egy komoly, roncsoló műtét elvégzésével lehetséges. Ilyenkor a vizelet a vesevezetékeken keresztül a hasüregben lévő kirekesztett vékonybéldarabba kerül, és ezt varrják a bőrhöz. Ezáltal a vizeletet egy testen kívüli, erre a célra szolgáló zacskóban gyűjtik össze. Ez ugyancsak panaszmentességet jelent, a zacskó ruha alatt hordható, nem észrevehető, tisztán tartható. (Erre a megoldásra csak a végstádiumban lehet szükség, hazánkban évente csak néhány ilyen műtét történik.)
A hólyagfájdalom-szindróma gyógyulási esélyei
A betegség a mai ismeretek szerint nem gyógyítható, de ha elég korán felismerik és megfelelően kezelik, akkor a páciens akár tartósan, teljesen tünetmentessé tehető (fenntartó kezelés és rendszeres kontrollok mellett).
A hólyagfájdalom-szindróma megelőzése
Mivel a betegség kiváltó oka nem ismert, a megelőzésről sincsenek információk. A súlyosbodás elkerülése végett viszont nagyon fontos, hogy a kórképet minél korábban felismerjék, kezelését pedig minél hamarabb megkezdjék. Ennek feltétele, hogy a határterületek orvosai (nőgyógyászok, belgyógyászok, háziorvosok, pszichológusok, de még az urológusok is) a jelenleginél sokkal mélyebb ismeretekkel rendelkezzenek a hólyagfájdalom szindrómáról. Ugyanilyen fontosságú, hogy kellő mennyiségű és minőségű felvilágosító anyag jusson el az emberekhez, hogy a betegek is gondolhassanak időben e betegség lehetőségére.
A hólyagfájdalom-szindróma szövődményei
A kezeletlen betegségnek szövődménye lehet a zsugorhólyag és a veseelégtelenség, másrészről a rossz életminőség, a szociális elszigetelődés és a depresszió. Ugyan nem közvetlen szövődmény, de fontos következmény az is, hogy az elkeseredett, kilátástalan betegek között jellemzően 70 százalékkal magasabb az öngyilkosság aránya ebben a betegcsoportban.
A hólyagfájdalom szindróma daganatos irányba nem mehet el, bár az igaz, hogy a két betegség nagy ritkán együtt fordul elő. Ennek oka, hogy két nem túl ritka betegségről van szó, sokszor pedig a fájdalmas hólyag miatt végzett vizsgálat során veszik észre a daganatot is. Ilyenkor azonban nincs ok-okozati összefüggés, csupán arról van szó, hogy a két probléma együtt fordul elő. Ez esetben a beteget először a daganat miatt kell kezelni, teljesen daganatmentessé kell tenni, a hólyagfájdalom szindróma kezelését pedig azt követően lehet megkezdeni.
A cikk elkészítéséhez nyújtott segítséget köszönjük dr. Lovász Sándor PhD urológus főorvosnak. (Bővebb internetes információk: www.holyagfajdalom.hu)
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Olvasd el aktuális cikkeinket!
Orvosmeteorológia
Fronthatás:
Melegfront
Maximum:
+7 °C
Minimum:
-1 °C
Változóan felhős idő várható a legtöbb helyen többórás napsütéssel, majd délután délnyugat felől elkezd növekedni, vastagodni a felhőzet. Az esti óráktól az északnyugati, nyugati tájakon már előfordulhat havas eső, havazás. Az északnyugati, nyugati szél az ország északkeleti felén nagy területen megerősödik, egy-egy viharos széllökés is előfordulhat, majd délután délnyugat felől egyre többfelé átmenetileg mérséklődik a légmozgás. A legmagasabb nappali hőmérséklet 4 és 9 fok között alakul. Késő este -3 és +5 fok között alakul a hőmérséklet. Úgy tűnik, a keddi nap számos időjárási jelenséget felvonultat. Lesz napsütés, havas eső, széllökések és zápor is.
