Szív- és érrendszeri betegségek : Iszkémia
A magyarországi halálozások több mint a fele szív- és érrendszeri betegségeknek tulajdonítható, ezek közül is a koszorúér-betegség a legfőbb halálok. A statisztikai adatok jelzik, hogy még mindig nem figyelünk eléggé a kockázati tényezőkre, amelyek a betegség kialakulásához vezetnek. Ezek közül a legfontosabb a dohányzás, a helytelen táplálkozás (nem megfelelő összetételű, telített zsírokban gazdag illetve túlzott mennyiségű zsiradék, sok cukor, kevés zöldség és gyümölcs fogyasztása), a mozgásszegény életmód, az elhízás, a magas vérnyomás, a magas koleszterinszint, a túlzott mértékű alkoholfogyasztás, a cukorbetegség, a stressz, valamint az örökletes tényezők is szerepet játszanak.
Iszkémia tünetei és kezelése
Mi az iszkémia?
Iszkémia alatt az élő szervek hirtelen bekövetkező vérellátási zavarát értjük, amennyiben az olyan súlyos, hogy miatta működési zavar is jelentkezik. A vérellátási zavart az okozza, hogy a szervhez vagy az annak egy részéhez futó ütőérben csökken vagy megáll a keringés. Iszkémia minden olyan szervben kialakulhat, amely érzékeny a vérellátás kiesésére, és amelyet (vagy amelynek egy adott szövetrészét) úgynevezett funkcionális végartériák látnak el. Utóbbi azt jelenti, hogy az adott szervnek vagy szervrészletnek nincs alternatív vérellátási lehetősége. Klasszikusan ilyen például a szív, az agy, a vese és a lép. A májban többszörös a vérellátás, így a szerv nem szokott érintett lenni. Végtagi iszkémia ugyanakkor létezik, a legtöbbször trombózis vagy embólia okozza.
Tünetek
Az iszkémia előfordulása
Az iszkémia gyakoriságáról pontos adatok nem állnak rendelkezésre. Egyedül azokat az eseteket tartják külön nyilván, amelyeknél már infarktus is bekövetkezett. Szívinfarktusból évente nagyságrendileg 20 ezer történik Magyarországon, ebből körülbelül 16 ezren jutnak el kórházig. A stroke évente körülbelül 40 ezer embert érint. A veseinfarktusok, lépinfarktusok számáról nincsenek adatok.
Az iszkémia okai
- Az iszkémia hátterében a legtipikusabb esetben aterotrombózis áll, ami azért alakul ki, mert egy elmeszesedett érben helyben képződik vérrög, és az elzárja az eret.
- A másik lehetőség az embólia, amelynél az eret elzáró vérrög egy másik szervből, a véráram útján kerül az adott érszakaszra.
- A tüdő iszkémiáját szinte mindig embólia okozza (ez a tüdőembólia egyik formája), helyben keletkezett vérrög csak ritkán.
- A szívben a koszorúér görcse is okozhat iszkémiát vagy akár közvetlenül infarktust is. Ez a mechanizmus nem olyan gyakori, de kialakulhat például kokain vagy crack hatására is. Ilyenkor az ép koszorúerekben jöhet létre iszkémia vagy infarktus.
- Létezik olyan érgörcs is, amely nagy érzelmi megrázkódtatás hatására alakul ki. Ez főleg nőknél lép föl komoly stressz vagy ijedtség hatásra. Ilyenkor olyan tartós érgörcs alakul ki az ép erekben, hogy az vérrög nélkül is iszkémiát - vagy akár szövetelhalást - okoz.
- Végtagiszkémia akkor alakul ki, ha az adott végtag artériája trombózis vagy embólia miatt elzáródik.
Az iszkémia tünetei
Ha a vérkeringés hirtelen megáll az érintett szervben, akkor sejtjeinek működése is leáll, az iszkémia tünetei pedig ehhez kapcsolódnak. Például ha a szív valamelyik területe lesz érintett, akkor a szerv iszkémiás része "elfelejt" összehúzódni, szívtájékon pedig fájdalom lép fel. Az agy iszkémiájánál az adott területhez tartozó funkciók károsodnak. Például ha olyan agyterület lesz érintett, amely a bal kéz mozgását irányítja, akkor a beteg bal keze nem lesz képes a mozgásra. Az agyi területek iszkémiájának általános tünete a megtartott tudat mellett jelentkező beszédzavar és látáskiesés, zavartság és szédülés lehet, de jelentkezhet átmeneti féloldali bénultság is. Ha a vese lesz iszkémiás, akkor a vese nem fog megfelelően működni. Emiatt a vizeletkiválasztás csak akkor áll le, ha a betegnek a másik veséje is érintett, vagy az eleve nem egészséges.
A szervek funkciókiesését követően fájdalom is érezhető. Ez alól egyedül az agyszövet a kivétel, ahol fájdalom jellemzően nem jelentkezik. Az egyéb szervekben a fájdalom amiatt alakul ki, mert az oxigénellátás megszűnésével nem csak a sejtek aktív működése áll le, hanem az a pumpamechanizmus is, amely a sejten belül tartja a káliumot, valamint a sejten kívül a nátriumot (ezeknek a pumpálására a sejtek rengeteg energiát fordítanak, összes energiafelhasználásuknak körülbelül 10 százaléka erre megy el). Maga a fájdalom amiatt alakul ki, mert ha a kálium-nátrium pumpa leáll, akkor azt az idegek megérzik, és fájdalom kiváltásával reagálnak rá. Emiatt jelentkezik szívtájéki fájdalom akkor, ha a szív iszkémiás lesz, vagy a vesetáji fájdalom akkor, ha a vese lesz iszkémiás.
Az iszkémia diagnózisa
A diagnózis felállítása a tünetekből kiindulva történik. Az agy iszkémiájánál az ideggyógyászati tünetek, például a beszédzavar jelezhetik a problémát, míg a szív iszkémiájánál a fájdalom mellett az EKG-eltérések lehetnek árulkodóak. Az orvosok a szívizom adott részének leállása miatti falmozgászavart is ki tudják mutatni.
A vese iszkémiájánál a vizelettermelés állhat le, bár mivel két vesénk van, ez a panasz csak akkor érezhető, ha az érintettnek az egyik veséje alapból sem működik megfelelően. Ha az iszkémiás vese funkcióját a másik vese át tudja venni, akkor a probléma csak úgy azonosítható, ha a vérképben kimutatják a károsodott veséből a szövetelhalás miatt felszabaduló enzimeket. A vérben más szerv iszkémiájánál és infarktusánál is megjelennek olyan szervspecifikus sejtalkotórészek és enzimek, amelyek sejtelhalásra utalnak. A lépnél általában képalkotó vizsgálattal jutnak el a diagnózisig. Ott magát az iszkémiát még nem tudják így érzékelni, de a lépinfarktust már kimutatja a CT-vizsgálat.
A végtag-iszkémiánál az orvos azt látja, hogy a beteg például nem tudja mozgatni a lábát, fájdalmai vannak és elsápad. Ilyenkor tapintással is meg lehet állapítani a keringés leállását, nem érezhető ugyanis az erek pulzálása.
Az iszkémia kórlefolyása
Az iszkémia szövetelhalást még nem jelent, ezért ha a vérellátást helyreállítják, a panaszok megszűnnek. Amennyiben az iszkémia tartósan fennáll - ami az agynál 4 percet, a szívnél 20 percet jelent -, akkor beindul a sejtelhalás. Ilyenkor már hiába állítják helyre a vérkeringést, lesznek olyan sejtek, amelyek már elpusztultak. Ezt a folyamatos sejtelhalást nevezik infarktusnak: ha a szívről van szó, akkor szívinfarktusnak, ha az agyról, akkor agyi infarktusnak, ha a lépről, akkor lépinfarktusnak, ha pedig a veséről, akkor veseinfarktusnak.
Az iszkémia kezelése
Az iszkémia kezelése a vérellátás helyreállítását jelenti. Ez a szívnél katéteres érmegnyitást jelent, míg az agyban vérrögfeloldó infúziós kezelést, vagy újabban katéteres vérrög-eltávolítást. A vese és a lép esetében szintén infúziós vérrögoldásra van szükség, mellette pedig végeznek érsebészeti beavatkozást is. A végtagok iszkémiájánál szintén lehet szükség érműtétre.
Az iszkémia gyógyulási esélyei
Ha az iszkémiát időben megszüntetik, akkor az érintettek szervkárosodás nélkül felépülhetnek.
Az iszkémia megelőzése
Az iszkémia megelőzését az érelmeszesedés megelőzése segíti.
Az iszkémia szövődményei
Ha az iszkémiát nem kezelik időben, akkor infarktus alakul ki, a szervek sejtjei, szövetei elhalnak, majd pedig elhal az egész szerv. A kezeletlen agyi infarktus miatt a beteg megbénul, míg a szívinfarktusnál a szívmegállás lehet végzetes. Végtagiszkémiánál szükség lehet a láb amputálására is. A veseinfarktus akkor okoz súlyos bajt, ha mindkét vese érintett, vagy a betegnek csak az egyik veséje egészséges. Ilyenkor vesepótló kezelésre, dialízisre lehet szükség.
A cikk elkészítéséhez nyújtott segítséget köszönjük dr. Kiss Róbert Gábor kardiológus főorvosnak.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Olvasd el aktuális cikkeinket!
Orvosmeteorológia
Fronthatás:
Melegfront
Maximum:
+6 °C
Minimum:
-1 °C
Borult idő várható. Egy nyugatról kelet felé tartó csapadékzóna mentén az ország északi felén nagyrészt havazás, dél felé haladva havas eső, eső vegyesen várható. A Dunántúli-középhegységben, a főváros és az Északi-középhegység tágabb térségében vastagabb vizes, tapadó hóréteg is kialakulhat. Sokfelé lesz erős, főként Csongrád-Csanád és Békés megyében viharos, akár erősen viharos a déli, délkeleti szél, majd hajnaltól északnyugatira fordul a légmozgás, amely Sopronnál és a Fertőnél viharossá fokozódik. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet -4 és +4 fok között várható, amely az éjszaka első felében áll be; az északi szélvédett völgyekben lesz a leghidegebb. Úgy tűnik, a keddi nap számos időjárási jelenséget felvonultat. Lesz napsütés, havas eső, széllökések és zápor is.
