Tünetek : Jóindulatú helyzeti szédülés
A tünet olyan, a normálistól eltérő jelenség, amelyből az orvos, a beteg kikérdezését és vizsgálatokat követően képes felismerni a betegséget. A tünet lehet szubjektív vagy objektív. Előbbi nem más, mint amit a beteg panaszként észlel, az utóbbiakat az orvos mutatja ki. Általános tünet például a láz, a fájdalom, a fáradékonyság, a viszketés, a magas vérnyomás vagy a köhögés. Más tünetek egy adott betegségre inkább jellemzőek, mint például a hirtelen jelentkező rendkívül erős szegycsont táji fájdalom szívinfarktus esetén.
Jóindulatú helyzeti szédülés tünetei és kezelése
Mi a jóindulatú helyzeti szédülés?
A testhelyzettől függő jóindulatú szédülés (benignus paroxysmalis positionalis vertigo, BPPV) általában hirtelen kezdetű, heves, forgó jellegű szédülés, amely gyakran reggel vagy éjszaka jelentkezik először. A panasz nem tart sok ideig, maximum 40-45 másodperces, de mivel ijesztő érzés, a betegek általában úgy érzékelik, hogy hosszabb ideig fennáll. Nincs mögötte semmilyen olyan szervi elváltozás - például agydaganat -, amely a későbbiekben problémát okozhat.
Tünetek
A jóindulatú helyzeti szédülés előfordulása
A BPPV az egyik leggyakoribb oka a szédüléses panaszoknak: az orvosnál emiatt jelentkezők nagyjából 20 százalékánál ez tehető felelőssé a tünetekért. Elmondható tehát, hogy nem ritka, csak kevéssé ismert betegségről van szó.
A jóindulatú helyzeti szédülés okai
A betegség pontos oka nem ismert, de a kórlefolyás és a tünetek alapján azt feltételezik, hogy a belső fülben elhelyezkedő, az egyensúlyozásért felelős félkörös ívjáratokban rakódnak le olyan kristályok, amelyek az egyensúlyozó szerv kóros ingerelhetőségét okozzák. Fejmozgáskor ezek olyan kórosan erős izgalmi állapotot hoznak létre, ami rövid, csupán 40-45 másodpercig tartó heves szédülést okoz. A statisztikákból látszik az is, hogy a BPPV fejsérülések után gyakoribb. Emellett összefüggésbe hozzák fertőzésekkel is. Arra ugyanakkor nincs konkrét bizonyíték, hogy a panasz akár traumával, akár fertőzéssel közvetlenül összefüggne.
A jóindulatú helyzeti szédülés tünetei
A jóindulatú helyzeti szédülés időszakosan jelentkezik, hirtelen kezdődik: a beteg egyszer csak azt veszi észre, hogy szédülni kezd. A panasz intenzitása változó, testmozgás provokálja, mozdulatlan helyzetben megszűnik. Általában reggel jelentkezik: a betegek akkor érzik, amikor az ágyban fölülnek, esetleg már akkor, amikor az ágyban fordulnak, vagy fejük helyzetét változtatják.
Tipikus panasz az is, hogy a beteg akkor kezd szédülni, amikor felnéz az órára. Gyakran előfordul, hogy az érintettek éjszaka ébrednek arra, hogy szédülnek - ilyenkor az alvás közbeni testhelyzet változtatás provokálja a panaszokat. A szédülés az esetek döntő többségében forgó jellegű, nagyon kellemetlen, gyengébb vagy erősebb hányinger is kísérheti. A tünetek általában reggel gyakoribbak és erősebbek, napközben a mozgás hatására jelentősen csökkenhetnek - ugyanakkor speciális mozdulatok hatására ismét felerősödnek, például amikor egy fogasra akasztják fel a ruhájukat és felnéznek. Előfordul, hogy a panaszok lefele tekintéskor, cipőfűzéskor vagy oldalra nézéskor jelentkeznek.
A jóindulatú helyzeti szédülés diagnózisa
A diagnózist az anamnézis és a fizikális vizsgálat, illetve a jellegzetes tünetcsoport alapján tudják fölállítani az orvosok. A vizsgálat során a neurológusok megpróbálják provokálni is a panaszt, lévén ilyenkor láthatják az elmondottakat objektív módon alátámasztó úgynevezett szemtekerezgést. Észlelhetik azt is, hogy a tünetek nagyjából 35-40 másodpercig tartanak, utána megszűnnek. A tünetek az azokat provokáló manőver ismétlésével újra kiválthatók, ami erősíti a diagnózist. Kiegészítő műszeres vizsgálatok (például képalkotó vizsgálatok) csak akkor szükségesek, ha a tünetek nem típusosak és egyéb, szédülést okozó betegségek kizárása szükséges.
A jóindulatú helyzeti szédülés kezelése
A kezelés arra épül, hogy az egyensúlyozásért felelős félkörös ívjáratokban lerakodott kristályokat különböző manőverekkel lesodorják. Ezek meghatározott mozgássort, egyfajta tornát jelentenek: végzésükkor a beteg a hátára fekszik, és a fejét meghatározott szögben félrefordítja, majd ezt ismételgeti. A mozgássorozatokkal a kóros ingerelhetőség kioltható, aminek hatására megszűnik a szédülés.
Enyhe esetben a kóros ingerelhetőséget már a mindennapi mozgások is kioltják. A probléma egyébként az, hogy akinek erre hajlama van, annál a panaszok visszatérnek. A speciális manőverek ajánlása mellett hasznos lehet például a nyaki gerinctorna is. Gyógyszerek a problémát nem enyhítik, egyedül a kicsapódó kristályok kritikus területről való lesodrása hoz eredményt.
A jóindulatú helyzeti szédülés gyógyulási esélyei
Előfordul, hogy valakinek élete során csak egyszer van ilyen szédüléses rohama, majd ha sikerül elmulasztani, akkor nem jön többet vissza. Viszont van, akinek a rendszeres manőverezés ellenére is újra előjönnek a panaszok. A kezelés kapcsán nehézséget okoz, hogy a hogy a betegek gyakran nem hiszik el, hogy gyógyszeres kezelés szükségtelen, illetve félnek a heves tünetek megjelenéstől, hiszen a manőverezéssel tulajdonképpen provokálják a szédülést. Ezért el sem kezdik a gyakorlatokat, pedig ezek rendszeres végzése fokozatosan a tünetek enyhüléséhez, majd megszűnéséhez vezet.
A jóindulatú helyzeti szédülés megelőzése
Nincs mód a biztos megelőzésre, lévén a jóindulati helyzeti szédülés kiváltó oka nem ismert.
A jóindulatú helyzeti szédülés szövődményei
A jóindulatú helyzeti szédülés balesetveszélyes helyzeteket idézhet elő, hiszen a hirtelen jelentkező erős szédülés miatt például vezetés közben elveszítjük uralmunkat a gépjármű felett, vagy el is eshetünk, balesetet szenvedhetünk. Egyfajta korlátozott munkaképesség lehet tehát a betegség szövődménye, lévén a tünetek teljes megszűnéséig a potenciálisan veszélyes helyzeteket kerülni kell. Emellett okozhat a probléma erős szorongást is, lévén a beteg nem tudja, mi történik vele: stroke-ra gyanakszik, agydaganattól retteg. Emiatt nagyon fontos a felvilágosítás és annak tudatosítása, hogy a BPPV nem életveszélyes állapot.
A cikk elkészítéséhez nyújtott segítséget köszönjük dr. Vida Zsuzsanna PhD neurológus főorvosnak.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Olvasd el aktuális cikkeinket!
Orvosmeteorológia
Fronthatás:
Melegfront
Maximum:
+7 °C
Minimum:
-1 °C
Változóan felhős idő várható a legtöbb helyen többórás napsütéssel, majd délután délnyugat felől elkezd növekedni, vastagodni a felhőzet. Az esti óráktól az északnyugati, nyugati tájakon már előfordulhat havas eső, havazás. Az északnyugati, nyugati szél az ország északkeleti felén nagy területen megerősödik, egy-egy viharos széllökés is előfordulhat, majd délután délnyugat felől egyre többfelé átmenetileg mérséklődik a légmozgás. A legmagasabb nappali hőmérséklet 4 és 9 fok között alakul. Késő este -3 és +5 fok között alakul a hőmérséklet. Úgy tűnik, a keddi nap számos időjárási jelenséget felvonultat. Lesz napsütés, havas eső, széllökések és zápor is.
