Mi a köszvény?
A köszvény egy anyagcserezavarból adódó betegség, amelynek fennállásakor a vér húgysavszintje magas. A gondot az okozza, hogy a húgysav sói lerakódhatnak az ízületekben, ott gyulladást, fájdalmat okozhatnak. A köszvény legjellegzetesebb tünete a nagylábujj elviselhetetlen fájdalma, de súlyos esetben más ízületek is érintettek lehetnek.
Tünetek
A köszvény előfordulása
A köszvény gyakrabban érinti a férfiakat, mint a nőket, jellemzően 40-50 éves kor felett jelentkezik. A probléma Magyarországon viszonylag ritka.
A köszvény okai
Maga a köszvény lehet örökletes, de kialakulhat szerzett módon is, az életmód miatt. Rizikóját a bőséges fehérjebevitel, az alkoholos italok és a purintartalmú ételek fogyasztása növeli. A purin azért problémás, mert a húgysavszármazékok kiindulási vegyülete. Sok purin van például a marha-, sertés- és baromfihúsban, a zöldségek közül a spárgában, karfiolban, spenótban, hüvelyesekben, gombákban, zabpehelyben, búzakorpában és búzacsírában.
Lehet oka a köszvénynek az is, hogy a vese kiválasztása nem megfelelő, így nem tudnak távozni a köszvényt kiváltó káros anyagok. Állhatnak a háttérben olyan enzimhiányok, enzimműködési zavarok is, amelyeknél szintén nem tudnak kiválasztódni ezek az anyagcsere-termékek a vesén keresztül. Gyakori a köszvény a vér daganatos betegségei mellett is, amelyeknél sok sejt pusztul el, majd halmozódik fel a vesében.
Önmagában a vér magas húgysavszintje (hiperurikémia) még nem jelent köszvényt, de a hajlamot mindenképp növeli. Köszvényes roham akkor jelentkezik, amikor a húgysavból kicsapódnak a nátrium-urát kristályok az ízületben, majd ott gyulladást okoznak. A kicsapódást több ok is beindíthatja. Ilyen lehet például a stressz, bizonyos ételek fogyasztása, bakteriális és vírusos fertőzések. Az ilyen hatások miatt az ízületekben hirtelen megszaporodhat a nátrium-urát kristályok száma.
A köszvény tünetei
A köszvényes roham borzasztóan fájdalmas, először klasszikusan a nagylábujjakon szokott jelentkezni. Ilyenkor az érintettek lábujja annyira érzékeny, hogy még a takarót sem tudja elviselni. A nagylábujj nem csak elviselhetetlenül fájdalmas lesz, hanem duzzadtabb, melegebb és pirosabb is. A nagylábujj mellett érintettek lehetnek más, törzstől távolabbi, így hidegebb ízületek. A hőmérséklet azért szempont, mert a nátrium-urát alacsonyabb hőfokon könnyebben kristályosodik.
A köszvénynek az akut jelek mellett egyéb tünetei is lehetnek. Ilyen például a boka- és térdízületi gyulladás, ami szintén fájdalmas, de nem annyira heveny. A nátrium-urát kristályok kevésbé rakódnak le a nagyobb ízületekben, így például a gerinccsigolyákban, a csípőben és a vállban.
Ha a köszvény olyan krónikus betegség mellett jelentkezik, amelynél állandóan magas a húgysavszint, a beteg pedig a táplálkozására sem figyel, esetleg el is hízott, a húgysav sói nem csak az ízületekben, hanem az inakban, ízületek környékén is lerakódhatnak. Ilyenkor az ízületek környékén csúnya duzzanatok alakulhatnak ki, amelyeket már nagyon nehéz eltüntetni. Komoly deformitások is létrejöhetnek a térdnél, bokánál, megduzzadhatnak az ujjak is, csomók jöhetnek létre az ízületeken.
Nagyon ritkán, de a nátrium-urát kristályok egyéb szervekben is lerakódhatnak, például a vesében, fülben, szemben. Például a szem köszvényes rohamánál megduzzad a szemhéj és a szemgolyó, a zöld hályoghoz hasonló panaszok jelentkeznek.
A köszvény diagnózisa
A köszvény diagnózisát a tünetek és a laborleletek alapján állítják fel. Előfordul, hogy roham esetén már nem magas a vér húgysavszintje, de a tünetek ilyenkor is árulkodóak.
A köszvény kezelése, kórlefolyása
Ha valaki időben orvoshoz fordul, a diétát pedig tartja, a köszvényes roham miatti gyulladást pár nap alatt el lehet mulasztani. Ilyenkor kifejezetten köszvényes rohamra való erős gyulladáscsökkentőket adnak. Ezek általában kolchicint tartalmazó tabletták, amelyeket 2-3 óránként kell bevenni. Ezek a súlyos fájdalmat szinte egy nap alatt csökkentik. Emellett szükség van nem szteroid gyulladáscsökkentők alkalmazására is.
A gyógyszeres kezelés mellett fontos a fehérje- és purinban szegény diéta, és figyelni kell a bőséges folyadékbevitelre is. Ha minden jól megy, a pirosság és a duzzanat szépen visszahúzódhat, teljesen el is múlhat. Ha a beteg betartja a diétát, újabb panasz akár éveken keresztül nem jelentkezik. Ilyenkor kezelésre nincs is szükség, elég időnként ellenőrizni a húgysavszintet.
Ha kideríthető, hogy a magas húgysavszintet mi okozza (például vesebetegség vérképzőszervi betegség), akkor lehetőség szerint azt is kezelni kell. A háttér feltárása azért fontos, mert ha a rohamok gyakoriak, a húgysavszint pedig tartósan magas, folyamatos fájdalom is fennállhat. Ráadásul ha a köszvényes rohamokat nem látják el, akkor azok egyre hosszabb ideig tarthatnak, gyakoribbá válhatnak, egyre több ízületre kiterjednek. A folyamatosan lerakódó kristályok az ízületet egyre jobban károsíthatják, így a mozgási problémák egyre súlyosabbak lehetnek.
Akinek krónikusan magas a húgysavszintje, és nem figyel a diétára, annál a deformitásokat nem is nagyon lehet már megszüntetni. Ilyenkor már nem a rohamot kezelik, hanem tartósan kell olyan gyógyszereket szedni, amelyekkel normalizálható a húgysavszint. Ha a köszvény már nagyon súlyos deformitásokat okoz, műtétre is szükség lehet.
A köszvény gyógyulási esélyei
Ha ismert, hogy mi okozza a köszvényes rohamhoz vezető magas húgysavszintet, és az kezelhető, akkor maga a köszvény is megszűnik. Egyéb esetekben diétával és kezeléssel csak magukat a rohamokat lehet megelőzni. Ha ez sikerül, akkor azok inkább csak nagyobb stresszhelyzetben, fizikai megterhelésre jelentkeznek.
A köszvény megelőzése
A köszvény és a köszvényes roham megelőzését segíti, ha valaki, akinek erre hajlama van, csak mértékkel fogyaszt vörös húsokat, belsőségeket és alkoholt, purinszegény diétát tart.
A köszvény szövődményei
A köszvénynek súlyos, elhanyagolt esetekben járási nehezítettség lehet a szövődménye, illetve a beteg nehezen tud a kezével fogni, emelni.
Hasznos tudnivalók a köszvényről
Létezik álköszvény is, amelynél nem magas a vér húgysavszintje, de a köszvény tünetei mégis jelentkeznek. Ilyenkor a panaszok kiváltó oka nem a húgysavkristály, hanem a kalcium-pirofoszfát-dihidrát kristály. Álköszvénynél az ízületekben főleg utóbbi rakódik le, majd annak hatására szabadulnak fel az ízületben azok az anyagok, amelyek gyulladást okoznak. Ez a probléma lehet genetikai eredetű, de társulhat olyan anyagcsere-problémákhoz, mellékpajzsmirigy-túlműködéshez és pajzsmirigy-alulműködéshez, amelyek kristályok kiválását okozzák.
A cikk elkészítéséhez nyújtott segítséget köszönjük dr. Podlovics Ágota reumatológus főorvosnak.