Mi a lágyfekély?
A lágyfekély nemi úton terjedő betegség, melyet a Haemophilus ducrey (hemofílusz dükrei) nevű bacilus okoz. Gyakorta fordul elő más nemi bajokhoz (herpesz, vérbaj, chlamydia) társultan.
Tünetek
A lágyfekély előfordulása
A lágyfekély a trópusi és szubtrópusi országokban honos ("endémiás"), de ma is okoz járványokat az Egyesült Államokban, Kanadában és néhány európai országban. A kórokozók hordozói nagyrészt prostituáltak. A betegség jóval gyakoribb körül nem metélt férfiakon, rossz higiénés, gazdasági és szociális körülmények között élőknél. Viszonylag gyakoriak a tünetmentes hordozók.
A lágyfekély okai
A betegséget okozó baktériumot Ducrey fedezte fel 1889-ben. A baktérium Gram-negatív pálca (bacilus), mely jellemzően a sejtek közötti térben élősködik. Csaknem kizárólag nemi úton terjed, bár az egészségügyi dolgozóknál nemi szerveken kívüli fertőzéseket is megfigyeltek.
A lágyfekély tünetei
Az átlagos lappangási idő 2-3 nap. Kezdetben a csak egy vörös folt (macula) vagy duzzadt folt (papula) látható a fertőzés helyén, melyből gyorsan alakul ki fekély, szövetelhalás révén.
A vérbajos fekélytől eltérően a fekély szövetei lágyak maradnak, sokszor többszörösek és nagyon fájdalmasak. Férfiaknál főként a makkon és a fitymán, nőknél a kisajkakon, a hüvelybemenetnél és/vagy a csiklón jelentkezik. Gyakori az önfertőzés, amikor az ujjak közvetítésével a fekély az eredeti fertőzési helytől eltérő helyen is megjelenik. A fertőzés oldalán a lágyéki nyirokcsomók megduzzadnak, fájdalmasak.
A lágyfekély diagnózisa
- Mikrobiológiai tenyésztés: A kórokozó tenyésztése körülményes, különleges feltételeket igényel. A kitenyészett telepeket biokémiai sajátosságaik alapján tudják azonosítani.
- Mikroszkópos vizsgálat: Jellegzetes tünetek esetén a rendkívül fertőző fekélyből vett váladék Gram-szerinti festése is elegendő lehet a diagnózishoz.
- Szerológiai vizsgálat: A beteg véréből nagy koncentrációban mutathatók ki H. ducrey ellenes antitestek.
- A kórokozó genetikai azonosítására ún. PCR (polymerase chain reaction) módszert alkalmaznak, mellyel nagy biztonsággal lehet azonosítani a kórokozót.
- Szövettan: Ritkán szükség lehet a beteg szövetek mikroszkópos vizsgálatára is.
A kezeletlen betegek mintegy felénél a folyamat spontán és szövődmény nélkül gyógyul. Máskor a környéki nyirokcsomókban tályog képződik, mely áttörve a szöveteket a környezet felé ürül. Olykor súlyos vérzés forrása lehet. Más esetekben a sipoly idültté válik, gyakran alakul ki fitymaszűkület.
A lágyfekély kezelése
A kórokozó elpusztítására antibiotikumos kezelést alkalmaznak, mely az alkalmazott szertől függően történhet egyetlen dózisban szájon át vagy injekció formájában, illetve több dózisban, ekkor a betegnek 3-14 napig kell a megfelelő tablettát szednie.
Az antibiotikum megválasztása csakis orvos feladata lehet, akinek az utasítását szigorúan be kell tartani, miután egyes antibiotikumokkal (penicillin, tetraciklinek, stb.) szemben a kórokozó baktérium rezisztenssé válhat.
- Többdózisú kezelés:
- Erythromycin: 4x500 mg 1-2 hétig
- Co-trimoxazol: 2x2 tabletta 1-2 hétig
- Co-amoxiclav: 3x1 tabletta 1-2 hétig
- Ciprofloxacin: naponta 2x500 mg 3 napig
- Egydózisú kezelés
- Ceftriaxon injekció izomba 250 mg
- Spectinomycin injekció izomba 2 gramm
- Co-trimoxazol: egyszerre 8 tabletta szájon át
- Ofloxacin: egyszerre 400 mg szájon át
- Helyi kezelés
- Az önfertőzések megelőzésére sóoldatos gézkötést alkalmazhatnak a fekélyre. Az esetleges tályogokat a sebész tisztítja ki és látja el. A gyakorta előforduló társfertőzéseket a megfelelő antibiotikumokkal célzottan kell kezelni.
A lágyfekély gyógyulási esélyei
A betegség többnyire nyomtalanul gyógyul sok esetben spontán is. Máskor hegesedések (pl. fitymaszűkület) maradhat vissza.
A lágyfekély megelőzése
Mint minden nemi betegség esetén, az egyetlen hatékony megelőzési mód a megbízható monogám párkapcsolat. A lágyfekély különösen a trópusi, szubtrópusi országokba utazó, kalandokat kereső férfiakat veszélyezteti. A szexturizmus gyakorivá válása miatt hazánkban is ismét várható a lágyfekély újbóli elterjedése. Az óvszer nem nyújt kellő biztonságot, mert a fertőzés a kezekkel és orális aktus révén is terjed.
A szexuális kaland sohasem veszélytelen. Különösen igaz ez akkor, ha rossz higiénés és népegészségügyi helyzetben lévő egzotikus országokban keresik. Az óvszer csökkentheti, de nem zárja ki a fertőzés lehetőségét. Gyógyszerek előzetes szedése nem ad kielégítő védelmet. A lágyfekély mellett számos egyéb társfertőzés (herpesz, HIV, chlamydia, vérbaj, stb.) is elő szokott fordulni, melyek fokozzák a "kaland" kockázatát, és csökkentik a védekezés lehetőségeit. A szexturizmus térhódításával hazánkban is várható a lágyfekély újbóli megjelenése.