Mi a magas szemnyomás?
A tartósan magas szemnyomás miatt visszafordíthatatlan károsodás alakulhat ki a szemben. Mindez látótérkiesésekhez, látótér-beszűküléshez, végső esetben pedig vaksághoz is vezethet. Nehéz pontosan meghatározni azt az értéket, amelyet magas szemnyomásnak nevezünk, mivel eleve a normális szemnyomás szintje sem mondható meg egyértelműen. A normálisnak tekintendő érték statisztikai adatok alapján 10 és 21-22 higanymilliméter (Hgmm) közötti, de az elfogadható intervallumot mindig egyedileg kell meghatározni. Vannak ugyanis betegek, akiknél a 25-ös szemnyomás is normálisnak számít, míg másoknak a 18-as érték is túl magas.
Tünetek
A magas szemnyomás előfordulása
A magas szemnyomás előfordulásáról pontos adatok nincsenek, de ismert, hogy a nyílt zugú zöld hályog - amely a magas szemnyomás gyakori oka - az európai népesség 2,2-3,2 százalékát érinti. Ez az arány 50 éves kor felett magasabb, a nemek között viszont nincs eltérés e téren. A nyílt zugú zöld hályog gyakrabban érinti az afroamerikai rasszt, a diabéteszes betegeket, illetve azokat, akik mínusz 4 dioptria feletti rövidlátók.
A magas szemnyomás diagnózisa
A szemnyomást többféleképpen is mérhetik. Minden betegnél - függetlenül a mért értéktől - az orvos dönti el, szükség van-e további vizsgálatokra.
Ha csak a szemnyomásmérést nézzük, annak egyik legfontosabb eszköze a réslámpára szerelt applanációs tonométer. A pici műszer két egymással szembehelyezett prizmából áll. Amikor érintkezik a szaruhártyával, azt az erőt méri, amelyre e szövet lelapításához szükség van. A vizsgálat előtt a szemet szemcseppel érzéstelenítik, a könnyfilmet pedig megfestik. A másik eszköz a non-kontakt tonométer, amely egy pici fuvallatot ereszt a szemre. Ugyanazon elven működik, mint az előbbi műszer, viszont nem érintkezik a szemmel, így érzéstelenítésre sincs szükség. Ez az eszköz viszont - főként magasabb értékek esetén - kevésbé pontos.
Önmagában a szemnyomást nem lehet értékelni, mindig az adott betegnél kell elbírálni, mi az ő esetében az optimális érték. Ehhez nagyon sok segítséget nyújt a réslámpával végzett vizsgálat. Ennek során információt kapnak a csarnokzug nyitottságáról, a látóidegfő alakjáról, a szemlencse állapotáról, egyéb elváltozásokról, lerakódásokról. Ha ezen vizsgálat során eltéréseket találnak, érdemes további vizsgálatokat is elvégezni. Ilyen például a látótérvizsgálat, az optikai koherencia tomográf vizsgálat (OCT) és a szaruhártyavastagság-mérés. OCT-vizsgálat során a szemfenék képleteit, így az ideghártyát, a látóideget és a makulát vizsgálják fénysugarak segítségével. A vizsgálat során olyan fénykép készül a látóidegfőről és a környező idegrostrétegről, amely egyben megmutatja az utóbbi vastagságát is.
Ezek a vizsgálatok fontosak annak megítéléséhez, hogy az adott betegnél a mért szemnyomás okozott-e károsodást. Ha igen, vagy ha a betegnél több rizikófaktor is felmerül, de károsodás még nem látható, kezelést kell indítani. Abban az esetben, amikor a szemnyomás a normálisnál magasabb, de minden más paraméter rendben van, illetve a betegnél nincs egyéb rizikófaktor, úgy kezelésre sincs szükség.
A magas szemnyomás okai és tünetei
Magas szemnyomást több esetben mérhetnek. Az egyik az úgynevezett okuláris hipertenzió, amikor eleve magasabb a szemnyomás, de egyéb károsodás nem látható, a szemidegek épek. Ilyenkor a szemnyomás 25 higanymilliméter körüli, kezelésre viszont nincs szükség, csak megfigyelésre. Amikor a magasabb szemnyomás következtében károsodás is kialakul, zöld hályogról, avagy glaukómáról van szó. A zöld hályogot két csoportra osztják: nyílt- és zárt zugú zöld hályogra.
A zárt zugú zöld hályog egyik formája a köznyelvben zöld hályogos rohamnak nevezett. Ilyen esetben a szem elülső térviszonyai eltérnek az átlagtól, szűkebbek, aminek következtében - bonyolult mechanizmus alapján - a szemnyomás megemelkedik. Ennek a típusnak lehetnek olyan korai tünetei, amelyekre a beteg nem is feltétlen figyel. Például azt érzékelheti, hogy esténként a fényforrások körül szivárványkarikák jelennek meg. Jelentkezhet olyan egyoldali fejfájás is, amely reggelre megszűnik. Ezek mind azt jelzik, hogy lehetnek szemnyomás-ingadozások, de még nem alakult ki roham. A glaukómás rohamnál a szemnyomás megemelkedik: általában 50-60 higanymillimétert mérnek, de az értékek lehetnek ennél magasabbak is. Ennek tünete a fejfájás, a hányinger és a homályos látás.
A nyitott zugú zöld hályog oka esetenként ismeretlen, de manapság már fény derült genetikai összefüggésre. Ebben az esetben a betegek általában tünetmentesek: akár a tartósan 40 higanymilliméteres szemnyomás is lehet teljesen panaszmenetes. Gyakori, hogy a már meglévő károsodást szűrővizsgálatokon fedezik fel. Szintén gyakori, hogy akkor érkezik a beteg vizsgálatra, amikor már komoly látótérkiesésről, látásvesztésről van szó, és az már nehezíti a mindennapokat, zavarja a közlekedést, koordinációt. A korai látótéreltéréseket, -kieséseket azért nem érzékelik a betegek, mert először az orr melletti területek érintettek, és ott a két szem látótere fedi egymást.
A megemelkedett szemnyomás hátterében állhatnak olyan okok is, mint például pigmentlerakódások, sérülések, gyulladások, vérzés, daganat, szteroidtartalmú szemcseppek.
A magas szemnyomás kezelése
Az orvosok először kiderítik, mi okozza a magas szemnyomást, a kezelést pedig ahhoz igazítják. A zöld hályogos rohamnál első lépésben szemcseppekkel, infúziókkal kell csökkenteni a szemnyomást, ezt követően lézerkezelésre van szükség. A lézeres beavatkozás során a szivárványhártyán egy lyukat készítenek, amin keresztül a folyadék hátulról előre áramolhat. A gyorsan felismert és kezelt glaukómás roham után nem feltétlenül alakul ki károsodás. Ilyen esetben további kezelésre nincs szükség.
Nyílt zugú zöld hályognál jellemzően szemcseppeket írnak fel, szükség lehet kombinációkra is. A kezelés során figyelni kell arra is, hogy a terápia mellett romlik-e a látótér és az egyéb paraméterek: ha igen, a kezelést ki kell egészíteni, módosítani. Ha a károsodás előrehaladott, vagy a beteg nem együttműködő, tehát nem használja a szemnyomást csökkentő szemcseppeket, vagy használja azokat, de a szemnyomás nem csökken a várt mértékben, illetve romlanak az egyéb vizsgálati eredmények, műtétre is szükség lehet.
Ha a magas szemnyomás hátterében ismert ok áll, azt kell kezelni, megszüntetni. Ez jelentheti a gyulladás fölszámolását, a szteroid szemcseppek használatának abbahagyását. Ha a kiváltó ok a lencse állapota, szürkehályog-műtétre van szükség. Pigmentlerakódások esetén lehet cseppeket is alkalmazni, de van lehetőség lézeres, illetve mikrosebészeti megoldásokra is.
A magas szemnyomás gyógyulási esélyei
A kialakult károsodás zöld hályog esetében visszafordíthatatlan. Az életminőség megőrzése céljából folyamatos kezelésre, rendszeres ellenőrzésre van szükség.
A magas szemnyomás megelőzése
A magas szemnyomást megelőzni nem lehet, ugyanakkor rendszeres szemészeti szűrővizsgálattal fény derülhet a problémára, és elejét lehet venni annak, hogy a látás károsodjon. Bizonyos esetekben elvégezhető preventív lézerkezelés is (ez ugyanaz az eljárás, mint ami egy rohamot követően történik).
A magas szemnyomás szövődményei
A kezeletlen magas szemnyomás látásromláshoz, látásvesztéshez vezethet. Először csak látótérkiesések alakulnak ki, majd előrehaladott állapotban a betegnek csak egy körülbelül 10-20 fokos centrális sziget marad meg (ez olyan, mintha egy kulcslyukon keresztül nézne a világra). Ezt már látóélesség-csökkenés is kíséri. A károsodás folyamata hosszú, évekig tartó, viszont ha a szemnyomás nagyon magas, vagy a napközbeni ingadozása nagyon nagy, gyorsabban károsodhatnak és halhatnak el az idegrostok. Habár nagyon sok műszer segíti a szemorvosok munkáját, Európában még mindig a zöld hályog a vakság negyedik leggyakoribb oka.
Hasznos tudnivalók a magas szemnyomásról
Szemnyomásmérés során több apró dologra is oda kell figyelni, sok tényező emelheti ugyanis ezt az értéket. Ilyen a visszatartott légzés, a szemhéj-összeszorítás, a szoros gallér és a hasra helyezett táska.
A cikk elkészítéséhez nyújtott segítséget köszönjük dr. Jaros Katarina szemész szakorvosnak.