Mi a májtályog?
Májtályog főképp bélfertőzések következményeként, illetve sebészeti beavatkozások szövődményeként alakul ki. Ilyenkor az elhalt májszövetből és a gyulladásos sejtekből körülírt, gennyel telt üreg jön létre a májban.
Tünetek
A májtályog előfordulása és okai
Májtályog nagyon ritkán alakul ki, leginkább bélbetegségnél, illetve sebészeti beavatkozások szövődményeként jelentkezik. Kiváltó oka valamilyen gennykeltő kórokozó, baktérium vagy amőba, amely bejut a májsejtek közé. Amikor ez megtörténik, gennykeltő folyamat indul be: ebből alakul ki a tályog.
Maga a kórokozó több helyről is bekerülhet a májsejtek közé. Egyrészt a vastagbél normális esetben is tele van baktériummal, de a kórokozók táplálékkal is bejuthatnak a bélrendszerbe. Persze, ezeknek csak egy része képes elhagyni a belet és feljutni a májba, majd ott gyulladást okozni. Az amőbák bélfertőzést követően, a bélfalon átjutva tudnak bejutni a keringésbe, majd onnan a májba. Történhet ilyesmi akkor is, ha például egy daganat átfúrja a belet. Ilyenkor a kórokozó bejut a keringésbe, a májkapuérbe, majd a májba. Májtályog meglévő epeúti tágulat vagy ciszta másodlagos fertőződése miatt is kialakulhat: az elhalt májszövetből és a gyulladásos sejtekből ilyenkor is létrejöhet körülírt gennygyülem a májban. Vakbél-, kismedencei gyulladás, colitis ulcerosa, Crohn-betegség és gyulladásos aranyerek másodlagosan szintén okozhatnak májtályogot.
Műtétek alkalmával, a belek megnyitásakor - például egy vastagbélműtétnél - szintén be tudnak jutni kórokozók a májba. Ilyenkor nem a máj megszúrása miatt kerül a szervbe a kórokozó, hanem mert a beavatkozásnál a beleket nem lehet teljesen sterillé tenni. A baktériumok felszaporodását segíti, ha az érintett immunrendszere nem működik megfelelően.
A májtályog tünetei és diagnózisa
A májtályog nagyon súlyos, lázas, szeptikus állapotot okoz. Ekkorra már a vérben is jelen vannak a baktériumok, a beteg állapota pedig nagyon leromlott. Ha valaki például egy hasi műtét után belázasodik, akkor intenzíven elkezdik keresni a kórokozót: ilyenkor terelődhet májtályogra a gyanú. Ebben az esetben mellkasröntgen és hasi ultrahangvizsgálat is történik, ami segíti a diagnózis felállítását. Az ultrahangon jól látszik a májtályog.
A májtályog kezelése
Ha a májtályog nagyon nagy, akkor szükség van műtéti feltárására, kitisztítására, majd antibiotikus kezelésre. Ha kezdeti tályogról van szó, akkor elég lehet az antibiotikus kezelés. Ha ez nem vezet eredményre, akkor szükséges a műtéti feltárás.
A májtályog gyógyulási esélyei
Mivel az érintettek jellemzően a közelmúltban estek át hasi műtéten, és ebből adódóan esendőbbek, a gyógyulási esélyek nem túl jók. Ez azonban nem konkrétan a májtályog miatt van így, hanem mert a betegek eleve rossz, legyengült állapotban vannak.
A májtályog megelőzése
A megelőzést a műtéteknél a belek tisztítása, illetve a műtétek utáni profilaktikus (betegség megelőzésére irányuló) antibiotikumos kezelés segíti. Ez akkor fontos, ha a műtét jellege miatt esély van rá, hogy kórokozók jutnak a bélből a véráramba. Segít a műtétek előtti antibiotikumprofilaxis is, amelynek célja, hogy megelőzze a különböző diagnosztikus és terápiás eljárások során kialakuló fertőzéseket. Utóbbiakat 100 százalékosan persze nem lehet kivédeni.
A májtályog szövődményei
Szövődményként szepszis, vérmérgezés alakulhat ki.
A cikk elkészítéséhez nyújtott segítséget köszönjük dr. Makara Mihálynak, a Dél-pesti Centrumkórház - Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet, Szent László Kórház telephely hepatológus főorvosának.