Pszichiátriai betegségek : Mentális retardáció
A pszichiátriai betegségek közé a gondolkodás, az érzelmi élet és a viselkedés zavarai tartoznak. Hátterükben több tényező is állhat, leggyakrabban testi, pszichológiai, szociális, kulturális vagy örökletes tényezők bonyolult kölcsönhatásai idézhetik elő. A pszichiátriai kórképek közül a többség által nem is betegségnek, hanem csak egy rossz szokásnak tekintett dohányzás, azaz a nikotinfüggőség a legelterjedtebb. A második helyen az alkoholizmus áll. Harmadikként a depressziót kell említeni: felmérések szerint a lakosság 15%-a legalább életében egyszer átesik egy súlyos depressziós időszaka és minden hónapban a népesség 3-5%-a tekinthető depressziósnak.
Mentális retardáció tünetei és kezelése
Mi a mentális retardáció?
Más néven: fogyatékosság, értelmi fogyatékosság
Tünetek
Bár a mentális retardáció szerepel a betegségek diagnosztizálására használt nemzetközi osztályozásokban (a DSM-ben és a BNO-ban is), inkább egy állapotot jelent, mint betegséget. Diagnosztikus kritériuma meglehetősen tág, ráadásul mivel mindez idővel változott, így a szakemberek és a laikusok sem ugyanazt értik, illetve értették alatta az egyes korokban. A WHO ajánlása alapján mindenesetre azt nevezik mentális retardációnak, amit Magyarországon marginális mentális működésnek hívnak. Ez általában az átlagos intelligencia alsó határáig terjedő, tehát 71-84 közötti IQ-t jelent. (Az átlagos IQ szint általában 100 plusz/mínusz 10 körül alakul.)
A mentális retardáció előfordulása
A szellemi fogyatékosság előfordulása a világon általában mindenhol ugyanakkora: 1-3 százalék körüli. Ezeknek döntő többsége, jellemzően 75-90 százaléka csak enyhe szellemi fogyatékot jelent, tehát azt, hogy a gyerek egy kicsit "butácska", "butus" vagy "bamba", picit rosszabbul tanul az átlagnál, gyengébb a felfogóképessége. Az ilyesmit az átlagember nem is feltétlenül veszi észre.
A szellemi fogyatékosság a fiúknál gyakoribb, mint a lányoknál, aminek pontos okát nem tudják, de elméletek azért vannak rá. Például hogy a fiú babák nagyobbak, emiatt nagyobb az esélye annak is, hogy a szülés során valamilyen károsodás éri őket. Másrészt a lányok magzatkorban és később is stressztűrőbbek, mint a fiúk, emiatt a stressz kevésbé árt idegrendszerük fejlődésének. Ezt persze klinikai vizsgálatokkal nem lehet igazolni, hiszen az ilyen kutatás nem lenne etikus, de a kutatók a háttérben ezt is sejtik. Olyan elmélet is van, amely szerint ez a különbség a kromoszómákkal is összefügghet: az x kromoszóma sokkal több információt hordoz, mit az y, így ha a fiúk egyetlen x kromoszómája valahol sérül, akkor az nagyobb bajt okoz.
A mentális retardáció okai
A szellemi fogyatékosságot általában a központi idegrendszer örökletes, vagy valamilyen környezeti hatással magyarázható fejlődési zavarából, károsodásból eredeztetik. Ezek egyes típusai - például a Down-szindróma - már genetikai vizsgálattal is igazolhatók. Szellemi elmaradottságot olyan születés előtti (úgynevezett prenatális) sérülések is okozhatnak, amelyek amiatt jöhetnek létre, mert például a várandós kismama valamilyen fertőzésen - például rubeolán (rózsahimlőn) vagy agyhártyagyulladáson - esik át. Lehet ilyen következménye a magzati éhezésnek is, amikor eredendően az anya éhezik, és ugyan szervezetéből a magzat egy ideig képes elvonni a tápanyagokat, de később már nem tud mit elvonni. Például ha hiányzik a B9-vitamin (folsav) az anya szervezetéből, akkor a születő gyerek lehet akár szellemi fogyatékos is. Történhet perinatális, tehát szüléskori sérülés is, aminek klasszikus esete az oxigénhiány, vagy az, hogy a gyermek agyvérzést (stroke) kap megszületése során. Ilyenkor ennek következményeként sérülhetnek az agynak bizonyos területei. Ilyenkor egy nagyon intenzív korai fejlesztés sokat javíthat a helyzeten.
A mentális retardáció tünetei
A szellemi fogyatékosság tünetei nagyon heterogének, sok területen megnyilvánulhatnak. Van, hogy csak beszédképességi zavarban észlelhetők, de lehet, hogy az egymáshoz való szociális viszonyulás zavarában, a problémamegoldási képesség hiányában is megmutatkoznak. Enyhe esetekben a környezet nem is feltétlen ismeri föl a problémát, általában csak annyit lát, hogy az érintett felfogóképessége kicsit lassabb, az illető kicsit "butácska", bambábban néz, lassabban, bizonytalanabbul válaszol.
Megesik az is, hogy az érintettet érzelmei jobban elragadják. De ez persze nem alapszabály, lévén egyesek éppen hogy csendesebbek, alkalmazkodóbbak, szabálykövetőbbek. Ennek oka, hogy esetükben azok a képességek hiányoznak, amelyek rebellisebbé, ellenszegülővé tennék őket.
A szellemi fogyatékosság főleg az általános iskola alsóbb osztályaiban okoz sok problémát, viszont önmagában nem gátolja azt, hogy az érintettek fejlődjenek. Sőt akár egy könnyebben megszerezhető diplomára is szert tehetnek. Fontos tudni, hogy a szellemi fogyatékosság ma azért nem annyira feltűnő, mint korábban volt, mert ma nagyon sok gyermeknél találkozunk valamilyen részképességzavarral, ami megnyilvánulásaiban hasonló a szellemi fogyatékossághoz, de nem azonos azzal. Ilyen lehet például a diszkalkulia, amelynek érintettje a matematika órán akár ugyanolyan alacsony szinten teljesít, mint egy szellemi fogyatékos. Ilyen lehet egy diszlexiás gyerek is, akinek az irodalom órán lehetnek olyan problémái, mint egy enyhe szellemi fogyatékosnak.
Középsúlyos és súlyos szellemi fogyatékosságnál sokszor halmozódnak a gondok: nem csak értelmi problémák jelentkeznek, hanem mozgásbeli, érzelmi, érzékszervi vagy szociálisak is. Ez az állapot gyakran kapcsolódik autizmushoz is. Sok olyan eset lehet, amelynél esélyt sincs arra, hogy az érintettek valaha önellátóak legyenek, ezért életüket várhatóan valamilyen otthonban élik majd le.
A mentális retardáció diagnózisa
A mentális retardáció diagnózisa a BNO szerint akkor mondható ki, ha három feltétel egyszerre teljesül. Az első, hogy az intelligenciaszint 70 alatt legyen, a második, hogy a problémák 18 éves kor alatt jelentkezzenek (afölött már demenciáról beszélünk), a harmadik pedig az, hogy a világhoz való adaptív viszonyulás (többek közt ide tartoznak az iskolai képességek, a közösségben való boldogulás, a világban való eligazodás, a kommunikáció és az önellátási képesség) nem megfelelő. Magát a diagnózist pszichológus állítja fel, IQ-t orvos nem mér.
Ha az érintetteknek tanulási nehézségei vannak az iskolában, és nem tudják eldönteni, hogy az szellemi fogyatékosság vagy részképesség zavar miatt jelentkezik-e, akkor komplex módon kivizsgálják. Ilyenkor többnyire IQ-tesztet is felvesznek. Ebből az intelligenciaszint kiderül, bár az vitatható lehet, hogy egy teszt adott pillanatban 68-as vagy 71-es IQ-t mér. Azaz hogy enyhe mentális retardációt vagy normális mentális működést. Emiatt a diagnózis felállítása sok esetben nehezített
A mentális retardáció kezelése
Míg azokat, akiknek valamilyen részképesség-zavara van, viszonylag jól lehet fejleszteni, addig egy szellemi fogyatékkal élőt már kevésbé. Előbbi esetben ugyanis - például egy diszlexiánál - normál mentális működés mellett lehet meghatározni azt a területet, amellyel kiemelten, célzottan foglalkozni kell. Utóbbi esetben viszont egy normál mentális működésnél alacsonyabb szinten álló egyént kell fejleszteni. Persze bizonyos fokig a szellemi fogyatékossággal élők is fejleszthetők. Ehhez többek közt gyógypedagógusra, korai fejlesztőre, logopédusra, konduktorra és egyéb szakemberre lehet szükség.
A mentális retardáció gyógyulási esélyei
Szellemi fogyatékosság esetén gyógyulásról nem igazán beszélhetünk, ám az érintettek, állapottól függően, különböző mértékben fejleszthetők.
A mentális retardáció megelőzése
A megelőzést mindenképp segíti, ha a várandós kismamák terhességi vitaminkészítményeket, folsavat szednek. Emellett fontos a magzat minél jobb fejlődését biztosító táplálkozás is.
- A hivatalos nevezéktanban a mentális retardáció kifejezést már nem nagyon használják, egyes helyeken már markánsan törölték, más területeken még nem annyira. Ma már inkább a szellemi fogyatékokkal vagy szellemi elmaradással élő kifejezések használata az elfogadottabb, amelyeknek felső IQ határa 69. Magának a szellemi fogyatékosságnak különböző szintjei vannak: lehet enyhe, közepes, súlyos, igen súlyos vagy legsúlyosabb. Az enyhe fokozatba tartozókat nevezték régen debilisnek, a közepesbe tartozókat imbecillisnek, míg a súlyos és igen súlyosba sorolhatóakat idiótának
- A demenciát és a szellemi fogyatékosságot fontos megkülönböztetni, a kettő nem jelenti ugyanazt. A demencia szellemi leépülést jelent, azaz ilyen esetekben a kezdeti értelmi szint egyszer már megvolt, és onnan történt leépülés. Utóbbinál eleve nincs meg a normál értelmi képesség szintje. Egy Alzheimer-beteg például akár viselkedhet úgy, mint egy szellemi fogyatékos, de attól még nem nevezhető annak, hiszen nem az, hanem demens.
- Nem ritka, hogy valaki pszeudodebil szinten teljesít, tehát nem szellemi fogyatékos, de az IQ tesztekkel mért teljesítménye alapján annak tűnik. Itt az ok az, hogy ezeket a teszteket a többségi társadalomra sztenderdizálták, így nem feltétlen alkalmasak arra, hogy minden kultúrkörből származó személyt ugyanúgy mérjenek. Például előnytelen körülmények közül származó gyerekek csak azért rosszabbul teljesíthetnek egyes teszteken, mert nincsenek hozzászokva a módszerhez, addigi életükben nem találkoztak még a képességeiket ily módon felmérő feladatokkal. Emiatt keltik szellemi fogyatékosság látszatát. Pszeudodebilitást a gyermekkori elhanyagolás is előidézhet.
- Ismert az a jelenség is, hogy a teljesítményszorongás debilizál. Ez azt jelenti, hogy hiába átlagos vagy akár magasabb szintű valakinek az IQ-ja, erős vizsgadrukk esetén az izgulása miatt adott helyzetekben gátlódik vagy leromlik a teljesítménye. Ez az úgynevezett debilizáló szorongás.
A cikk elkészítéséhez nyújtott segítséget köszönjük Kántor Nedda klinikai szakpszichológusnak, pár- és családterapeutának.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Olvasd el aktuális cikkeinket!
Orvosmeteorológia
Fronthatás:
Melegfront
Maximum:
+7 °C
Minimum:
-1 °C
Változóan felhős idő várható a legtöbb helyen többórás napsütéssel, majd délután délnyugat felől elkezd növekedni, vastagodni a felhőzet. Az esti óráktól az északnyugati, nyugati tájakon már előfordulhat havas eső, havazás. Az északnyugati, nyugati szél az ország északkeleti felén nagy területen megerősödik, egy-egy viharos széllökés is előfordulhat, majd délután délnyugat felől egyre többfelé átmenetileg mérséklődik a légmozgás. A legmagasabb nappali hőmérséklet 4 és 9 fok között alakul. Késő este -3 és +5 fok között alakul a hőmérséklet. Úgy tűnik, a keddi nap számos időjárási jelenséget felvonultat. Lesz napsütés, havas eső, széllökések és zápor is.
