Ideggyógyászati megbetegedések : Migrén
Az idegrendszert az agy, a gerincvelő és az egész testet behálózó idegek összessége alkotja. Bonyolultsága messze meghaladja a legnagyobb teljesítményű számítógépekét is, az agy működését évtizedek óta kutatják, de még csak pár százalékát sikerült megismerni. Az idegrendszert két nagyobb részre osztjuk: a központi idegrendszert az agy és a gerincvelő alkotja, a környéki idegrendszer pedig azon ideghálózatokat jelenti, amelyek az agy és a gerincvelő összeköttetéseit biztosítják a szervezet többi részével. Az idegrendszer bonyolultsága miatt betegségei igen gyakoriak - a lakosság nagy részét érinti valamelyik formájuk.
Migrén tünetei és kezelése
Mi a migrén?
A migrén 4-72 órán át tartó erős, lüktető fejfájás, amely gyakran féloldali, terhelésre pedig rosszabbodik. A fejfájás e típusa rohamokban jelentkezik, gyakorisága nagyon változó: van, akinél félévente egyszer alakul ki, míg másoknál sűrűbben. Nagy átlagban a migréneseknél havonta kétszer-háromszor is jelentkeznek az akár két-három napig eltartó, hányingerrel, hányással, fényre, zajokra való érzékenységgel társuló fejfájások. A panaszokat megelőzheti úgynevezett aura is, ami a leggyakrabban egyfajta látászavar.
Tünetek
A migrén előfordulása
A migrén nagyságrendileg a lakosság 10 százalékát érinti kisebb-nagyobb mértékben. A panasz a nők körében gyakoribb, az érintettek kétharmada közülük kerül ki. Mivel a probléma sokszor hormonhatásokhoz kötődik, nők közül többször érinti a 15 és 50 év közöttieket. Ilyen esetekben - ha a migrént egyértelműen a menstruációnál jelentkező hormonváltozások indítják be - a panasz menopauza után lényegesen enyhül.
A migrén okai
A migrén háttérben genetikai adottságok állnak, de azok mellett számítanak a környezeti tényezők is. Magát a migrénes rohamot többféle ok is beindíthatja. Ezekben közös, hogy hatásukra az agyban normálisan is jelen lévő kalcitonin gén-rokon peptid (CGRP) mennyisége megtízszereződik. A tüneteket ez okozza azáltal, hogy az agykérget átalakítja, működését megváltoztatja, benne gyulladásszerű reakciót indít el. A migrénes rohamot beindíthatják például hormonális hatások, ezért érinti a probléma többször a nőket. Nem gyakori, de előfordul úgynevezett menstruációs migrén is, amelynél a fejfájás egyedül a havi vérzéshez kötődik. Hormonális fogamzásgátlók szedése ugyancsak ronthat a helyzeten, szintén a hormonális hatás miatt.
Az élelmiszerek közül a leggyakrabban az érett sajtok (például a rokfort és a gorgonzola) okoznak migrént, de ilyen az alkohol - főleg a vörös bor és a pezsgő - is. Az alkoholnál nem kell nagy mennyiségek fogyasztására gondolni: aki migrénes, annál egyetlen deci vörösbor is kiválthatja a rohamot. Klasszikus provokáló faktorok a füstölt húsok és sonkák is, főleg ha még tartósítószert is tartalmaznak. Leírtak összefüggést a nátrium-glutamát alkalmazása és a migrén jelentkezése között is. Okozhat migrént a szójaszósz, de előhívhatja a migrént a banán és a hagyma is, egyénfüggően szinte bármi. Ezeket az összefüggéseket külön tesztekkel igazolni nem lehet, de az érintettek jellemzően kitapasztalják, hogy milyen élelmiszer idéz elő náluk migrént. Léteznek olyan táblázatok is, amelyek megmutatják, migrén esetében milyen élelmiszereket érdemes kifejezetten kerülni.
Provokáló faktor az időjárás-változás is, de nem mindenkinél ugyanúgy: van, aki a hidegfrontra érzékeny, van, aki a melegre, míg mások mindkettőre. A rohamot beindíthatja nyaki merevség, alváshiány és stressz is, de kedvez neki a rendszertelen étkezés és a sportolás hiánya is. Hajlamosíthatnak migrénre egyes gyógyszerek is.
A migrén tünetei
A migrén az esetek 70 százalékban féloldalas, jellemzően lüktető, fizikai terhelésre rosszabbodó. Maga a roham 4-72 óráig tart, a nagyon erős fejfájás mellett fény- és hangérzékenység, hányinger és hányás is társul hozzá. Az érintettek ilyenkor jellemzően nem akarnak mást, mint egy sötét szobában lefeküdni, csendben egyedül lenni. A rohamok jellemzően havonta többször jelentkeznek, de teljesen elszórva, nem egy adott időintervallumra koncentrálódva.
A migrén előtt aura is kialakulhat. Ez egy szerteágazó tünetegyüttes, leggyakrabban valamilyen látászavar. Ez jelentheti azt, hogy az érintett fényes nappal csillagokat lát az égen, de azt is, hogy látása beszűkül, csőszerűvé válik. Arra is van példa, hogy valakinél cikkcakkok szakítják meg a látóteret. Az aura alatt jelentkezhet kéz- és lábzsibbadás is, megesik, hogy az érintett átmenetileg nem tud beszélni sem. Ezek a panaszok ugyanakkor nem tartósak.
A migrén diagnózisa
A migrén diagnózisa klinikai, a kórismét a tünetek alapján mondják ki. Ehhez az kell, hogy a beteget kikérdezzék, és felmérjék, a panaszok kimerítik-e a migrén kritériumait. A betegség diagnózisa akkor állítható fel, ha a hányinger-hányás, fény- és hangérzékenység párosból legalább az egyik jelen van. Létezik emellett további négy olyan kritérium, amelyből legalább kettőnek fenn kell állnia. E körbe tartozik, hogy maga a fejfájás legyen...
- féloldalas,
- erős,
- lüktető,
- terhelésre rosszabbodó.
Ha ezek közül legalább három nem állja meg a helyét, nem mondható ki a migrén diagnózisa. Kell a kórisméhez az is, hogy a tipikus tünetek legalább ötödszörre jelentkezzenek: az egyszer-kétszer előforduló fejfájás akkor sem nevezhető migrénnek, ha amúgy hasonló tüneteket okoz.
Képalkotó vizsgálatra, labortesztekre nincs szükség a diagnózis felállításához, ilyet inkább csak akkor szokták kérni, ha a tünetek nem egyértelműek, és ki akarnak zárni valamilyen egyéb betegséget, ami migrénhez hasonló panaszokat okozhat. Gyanús például, ha valaki 50 évesen panaszkodik arra, hogy migrénes lett, ugyanis a migrénes rohamok fiatalabb korban szoktak kezdődni. Emiatt ilyenkor elküldhetik a beteget koponya-MR-re, kizárandó azt, hogy esetleg agytumor vagy más központi idegrendszeri elváltozás okozza a tüneteket. Ha a migrénes panaszok mellett szapora a pulzus is, felmerülhet, hogy pajzsmirigy-túlműködés áll a háttérben. Ha a fejfájás tartósabb, mint az a migrénnél megszokott, az érintett pedig idősebb, érdemes nézni a nyaki gerinc állapotát is. A tarkótáji fejfájásnál célszerű kizárni a magasvérnyomás-betegséget is.
A migrén kezelése
A migrén hagyományos gyógyszerekkel, nem szteroid gyulladáscsökkentőkkel nagyon ritkán csillapítható. Migrénnél ugyanis a fájdalom fő kiváltó oka nem gyulladás, hanem az idegrendszer, a fájdalomérző rendszer kóros aktiválódása. Emiatt a panaszt speciális, kifejezetten migrénre való - jellemzően triptán hatóanyagú - gyógyszerekkel lehet csupán enyhíteni. Ezeket minél hamarabb, már a roham legelején be kell venni, mert csak úgy lehet megelőzni, hogy a panaszt okozó káros anyagok felszabaduljanak az agyban.
Ha havi négy vagy annál kevesebb roham jelentkezik, elég a rohamkezelés, ami azt jelenti, hogy triptán hatóanyagú gyógyszerek mellé esetleg nem szteroid gyulladáscsökkentőket szednek. Külön a hányinger és a hányás csillapítására általában nincs szükség, a migrénspecifikus gyógyszerek - ha azokat időben beveszik - jellemzően az ilyen panaszokat is kivédik. Ha a migrén annyira gyorsan indul, hogy a szájon át szedett gyógyszernek nincs ideje hatni, orrszprék jöhetnek szóba, illetve létezik olyan injekció, amelyet a beteg saját magának be tud adni. A gyógyszerek mellett fontos figyelni az életmódra is, kerülni azokat a provokáló faktorokat, amelyek a migrénes rohamot beindítják. Ez azért fontos, mert korlátlanul a gyógyszereket sem lehet szedni.
Elérhető már olyan antitestterápia is, amely segíti kezelni a migrént. Ennek hatása azon alapul, hogy a migrén során az agyban felszabaduló CGRP egy receptorhoz kötődve fejti ki hatását, viszont ha azokat blokkolják, a CGRP nem tud mihez kötni, így migrén sem tud kialakulni. Ezt az injekciós készítményt havi egyszer kell alkalmazni.
A migrén gyógyulási esélyei
Mivel a migrénre való hajlam genetikai adottság, megszüntetni nem lehet, de a rohamok életmódváltással és odafigyeléssel ritkíthatók, migrénspecifikus gyógyszerekkel pedig jól kezelhetők. Helyes alkalmazás mellett a háromnapos migrén 1-2 órára rövidíthető le.
A migrén megelőzése
A migrén megelőzését segíti, ha kerülik a rohamot beindító ételek fogyasztását, illetve lehetőség szerint kiiktatják azokat a faktorokat, amelyek a migrént provokálhatják.
A migrén szövődményei
Mivel a migrénes roham az érintetteket általában csendes, sötét szobába kényszeríti, a betegségnek pszichés és szociális következményei is lehetnek. Kialakulhat szorongás is amiatt, mert az érintett előre fél az esetleges rohamtól. Mivel a rohamok alatt jelentkező agykérgi működésváltozás hajlamosít arra, hogy a fejfájás egyre gyakoribb legyen, a kezeletlen migrén nagyon elfajulhat. Emiatt célkitűzés mindig az, hogy a havi rohamok száma életmódváltással, odafigyeléssel, néha gyógyszerrel négy alá csökkenjen. Ezzel lehet megelőzni, hogy a migrén progresszív betegséggé váljon.
A cikk elkészítéséhez nyújtott segítséget köszönjük dr. Bodnár Eszter belgyógyásznak.
Olvasd el aktuális cikkeinket!
Orvosmeteorológia
Fronthatás:
Nincs front
Maximum:
+18 °C
Minimum:
+9 °C
Általában gyengén felhős idő lesz, Szabolcsban maradhat néhol borult, ködös idő. Számottevő csapadék nem valószínű. Többnyire mérsékelt marad a légmozgás. A hőmérséklet késő este 5, 12 fok között alakul. Ami az orvosmeteorológiai helyzetet illeti, fronthatás egyelőre nem érvényesül, így a frontérzékenyek is nyugodt, panaszmentes napra készülhetnek.
