Szív- és érrendszeri betegségek : Nyirokkeringési zavarok
A magyarországi halálozások több mint a fele szív- és érrendszeri betegségeknek tulajdonítható, ezek közül is a koszorúér-betegség a legfőbb halálok. A statisztikai adatok jelzik, hogy még mindig nem figyelünk eléggé a kockázati tényezőkre, amelyek a betegség kialakulásához vezetnek. Ezek közül a legfontosabb a dohányzás, a helytelen táplálkozás (nem megfelelő összetételű, telített zsírokban gazdag illetve túlzott mennyiségű zsiradék, sok cukor, kevés zöldség és gyümölcs fogyasztása), a mozgásszegény életmód, az elhízás, a magas vérnyomás, a magas koleszterinszint, a túlzott mértékű alkoholfogyasztás, a cukorbetegség, a stressz, valamint az örökletes tényezők is szerepet játszanak.
Nyirokkeringési zavarok tünetei és kezelése
Mik a nyirokkeringési zavarok?
A nyirokkeringési zavarok egy külön osztályát képezi a betegségeknek, amelyek közvetlenül befolyásolják a nyirokrendszert vagy annak egyes elemeit. Számos betegség kapcsolatba hozható a nyirokrendszerrel, hiszen az a szervezet védelmének fontos részét alkotja a fehérvérsejtek fő szállítási útvonalaként és a veszélyes vagy szükségtelen anyagok szűrőjeként, s emiatt reagál a külső támadásokra vagy a veszélyes belső elváltozásokra. Ilyen értelemben a bubópestistől az AIDS-ig sok kórnak van köze a nyirokrendszer működéséhez. A benne megjelenő fertőzések, rák és elzáródások a legjellemzőbb nyirokkeringési betegségek. A nyirokrendszer rendkívül fontos a szervezet működésében. Jól mutatja ezt, hogy a szervátültetések sikere vagy az égési sérültek túlélése is nagymértékben függ a nyirokrendszer hatékony működésétől.
Tünetek
A nyirokrendszernek azonban léteznek megbetegedései is. A nyiroknedv azáltal jön létre, hogy a verőereken át a különböző szervekhez jutó testnedv nem tud maradéktalanul visszatérni a visszérrendszeren keresztül a szívbe, így a maradék egy külön úthálózaton, a nyirokérrendszeren keresztül éri el a fő gyűjtőeret. Közben áthalad egy sor szűrőn, a nyirokcsomókon, amelyek megtisztítják a felesleges vagy káros anyagoktól.
Az alsó végtagok nyirokereinek rendellenes működése ödémát okozhat. Ez lehet öröklött betegség, amely már a csecsemőkorban megjelenik, de lehet szerzett elváltozás is, amely akár 35 éves kor felett is kialakulhat. Ha a nyirokerek nem képesek a nyiroknedv szállítására, vagy a vénás rendszer elégtelensége miatt nem jut elég folyadék a nyirokrendszerbe, folyadékpangás (ödéma) alakul ki, azaz a folyadék felhalmozódása miatti szöveti duzzanat.
A nyirokkeringési zavarok okai és tünetei
A felnőtt korban kialakuló nyiroködémának számos oka lehet. Például a nyirokcsomók műtéti eltávolítása, a nyirokcsomó működési zavarát okozó balesetek, a sugárterápiás kezelések vagy paraziták behatolása a nyirokrendszerbe. Becslések szerint a világ lakosságának több mint egynegyede érintett valamilyen nyirokkeringési rendellenességben. A fejlett országokban a szerzett nyiroködéma kockázata elsősorban a mellrák túlélők körében magas, ahol minden ötödik betegnek ezzel a problémával is meg kell küzdenie. Különböző tanulmányok kimutatták a nyiroködéma és az elhízás kapcsolatát is, különösen a végtagokon.
A trópusi országokban a nyirokrendszerbe bejutó paraziták, például fonalférgek is ödémát okozhatnak. Ennek szélsőséges formája az Elefantiázis, amikor a nyirokrendszerben oly mértékben elszaporodnak a paraziták, hogy elzárják a keringés útját, és főleg a végtagokban a pangó folyadék hatalmas duzzanatokat okoz. A WHO adatai szerint globálisan több mint 120 millió embert érint ez a betegség, és több mint 40 milliót úgy eltorzított, hogy emiatt már munkaképtelenek.
A nyirokkeringési zavarok kezelése
A nyiroködéma kezelésére nincs egyetlen eredményes megoldás, több választási lehetőség van a komplex kezelések közül, de mindig több módszer együttes alkalmazásával lehet csak segíteni a betegeken. Ami közös e kezelésekben, hogy gondoskodni kell az érintett végtagok mozgatásáról, és fáslizni, pólyázni kell, vagy kompressziós harisnyát kell viselni. Ezek a rugalmas pólyák, nyomást kifejtő viseletek egyedi méretre készülnek az orvos javallata alapján. Alkalmazhatnak úgynevezett pneumatikus végtagpumpákat is, amelyeknek kamráit a duzzadt végtag körül elhelyezve, nyomást lehet kifejteni, s ezzel kiszorítható a szövetközti pangó nyirokfolyadék.
Emellett kézi nyirokmasszázs vagy komplex fizikoterápia is hatásos lehet. A nyirokmasszázst speciálisan képzett terapeuták végezhetik, akik pontosan tisztában vannak, hogy miként segíthetik elő a felesleges folyadék távozását a duzzadt területekről. Gyógyszereket csak akkor szoktak alkalmazni, ha (ismételt) fertőzések lépnek fel. Általában vízhajtókat sem használnak a nyiroködéma kezelésére. Alkoholos injekciókkal és lézerkezeléssel lehet segíteni az ereken.
Sebészeti beavatkozásra azonban a nyiroködéma esetén általában nem kerül sor, mert tovább károsíthatja a beteg nyirokrendszerét, és szövődményekkel is járhat, például olyan hegesedéssel, amely megnehezíti a nyomást kifejtő segédeszközök viselését. Kivételt csak az jelenthet, ha a konzervatív kezelések egyáltalán nem hatásosak. Az összes nyirokrendszeri betegségnél fontos, hogy ha van más választás, elkerüljék a tű használatát az érintett területen.
A nyirokkeringési zavarok megelőzése és szövődményei
A nyiroködéma többféle szövődménnyel járhat. Kialakulhat nyirokérgyulladás, (a hosszan pangó nyirokfolyadékkal érintett területeken), a limfangioszarkóma (egy agresszív, korai fázisában is áttéteket képző rák), és megjelenhetnek különböző bőrbetegségek (ekcéma, fekély, cellulitisz, seb stb.). Ezek a másodlagos betegségek szintén intenzív kezelést, olykor sebészeti beavatkozást is igényelhetnek. A beteg állapotának javításához, a súlyosabb tünetek megelőzéséhez szükség van az egészséges testsúly megőrzésére vagy elérésére, illetve a helyes táplálkozás követésére. Szükséges a kiegyensúlyozott étrend és az alacsony nátrium-bevitel.
A bőrt érintő szövődmények megelőzésére külön is gondolni kell. A bőr kiszáradását hidratáló krémek használatával lehet elkerülni. A tisztálkodás, a bőr és körömápolás, a kisebb hámsérülések komoly kezelése is fontos. A legkisebb bőrsérülést is el kell kerülni, ezért minden olyan tevékenység közben, amikor fennáll a hámsérülés veszélye, védőeszközt kell használni. Megfelelő lábbelit, ruházatot, beleértve a kesztyűt. Vigyázni kell a hajvágásnál és a borotválkozásnál is.
A cikk elkészítéséhez nyújtott segítséget köszönjük Dr. Steiner Tamás belgyógyász, endokrinológus, diabetológus főorvosnak.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Olvasd el aktuális cikkeinket!
Orvosmeteorológia
Fronthatás:
Kettős front
Maximum:
+4 °C
Minimum:
-5 °C
Délelőtt nagyobb felhőtömbök vonulnak északnyugatról délkelet felé, emellett hosszabb-rövidebb időre a legtöbb helyen kisüt majd a nap. Egy-egy hózápor főként a nap első felében nem kizárt. Délutántól egyre nagyobb területen kiderül az ég, és csökken a csapadék esélye. Az északnyugati szél főként hazánk északnyugati felén erősödik meg, Sopron és a Bakony környékén akár viharos lökések is előfordulhatnak. A legmagasabb nappali hőmérséklet általában 1 és 7 fok között alakul. Késő estére -6 és 0 fok közé hűl le a levegő. A kettős fronthatás miatt az arra érzékenyeknél fejfájás, ízületi fájdalom, vérnyomásingadozás jelentkezhet.
