Szív- és érrendszeri betegségek : PAD (perifériás artériás betegség)
A magyarországi halálozások több mint a fele szív- és érrendszeri betegségeknek tulajdonítható, ezek közül is a koszorúér-betegség a legfőbb halálok. A statisztikai adatok jelzik, hogy még mindig nem figyelünk eléggé a kockázati tényezőkre, amelyek a betegség kialakulásához vezetnek. Ezek közül a legfontosabb a dohányzás, a helytelen táplálkozás (nem megfelelő összetételű, telített zsírokban gazdag illetve túlzott mennyiségű zsiradék, sok cukor, kevés zöldség és gyümölcs fogyasztása), a mozgásszegény életmód, az elhízás, a magas vérnyomás, a magas koleszterinszint, a túlzott mértékű alkoholfogyasztás, a cukorbetegség, a stressz, valamint az örökletes tényezők is szerepet játszanak.
PAD (perifériás artériás betegség) tünetei és kezelése
Mi a PAD?
A perifériás artériás betegség a végtagokban lévő erek betegségét jelenti. A kifejezést főként az alsó végtagok érszűkületi megbetegedésére használják, lévén ezeknél a leggyakoribb. Az erek szűkülete legtöbbször érelmeszesedés miatt alakul ki, de okozhatja más betegség is. Ez lehet például gyulladásos folyamat vagy olyan autoimmun betegség, ami szintén az erek gyulladásával jár.
Tünetek
A PAD előfordulása
A PAD főleg az ötven év fölöttieket érinti. Súlyossága nagyon széles skálán mozog, de esetükben előfordulása akár 20 százalékos is lehet. Nemzetközi vizsgálati eredmények szerint a teljes népességben 5 és 28 százalék közötti a betegség előfordulása. Míg az idősebbeknél inkább életmódbeli okokra visszavezethető anyagcsere-betegségek miatt alakul ki az érszűkület, és végső soron a perifériás artériás betegség, addig fiatalabbaknál inkább autoimmun vagy egyéb genetikus eltérések, gyulladások miatt jelentkezik PAD.
A PAD okai
A PAD leggyakoribb oka mindenképpen az érelmeszesedés, ami a nem megfelelő életmód miatt alakul ki. Utóbbiból az is következik, hogy a rizikót a dohányzás nagyban növeli, hiszen az érszűkületet okoz. A cukorbetegeknél ugyancsak gyakran találkozunk perifériás érbetegséggel, ugyancsak annak érelmeszesedést fokozó hatása miatt. Szintén rizikótényező az elhízás, a magas vérnyomás, a magas vérzsír értékek, így a magas koleszterinszint is. Veszélyt rejt a magas húgysavszint is, ami szintén e betegséghez vezethet. Emiatt van az, hogy a köszvény is eredményezhet perifériás artériás betegséget. Persze ahhoz, hogy a köszvényhez PAD társuljon, évekig fenn kell állnia a magas húgysavszintnek.
Előfordul, hogy a szűkületet az érbelhártya megvastagodása okozza. Ez nem érelmeszesedés, de ahhoz hasonlóan perifériás keringési zavarhoz vezet. Ha a háttérben gyulladás áll, akkor azt jellemzően autoimmun betegségek okozzák. Gyulladás okozta PAD sérült végtagokon is kialakulhat, főleg akkor, ha a lábon valamilyen krónikus, nem gyógyuló seb található, vagy ha sérülnek a végtagok erei.
A thrombangiti obliterans (Buerger-kór ) szintén okozhat perifériás artériás betegséget. A Buerger-kór kiváltó oka nem ismert, de főként erősen dohányos férfiaknál lép fel, és az erek falának megvastagodásával jár. A megvastagodott, gyulladt erekben sokszor elzáródás, vérrögképződés, és végső esetben szöveti elhalás, gangréna alakul ki.
A perifériás artériás betegség kialakulásban a stressznek is nagy szerepe lehet, méghozzá azért, mert az olyan stresszhormonok, mint az adrenalin és a noradrenalin szűkítik a perifériás ereket. Ennek hátterében az áll, hogy ezek a hormonok ezáltal tudnak több vért juttatni az életfontosságú szervekhez, az agyhoz, a szívhez, a tüdőhöz és az izmokhoz. Normál esetben a stressz csak rövid ideig tart, azaz csak rövid ideig szűkülnek be az emésztést és a perifériás területeket ellátó erek, ha viszont a stresszhatás állandósul, már tartósan is károsíthatják a perifériás verőerek keringését.
A PAD tünetei
A PAD legenyhébb tünete a láb zsibbadása és gyengesége. A legtipikusabb panasz, hogy egy bizonyos távolság megtétele után a láb begörcsöl, az érintettnek pihennie kell. Súlyos esetben ez a távolság mindössze néhány méter, míg egészen enyhe esetekben akár 500 méter is lehet.
A járáskor fellépő lábikragörcs általában 5-10 perc pihenés után enyhül, a sétát egy darabig lehet újra folytatni. Ez azért lehetséges, mert pihenés hatására a szűk ereken keresztül is megfelelő lesz a szövetek oxigén- és tápanyagellátása. Járáskor a probléma tulajdonképpen amiatt jelentkezik, mert a károsodott keringés nem képes biztosítani az ekkor fellépő oxigénigény-többletet.
Legsúlyosabb esetben a probléma nyugalomba helyezett lábnál is jelentkezik, főként éjszaka, a láb felpolcolásakor. Ezek a betegek éjszakákat töltenek lelógó lábbal, ülve, alvás helyett, mert ebben a helyzetben a szűk verőereken keresztül is több vér kerül a láb szöveteihez. A zsibbadás és a fájdalom mellett a láb hidegebbé is válhat, ez ugyancsak jelezheti a krónikus keringési zavart. Ha embólia is kialakul, akkor a végtag sápadt is lehet az oxigénhiány miatt. Ez a különbség általában a két láb között jól megfigyelhető a verőér rögös elzáródása esetén. Az érszűkület önmagában nem mindig okoz bőrszín eltérést.
Ugyancsak árulkodó jel, amikor a pedikűrös az érszűkületes beteg lábán lévő bőrkeményedéseket drasztikusabban kivágja, az pedig az érszűkület okozta elégtelen keringés miatt nem gyógyul be. Ezzel a tünettel az orvosok is nagyon gyakran találkoznak. Sokszor ez az egyetlen panasz, egyszerűen azért, mert az érintett idős betegek már nem nagyon sétálnak, csak otthon járkálnak, így a klasszikus tünetek esetükben nem alakulhatnak ki. Orvoshoz csak amiatt mennek, mert sebük hetek alatt sem gyógyul be. Rosszabb esetben a seb el is fertőződhet: az ilyenkor a véráramba kerülő baktériumok akár orbáncot, súlyos esetben vérmérgezést is okozhatnak.
A PAD diagnózisa
Iránydiagnózis már tapintással is felállítható, amihez az orvosnak meg kell tapintania a végtagok artériájának pulzusát. Az egyik ilyen artéria a lábháton található, míg a másik a belboka tájékán. Ha az orvos ezeket az ereket jól tudja tapintani, akkor nagy valószínűséggel kizárható a jelentősebb érszűkület. Ha viszont nem tapintható, akkor kisebb doppler készülékkel is végeznek vizsgálatot, és megnézik, van-e azzal mérhető pulzálás. Ha van, akkor megmérik a vérnyomást a boka fölötti területen, és ezzel párhuzamosan a felkaron is. Ha a két érték hozzávetőlegesen egyezik, akkor a probléma nem érszűkület, ha viszont a bokán mért érték alacsonyabb, akkor már nagy eséllyel arról van szó. Az érszűkület mértékére a két érték különbségéből már lehet következtetni.
Ha a bokán pulzálás nem találnak, akkor megnézik a térdhajlatot. Ha itt érezhető a pulzálás, akkor abból arra lehet következtetni, hogy a probléma lejjebb kezdődik. Ha itt nincs pulzálás, akkor a combhajlatnál is elvégzik ugyanezt a vizsgálatot. Ha itt sem érezhető pulzálás, akkor már nem perifériás artériás betegségről van szó, hanem hasba húzódó problémáról. Ha érezhető pulzálás, akkor a probléma még a lábban van, tehát még PAD-ról lehet szó.
A PAD kezelése
Ha a perifériás artériás betegség mellettembólia alakul ki, akkor az azonnali érsebészeti beavatkozást igényel. Érsebészeti megoldások a műthető átmérőjű artériák esetében jönnek még szóba. Egyéb, nem súlyos esetekben angiológiai, belgyógyászati kezelésre van szükség.
Az angiológiai és belgyógyászati kezelés a gyakorlatban értágító gyógyszerek szedését vagy kúraszerűen adott infúziók alkalmazását jelenti. Ugyancsak szükség van az életmód megváltoztatására, a rizikótényezők csökkentésére. Utóbbi a gyakorlatban a dohányzás abbahagyását, a vércukorszint beállítását jelenti. Fontos a vérzsírérték rendezése, a húgysavszint csökkentése. Ezeket a vérparamétereket a PAD-betegeknél mindenképpen ellenőrizni kell, értéküket diétával, mozgással és gyógyszerrel normális szinten kell tartani.
Figyelni kell a kellő testmozgásra, amihez akár szobakerékpárt is be lehet szerezni, de hasznosak az értornák is. A terhelés fokozatos emelésével a láb keringése javítható, méghozzá azért, mert általa a véráram fokozódik. Ennek hatására kis érújdonképződések indulhatnak ki, amelyek segíthetnek azon területek oxigénnel és tápanyaggal való ellátásában, amelyeknél ez nem megfelelő. Persze a rendszer tökéletes már nem lesz, de bizonyos mértékben javulás várható.
A PAD gyógyulási esélyei
A perifériás artériás betegség nem gyógyítható, de jól karbantartható. Ehhez gyakorlatilag életmódváltozásra van szükség, illetve értágító gyógyszerek folyamatos szedésére.
A PAD megelőzése
Az életmódra való odafigyeléssel mindenképpen csökkenthető a rizikó. Ennek érdekében mellőzni kell a dohányzást, meg kell előzni többek közt a cukorbetegséget. Fontos a kellő testmozgás, a megfelelő stresszkezelés is.
A PAD szövődményei
Szövődmény az olyan nem gyógyuló sebek miatti fertőzés lehet, mint például az orbánc. A keringési zavar miatt fekélyek is kialakulhatnak. A nem gyógyuló sebek legvégső esetben a lábujjak vagy végtag amputációját is szükségessé tehetik. Ez akkor történik meg, ha a fertőzés és a vérellátási zavar miatt elhalt szövetek vérmérgezést okoznak. Ha az érszűkület a felsőbb területeken alakult ki, azt pedig érsebészeti beavatkozással meg tudják szüntetni, akkor az üszkösödő lábujjba is visszatérhet az élet.
A cikk elkészítéséhez nyújtott segítséget köszönjük dr. Szirmák Eszter belgyógyász és kardiológus főorvosnak.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Olvasd el aktuális cikkeinket!
Orvosmeteorológia
Fronthatás:
Melegfront
Maximum:
+7 °C
Minimum:
-1 °C
Változóan felhős idő várható a legtöbb helyen többórás napsütéssel, majd délután délnyugat felől elkezd növekedni, vastagodni a felhőzet. Az esti óráktól az északnyugati, nyugati tájakon már előfordulhat havas eső, havazás. Az északnyugati, nyugati szél az ország északkeleti felén nagy területen megerősödik, egy-egy viharos széllökés is előfordulhat, majd délután délnyugat felől egyre többfelé átmenetileg mérséklődik a légmozgás. A legmagasabb nappali hőmérséklet 4 és 9 fok között alakul. Késő este -3 és +5 fok között alakul a hőmérséklet. Úgy tűnik, a keddi nap számos időjárási jelenséget felvonultat. Lesz napsütés, havas eső, széllökések és zápor is.
