Szív- és érrendszeri betegségek : PAD (perifériás artériás betegség)
A magyarországi halálozások több mint a fele szív- és érrendszeri betegségeknek tulajdonítható, ezek közül is a koszorúér-betegség a legfőbb halálok. A statisztikai adatok jelzik, hogy még mindig nem figyelünk eléggé a kockázati tényezőkre, amelyek a betegség kialakulásához vezetnek. Ezek közül a legfontosabb a dohányzás, a helytelen táplálkozás (nem megfelelő összetételű, telített zsírokban gazdag illetve túlzott mennyiségű zsiradék, sok cukor, kevés zöldség és gyümölcs fogyasztása), a mozgásszegény életmód, az elhízás, a magas vérnyomás, a magas koleszterinszint, a túlzott mértékű alkoholfogyasztás, a cukorbetegség, a stressz, valamint az örökletes tényezők is szerepet játszanak.
PAD (perifériás artériás betegség) tünetei és kezelése
Mi a PAD?
A perifériás artériás betegség a végtagokban lévő erek betegségét jelenti. A kifejezést főként az alsó végtagok érszűkületi megbetegedésére használják, lévén ezeknél a leggyakoribb. Az erek szűkülete legtöbbször érelmeszesedés miatt alakul ki, de okozhatja más betegség is. Ez lehet például gyulladásos folyamat vagy olyan autoimmun betegség, ami szintén az erek gyulladásával jár.
Tünetek
Maradt még kérdése? Beszéljen szakorvossal!
Foglalás csupán néhány kattintással!
Megnézem az orvosokat
A PAD előfordulása
A PAD főleg az ötven év fölöttieket érinti. Súlyossága nagyon széles skálán mozog, de esetükben előfordulása akár 20 százalékos is lehet. Nemzetközi vizsgálati eredmények szerint a teljes népességben 5 és 28 százalék közötti a betegség előfordulása. Míg az idősebbeknél inkább életmódbeli okokra visszavezethető anyagcsere-betegségek miatt alakul ki az érszűkület, és végső soron a perifériás artériás betegség, addig fiatalabbaknál inkább autoimmun vagy egyéb genetikus eltérések, gyulladások miatt jelentkezik PAD.
A PAD okai
A PAD leggyakoribb oka mindenképpen az érelmeszesedés, ami a nem megfelelő életmód miatt alakul ki. Utóbbiból az is következik, hogy a rizikót a dohányzás nagyban növeli, hiszen az érszűkületet okoz. A cukorbetegeknél ugyancsak gyakran találkozunk perifériás érbetegséggel, ugyancsak annak érelmeszesedést fokozó hatása miatt. Szintén rizikótényező az elhízás, a magas vérnyomás, a magas vérzsír értékek, így a magas koleszterinszint is. Veszélyt rejt a magas húgysavszint is, ami szintén e betegséghez vezethet. Emiatt van az, hogy a köszvény is eredményezhet perifériás artériás betegséget. Persze ahhoz, hogy a köszvényhez PAD társuljon, évekig fenn kell állnia a magas húgysavszintnek.
Előfordul, hogy a szűkületet az érbelhártya megvastagodása okozza. Ez nem érelmeszesedés, de ahhoz hasonlóan perifériás keringési zavarhoz vezet. Ha a háttérben gyulladás áll, akkor azt jellemzően autoimmun betegségek okozzák. Gyulladás okozta PAD sérült végtagokon is kialakulhat, főleg akkor, ha a lábon valamilyen krónikus, nem gyógyuló seb található, vagy ha sérülnek a végtagok erei.
A thrombangiti obliterans (Buerger-kór ) szintén okozhat perifériás artériás betegséget. A Buerger-kór kiváltó oka nem ismert, de főként erősen dohányos férfiaknál lép fel, és az erek falának megvastagodásával jár. A megvastagodott, gyulladt erekben sokszor elzáródás, vérrögképződés, és végső esetben szöveti elhalás, gangréna alakul ki.
A perifériás artériás betegség kialakulásban a stressznek is nagy szerepe lehet, méghozzá azért, mert az olyan stresszhormonok, mint az adrenalin és a noradrenalin szűkítik a perifériás ereket. Ennek hátterében az áll, hogy ezek a hormonok ezáltal tudnak több vért juttatni az életfontosságú szervekhez, az agyhoz, a szívhez, a tüdőhöz és az izmokhoz. Normál esetben a stressz csak rövid ideig tart, azaz csak rövid ideig szűkülnek be az emésztést és a perifériás területeket ellátó erek, ha viszont a stresszhatás állandósul, már tartósan is károsíthatják a perifériás verőerek keringését.
A PAD tünetei
A PAD legenyhébb tünete a láb zsibbadása és gyengesége. A legtipikusabb panasz, hogy egy bizonyos távolság megtétele után a láb begörcsöl, az érintettnek pihennie kell. Súlyos esetben ez a távolság mindössze néhány méter, míg egészen enyhe esetekben akár 500 méter is lehet.
A járáskor fellépő lábikragörcs általában 5-10 perc pihenés után enyhül, a sétát egy darabig lehet újra folytatni. Ez azért lehetséges, mert pihenés hatására a szűk ereken keresztül is megfelelő lesz a szövetek oxigén- és tápanyagellátása. Járáskor a probléma tulajdonképpen amiatt jelentkezik, mert a károsodott keringés nem képes biztosítani az ekkor fellépő oxigénigény-többletet.
Legsúlyosabb esetben a probléma nyugalomba helyezett lábnál is jelentkezik, főként éjszaka, a láb felpolcolásakor. Ezek a betegek éjszakákat töltenek lelógó lábbal, ülve, alvás helyett, mert ebben a helyzetben a szűk verőereken keresztül is több vér kerül a láb szöveteihez. A zsibbadás és a fájdalom mellett a láb hidegebbé is válhat, ez ugyancsak jelezheti a krónikus keringési zavart. Ha embólia is kialakul, akkor a végtag sápadt is lehet az oxigénhiány miatt. Ez a különbség általában a két láb között jól megfigyelhető a verőér rögös elzáródása esetén. Az érszűkület önmagában nem mindig okoz bőrszín eltérést.
Ugyancsak árulkodó jel, amikor a pedikűrös az érszűkületes beteg lábán lévő bőrkeményedéseket drasztikusabban kivágja, az pedig az érszűkület okozta elégtelen keringés miatt nem gyógyul be. Ezzel a tünettel az orvosok is nagyon gyakran találkoznak. Sokszor ez az egyetlen panasz, egyszerűen azért, mert az érintett idős betegek már nem nagyon sétálnak, csak otthon járkálnak, így a klasszikus tünetek esetükben nem alakulhatnak ki. Orvoshoz csak amiatt mennek, mert sebük hetek alatt sem gyógyul be. Rosszabb esetben a seb el is fertőződhet: az ilyenkor a véráramba kerülő baktériumok akár orbáncot, súlyos esetben vérmérgezést is okozhatnak.
A PAD diagnózisa
Iránydiagnózis már tapintással is felállítható, amihez az orvosnak meg kell tapintania a végtagok artériájának pulzusát. Az egyik ilyen artéria a lábháton található, míg a másik a belboka tájékán. Ha az orvos ezeket az ereket jól tudja tapintani, akkor nagy valószínűséggel kizárható a jelentősebb érszűkület. Ha viszont nem tapintható, akkor kisebb doppler készülékkel is végeznek vizsgálatot, és megnézik, van-e azzal mérhető pulzálás. Ha van, akkor megmérik a vérnyomást a boka fölötti területen, és ezzel párhuzamosan a felkaron is. Ha a két érték hozzávetőlegesen egyezik, akkor a probléma nem érszűkület, ha viszont a bokán mért érték alacsonyabb, akkor már nagy eséllyel arról van szó. Az érszűkület mértékére a két érték különbségéből már lehet következtetni.
Ha a bokán pulzálás nem találnak, akkor megnézik a térdhajlatot. Ha itt érezhető a pulzálás, akkor abból arra lehet következtetni, hogy a probléma lejjebb kezdődik. Ha itt nincs pulzálás, akkor a combhajlatnál is elvégzik ugyanezt a vizsgálatot. Ha itt sem érezhető pulzálás, akkor már nem perifériás artériás betegségről van szó, hanem hasba húzódó problémáról. Ha érezhető pulzálás, akkor a probléma még a lábban van, tehát még PAD-ról lehet szó.
A PAD kezelése
Ha a perifériás artériás betegség mellettembólia alakul ki, akkor az azonnali érsebészeti beavatkozást igényel. Érsebészeti megoldások a műthető átmérőjű artériák esetében jönnek még szóba. Egyéb, nem súlyos esetekben angiológiai, belgyógyászati kezelésre van szükség.
Az angiológiai és belgyógyászati kezelés a gyakorlatban értágító gyógyszerek szedését vagy kúraszerűen adott infúziók alkalmazását jelenti. Ugyancsak szükség van az életmód megváltoztatására, a rizikótényezők csökkentésére. Utóbbi a gyakorlatban a dohányzás abbahagyását, a vércukorszint beállítását jelenti. Fontos a vérzsírérték rendezése, a húgysavszint csökkentése. Ezeket a vérparamétereket a PAD-betegeknél mindenképpen ellenőrizni kell, értéküket diétával, mozgással és gyógyszerrel normális szinten kell tartani.
Figyelni kell a kellő testmozgásra, amihez akár szobakerékpárt is be lehet szerezni, de hasznosak az értornák is. A terhelés fokozatos emelésével a láb keringése javítható, méghozzá azért, mert általa a véráram fokozódik. Ennek hatására kis érújdonképződések indulhatnak ki, amelyek segíthetnek azon területek oxigénnel és tápanyaggal való ellátásában, amelyeknél ez nem megfelelő. Persze a rendszer tökéletes már nem lesz, de bizonyos mértékben javulás várható.
A PAD gyógyulási esélyei
A perifériás artériás betegség nem gyógyítható, de jól karbantartható. Ehhez gyakorlatilag életmódváltozásra van szükség, illetve értágító gyógyszerek folyamatos szedésére.
A PAD megelőzése
Az életmódra való odafigyeléssel mindenképpen csökkenthető a rizikó. Ennek érdekében mellőzni kell a dohányzást, meg kell előzni többek közt a cukorbetegséget. Fontos a kellő testmozgás, a megfelelő stresszkezelés is.
A PAD szövődményei
Szövődmény az olyan nem gyógyuló sebek miatti fertőzés lehet, mint például az orbánc. A keringési zavar miatt fekélyek is kialakulhatnak. A nem gyógyuló sebek legvégső esetben a lábujjak vagy végtag amputációját is szükségessé tehetik. Ez akkor történik meg, ha a fertőzés és a vérellátási zavar miatt elhalt szövetek vérmérgezést okoznak. Ha az érszűkület a felsőbb területeken alakult ki, azt pedig érsebészeti beavatkozással meg tudják szüntetni, akkor az üszkösödő lábujjba is visszatérhet az élet.
A cikk elkészítéséhez nyújtott segítséget köszönjük dr. Szirmák Eszter belgyógyász és kardiológus főorvosnak.
Ha erre a 6 kérdésre igennel válaszolsz, nikotinfüggő vagy
Olvasd el aktuális cikkeinket!
Orvosmeteorológia
Fronthatás:
Nincs front
Maximum:
+15 °C
Minimum:
+6 °C
Tovább szakadozik, csökken a felhőzet, de főként a délnyugati, nyugati tájakon maradnak felhősebb területek. A déli tájakon záporeső nem zárható ki. Az északi, északkeleti szél nagy területen lesz élénk, olykor erős, a Bodrogköz térségében akár viharossá is fokozódhat. Késő estére 6 és 12 fok közé hűl le a levegő. Bolondok napján eső, szél és napsütés váltja egymást.
