Tumoros megbetegedések : Pajzsmirigyrák
A szervezetben a sejtek, szövetek rendellenes növekedése, burjánzása növedékek, tumorok képződéséhez vezethet. Tumor, illetve daganat sokféle lehet, valamennyi szervünket megbetegítheti. Két alapvető formáját szokták elkülöníteni: a jóindulatú és a rosszindulatú daganatokat. A sejtek megváltozását kiválthatják bizonyos vegyi anyagok, vírusfertőzések, mechanikai behatások, radioaktív vagy erős ultraibolya sugárzás, valamint örökletes genetikai hibák is hajlamosíthatnak. A környezeti tényezők közül ki kell emelni a dohányzást, amely minden rákfajta kialakulásának valószínűségét növeli. A túlzott alkoholfogyasztás is kedvez a ráknak. A rák kialakulásának valószínűsége az életkorral nő, bár vannak kifejezetten fiatalkori rákok is.
Pajzsmirigyrák tünetei és kezelése
Mi a pajzsmirigyrák?
A pajzsmirigyrák a pajzsmirigyből kiinduló rosszindulatú daganatos burjánzás. Míg a pajzsmirigy jóindulatú elváltozásai (a túlműködés és alulműködés) hormonális eltéréseket és jellegzetes tüneteket (például testsúlyváltozást) is okoznak, addig a rosszindulatú elváltozásokra ilyen eltérések nem vagy alig jellemzőek. Azaz attól hogy valakinek pajzsmirigy alulműködési vagy túlműködési tünetei vannak, még nem kell pajzsmirigydaganatra gondolnia.
Tünetek
A pajzsmirigyrák előfordulása
Ritka betegségről van szó, az összes rosszindulatú daganatos megbetegedésnek csak 1-2 százaléka pajzsmirigyrák. Ez magyar vonatkozásban azt jelenti, hogy évente csak nagyjából 400-600 új pajzsmirigyrákos beteget fedeznek fel. Összességében elmondható, hogy nőknél a pajzsmirigydaganat előfordulási aránya magasabb. Azt viszont tudni kell, hogy e daganatnak többféle szövettani típusa van, ezek pedig különböző mértékben érintik a nemeket. A daganat előfordulási gyakorisága az életkor előrehaladtával nő, bár megjelenésének van két kisebb csúcsa: az egyik 15 éves kor alatt, a másik pedig 40-45 éves kor fölött.
A pajzsmirigyrák okai
Több olyan tényező ismert, ami növeli a pajzsmirigyrák kockázatát. Ezek közül az egyik legfontosabb a radioaktivitás és a sugárzás (legyen az röntgensugárzás vagy terápiás sugárkezelés).
Igazolt, hogy azokban az esetekben, ahol a nyakat sugárkezelés érte például egy nyelvgyöki rák, vagy bármilyen egyéb daganatos betegség miatt, ott megnő a pajzsmirigydaganat gyakorisága.
Kevesen tudják, de a szakirodalom egyre gyakrabban számol be arról, hogy a túlzottan gyakran végzett komputertomográfia (CT-vizsgálat) is növeli a kockázatot. (A friss kutatások azt mutatják, hogy ma a világban minden ezredik CT-vizsgálatra jut egy olyan daganat, aminek megjelenése összefüggésbe hozható a CT-vizsgálattal.)
Nagy szerepe van a radioaktív szennyezésnek, ez nemrég a fukusimai atomerőmű-baleset kapcsán ismét igazolódott: itt a helyszín közvetlen közelében a pajzsmirigyrák előfordulási gyakorisága jelentősen megnőtt a gyerekeknél és a fiataloknál. Hazánkban ennek veszélye a csernobili katasztrófa kapcsán merült fel, az ottani atombaleset hatásával kapcsolatban a hazai onkológiai munkacsoport is végzett vizsgálatot. Ők arra az eredményre jutottak, hogy Magyarországon a Csernobili következtében nem nőtt a pajzsmirigyrák előfordulása. Ugyanerre az eredményre jutottak Ausztriában, Szlovákiában és Szlovéniában is. Egyedül az erőmű közvetlen környezetében, Ukrajnában és Belorusszia egyes területein növekedett e daganattípus előfordulása. (Csernobilt egyébként az különbözteti meg Fukusimától, hogy ez utóbbi helyszínen rengeteg radioaktív izotóp került a tengervízbe is. Az pedig kérdéses, hogy az ott kifogott halak milyen távolságba jutottak el - lévén, ha ezeket a radioaktív jód izotópot is tartalmazó halakat valaki megeszi, és az beépül a pajzsmirigybe, akkor az rövid és hosszú távon is okozhat daganatot. A japán hatóságok ugyan állítják, hogy a vízszennyezés a hígulás miatt nem lehet veszélyes, de ezzel a zöld szervezetek nem értenek egyet.)
Ugyancsak növelik a pajzsmirigyrák kockázatát bizonyos genetikai kórképek (ezek az úgynevezett endokrin neoplázia kórképek, amelyek a hormontermelő szövetekben jelentkező daganatokkal járó genetikai eltérések). Ebből adódóan a pajzsmirigyrák a családon belül halmozódva, a gén megjelenésekor kötelezően öröklődik.
A pajzsmirigy-stimuláló hormon túltermelődése ugyancsak emeli a pajzsmirigyrák előfordulását. Tehát az, amikor az agyalapi mirigy ezt a hormont túlzott mértékben termeli, növeli a kockázatot.
Vannak olyan jóindulatú, gyulladásos pajzsmirigybetegségek is (például az autoimmun pajzsmirigy gyulladás és a súlyos jódhiányos golyva állapota) amelyeknél ha minimálisan is, de szintén megnövekszik a daganat előfordulási esélye.
A pajzsmirigyrák tünetei
A betegség indulhat jellegtelenül is, leggyakoribb tünete viszont szinte mindig valamilyen tapintható göb megjelenése. Azt azonban tudni kell, hogy a pajzsmirigynek alapból is nagyon sok göbös megbetegedése van, így önmagában a göb nem jelent rosszindulatú daganatot, lévén az esetek 90 százalékában az elváltozás jóindulatú, például folyadékkel telt cisztát, jódhiányos strúmát vagy autoimmun pajzsmirigygyulladást jelent. A gyorsan (hetek, hónapok alatt) növő göb viszont mindenképp gyanús kell legyen, különösen akkor, ha átmérője eléri vagy meghaladja az egy centiméteres nagyságot. Ebben az esetben feltétlenül és sürgősen meg kell mutatni orvosnak, el kell végezni a kivizsgálást.
Nem gyakran, de a pajzsmirigyrák bevezető tüneteként nyaki nyirokcsomó-duzzanatok is jelentkezhetnek. Ilyenkor a pajzsmirigyben nincs nagy göb, de a betegség a nyirokcsomók érintettsége miatt már egy rosszabb kategóriába tartozik. (Azt persze tudni kell, hogy önmagában a nyirokcsomókban jelentkező göb még nem jelent pajzsmirigydaganatot, hiszen ilyesmit egy egyszerű nátha is okozhat. Tehát a lényeg az, hogy csak a bármilyen egyéb hurutos, lázas tünet nélkül jelentkező nyaki duzzanat, illetve annak gyors növekedése indokol azonnali vizsgálatot.) Tünet lehet a váratlanul vagy nem betegséggel összefüggően jelentkező rekedtség és nyelészavar is. Ez utóbbiakat az okozza, hogy pajzsmirigy növekedése miatt a nyelőcső és légcső jobban nyomódik, az ottani idegek beszűrtek lehetnek.
A pajzsmirigyrák diagnózisa
A diagnózis felállításának első lépése egy egyszerű fizikális vizsgálat, melynek során az orvos megnézi, megtapintja a pajzsmirigyet. Ez a vizsgálat elvileg része az egy-két évente mindenkinek ajánlott normál orvosi szűrővizsgálatnak is. Ha a tapintásos vizsgálat vagy a beteg panaszai (például a rekedtség) gyanúra adnak okot, akkor a következő lépés az ultrahangos vizsgálat. Ezzel lehet felmérni a pajzsmirigy állományát, ezzel lehet kimutatni, vannak-e göbök ebben a szervben (bizonyos finom jelekből már az ultrahang alapján is lehet az esetleges daganatra vonatkozó következtetéseket levonni).
Ha az ultrahangon az orvos eltéréseket lát, két újabb lépés következhet. Az egyik a tűbiopsziás vizsgálat, ami azt jelenti, hogy a gyanús területbe beszúrnak egy vékonyabb tűt, azzal szöveteket nyernek ki, majd azon szövettani vizsgálatot végeznek. Ez alapján meg lehet mondani, hogy jó vagy rosszindulatú daganatról van-e szó.
A másik lehetőség az úgynevezett izotóp vizsgálat, ami azt jelenti, hogy a betegnek jód izotópot adnak be vénásan azért, hogy az a pajzsmirigy-szövetben feldúsuljon. A dúsulás módját úgynevezett szcintigráfiával (ez egy specializált radioaktivitásmérő képernyő/készülék) vizsgálják a kontrasztanyag beadása után. Az így észlelhető göböknek két típust lehet megkülönböztetni: az úgynevezett meleg vagy forró göböket, valamint a hideg göböket. Komoly gondra a hideg göbök utalnak (ezekben nem halmozódik fel a jód izotóp), ezek jelentik azt, hogy pajzsmirigyszövet nem működik megfelelően. Mivel ezeken a területeken a daganat előfordulási esélye a 10 százalékot is meghaladja, akinek ilyen göböt találnak a nyakán, annál mindenképpen el kell végezni a biopsziát.
A pajzsmirigyrák kezelése, gyógyulási esélyei
A pajzsmirigydaganatok alapvetően két nagy csoportra bonthatók: jobb indulatúakra (ez az úgynevezett differenciáltabb daganatcsoport) és rosszabb indulatúakra (ez az úgynevezett anaplasztikus vagy differenciálatlan csoport, ide tartoznak az öröklődő formák is).
A jobb indulatú szövettani alcsoport kezelése könnyebb, a gyógyulási esélyek jóval magasabbak: itt a túlélési esély 90 százalék fölötti. Sőt egy 2013-as konferencián már egy olyan német tanulmányt is ismertettek, amely 1500 beteg vizsgálata alapján arról számolt be, hogy egy nem előrehaladott, jobb indulatú pajzsmirigyrákos gyógyult beteg várható élettartama megegyezik az egészséges emberekével.
A rosszabb indulatú, azaz a differenciátlan daganatok kezelése sokkal nehezebb, valamint rosszabbak, nagyjából 10-20 százalékosak a hosszabb távú túlélési esélyei is.
A jobb indulatú pajzsmirigydaganatoknál a műtéti kezelés önmagában is elég lehet - jellemzően akkor, ha a daganat átmérője nem haladja meg az egy centimétert, és nincs nyirokcsomó-érintettség. Ezt a műtétet hormonkezelés követi, ha pedig szükséges, akkor sugárkezelést is. Ez utóbbi radioaktív jódizotóp kezelést jelent. (Hormonpótlásra két dolog miatt is szükség van: egyrészt azért, mert a pajzsmirigy által termelt hormonokat a szervezet normális működése érdekében pótolni kell, másrészt pedig azért, mert ha kívülről pajzsmirigyhormont visznek be, akkor csökken az agyalapi mirigy által termelt pajzsmirigyserkentő hormon szintje a szervezetben. Ez azért fontos, mert ennek túltermelődése kedvezne a betegség kiújulásának, új daganat képződének.)
Vannak a pajzsmirigyráknak olyan típusai is, amelynél nagy eséllyel érintett a pajzsmirigy mindkét lebenye. Ebben az esetben indokolt a szerv teljes eltávolítása, valamint a környező nyirokcsomók kivétele is. Ezt követően a betegnek pajzsmirigyhormon-pótlásra is szüksége van.
A rosszabb indulatú formáknál agresszívabb műtétre és erőteljesebb sugárkezelésre van szükség, a legrosszabb indulatú, anaplasztikus formánál pedig már kemoterápiát is használhatnak az orvosok. De az eredmények így is szegényesek.
A pajzsmirigyrák megelőzése
A megelőzés érdekében kerülni kell a sugárterhelést (emiatt kell többek közt a röntgenhelyiségekben, CT-vizsgálókban tevékenykedő egészségügyi dolgozóknak sugárzásszámlálót hordaniuk, és emiatt rövidebb a munkaidejük is).
Figyelni kell a normális jódellátásra, akár az ivóvízen, akár jódozott són keresztül.
Ha valakinek olyan gyulladásos pajzsmirigybetegsége van, amelynél növekszik a daganat megjelenési esélye (például autoimmun pajzsmirigygyulladása vagy súlyos jódhiányos golyvája van), akkor javasolt a beteg évenkénti ultrahangos szűrése. Ha ilyenkor 1 centiméter körüli csomót fedeznek fel, akkor mindenképpen azonnal el kell végezni a biopsziás vizsgálatot.
Ha a pajzsmirigyrák megjelenésének esélyét endokrin neoplázia kórkép növeli (tehát a betegség nagy valószínűséggel öröklődik), akkor már kisgyermekkorban javasolt mindkét oldali pajzsmirigy teljes eltávolítása. Ezt a kórképet jellemzően akkor ismerik fel, amikor családon belül valaki pajzsmirigyrákkal érintett lesz, nála pedig kimutatható az úgynevezett MEN 2a és b gén (ezt vérvizsgálattal mutatják ki). Ez esetben megvizsgálják a gyerekeket is, és ha ez az eltérés náluk is kimutatható, akkor indokolt lesz a pajzsmirigy korai, gyermekkorban történő eltávolítása. Ennek a gyerek életére nem lesz kihatása, azt leszámítva, hogy a pajzsmirigyhormonok pótlására élete végéig szüksége lesz. (Ezt szűrővizsgálatot nem végzik rutinszerűen, mivel roppant ritka kórképről van szó.)
A pajzsmirigyrák szövődményei
A műtét következtében kozmetikai eltérésekre lehet számítani. Probléma lehet az is, ha a daganat beszűr olyan idegeket, amelyek a gégét idegzik be, és így a hangszalagok működését szabályozzák. Ez esetben a hangképzéssel lehetnek gondok.
A cikk elkészítéséhez nyújtott segítséget köszönjük dr. Benyó Gábor hematológus és onkológus szakorvosnak.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Olvasd el aktuális cikkeinket!
Orvosmeteorológia
Fronthatás:
Melegfront
Maximum:
+3 °C
Minimum:
-3 °C
Általában erősen felhős vagy borult idő várható, majd a délután északnyugat felől vékonyodik, szakadozik, csökken a felhőzet, de a keleti megyékben akár estig felhős maradhat az ég. Délelőttig a csapadékzóna az ország nagyobb részén áthalad, addig az északkeleti harmadban még havazásra, dél felé haladva egyre inkább havas esőre, esőre lehet számítani. Délután már csak a déli és keleti megyékben valószínű gyenge intenzitású - legfeljebb vegyes, estétől akár szilárd halmazállapotú - csapadék. Az északnyugati szél főként hazánk délnyugati felén megerősödik, Sopron és a Bakony környékén akár viharos lökések is előfordulhatnak. A legmagasabb nappali hőmérséklet 0 és +7 fok között alakul. Késő estére -5 és +2 fok közé hűl le a levegő. Úgy tűnik, a keddi nap számos időjárási jelenséget felvonultat. Lesz napsütés, havas eső, széllökések és zápor is.
