Tumoros megbetegedések : Petefészekrák
A szervezetben a sejtek, szövetek rendellenes növekedése, burjánzása növedékek, tumorok képződéséhez vezethet. Tumor, illetve daganat sokféle lehet, valamennyi szervünket megbetegítheti. Két alapvető formáját szokták elkülöníteni: a jóindulatú és a rosszindulatú daganatokat. A sejtek megváltozását kiválthatják bizonyos vegyi anyagok, vírusfertőzések, mechanikai behatások, radioaktív vagy erős ultraibolya sugárzás, valamint örökletes genetikai hibák is hajlamosíthatnak. A környezeti tényezők közül ki kell emelni a dohányzást, amely minden rákfajta kialakulásának valószínűségét növeli. A túlzott alkoholfogyasztás is kedvez a ráknak. A rák kialakulásának valószínűsége az életkorral nő, bár vannak kifejezetten fiatalkori rákok is.
Petefészekrák tünetei és kezelése
Mi a petefészekrák?
Petefészkekben igen sokféle rosszindulatú daganat alakulhat ki. Ezek döntő többsége cisztás mirigyrák (adenokarcinóma), ezért az alábbiakban ennek ismertetésére szorítkozunk.
Tünetek
Maradt még kérdése? Beszéljen szakorvossal!
Foglalás csupán néhány kattintással!
Megnézem az orvosokat
A petefészekrák előfordulása
A petefészekrák az asszonyoknál az ötödik leggyakoribb rosszindulatú daganat. A petefészekrák a nők összes rákos megbetegedésének mintegy 4%-át teszik ki. Annak esélye, hogy egy nőnél élete folyamán petefészekrák alakuljon ki, 1,7%, a petefészekrák okozta halál esélye pedig 1% körüli.
A petefészekrák okai
A petefészekrák okait ma még nem ismerjük, bár a kockázati tényezőkről egyre többet tudunk. Hajlamosító tényezők lehetnek:
- BRCA1 és BRCA2 génmutációkat eredetileg emlőrákkal kapcsolatban mutatták ki. Mára már bizonyos, hogy az említett dominánsan örökíthető génmutációk a petefészekrák kockázatát is jelentősen megnövelik. Az összes petefészekrák körülbelül 9%-ában mutatható ki az említett mutációk valamelyike. Az összes génhordozó mintegy 40-50%-ánál alakul ki petefészekrák 70 éves korukig. Ezzel szemben a teljes populáció kockázata csupán 1,7%.
- Életkor: A legtöbb eset a változókort követően alakul ki. A petefészekrákok mintegy felét 63 éves kor felett diagnosztizálják.
- Szülészeti kórelőzmény: Azoknál a nőknél nagyobb a kockázat, akiknek az első havivérzése 12 éves kor előtt jelentkezett, az utolsó pedig 50 éves kor felett, nincs gyermekük, vagy első gyermeküket 30 éves kor után szülték. Úgy tűnik tehát, hogy a petefészekrák kockázata arányosan nő az élet során bekövetkezett ovulációk számával.
- Családi kórelőzmény: Azoknál gyakoribb, akiknek első fokú rokonságában fordult elő petefészekrák, emlőrák, bélrák vagy prosztatarák.
- Fogamzásgátlás: A fogamzásgátló tabletták megakadályozzák a tüszőérést és az ovulációt, így kivédik a petefészek mirigyrákjainak körülbelül 50%-át.
A petefészekrák tünetei
A korai petefészekrák nagyon tünetszegény, ráadásul meglévő tünetei sem jellegzetesek. Gyakori a hasi puffadás, vérzészavarok, kismedencei idegentest-érzés, deréktáji és alsólábszár-fájdalom, és a legkülönfélébb gyomor- és bélpanaszok. Az első komoly tünetek megjelenésekor (pl. szabad hasűri folyadék, "aszcitesz" megjelenése) a betegség már sok esetben gyógyíthatatlan. Ezért is égetően szükséges a petefészekrák szűrőmódszereinek mielőbbi kidolgozása.
A petefészekrák diagnózisa
- Ultrahang vizsgálat: Különösen a színkódolt hüvelyi ultrahang vizsgálat hasznos a petefészekrák korai felismerésében.
- A petefészekrák diagnózisát ultrahanggal állítják fel
- Hasi tükrözés (laparoszkópia): A daganat közvetlen megtekintése és szövettani vizsgálata perdöntő.
- A számítógépes rétegvizsgálat (CT = computer tomográfia) és a nukleáris mágnesrezonancia vizsgálat (MRI = magnetic resonance imaging) különösen a betegség stádiumának meghatározásában lehet az orvos segítségére.
- A vérből kimutatható tumorjelző, az úgynevezett Ca-125 marker szintén hasznos információt ad az orvosnak, ez a molekula azonban nem csak petefészekrákokban jelenik meg a vérben, sőt rákos megbetegedéstől függetlenül is kimutatható olykor, ezért önmagában nem diagnosztikus értékű.
A petefészekrák kórlefolyása
A betegség lefolyásának nyomon követése, a betegség kiterjedésének megítélése a klinikai stádiumok megállapítása alapján lehetséges, mely az azt követő kezelés megválasztásában is döntő jelentőséggel bír.
A petefészekrák stádiumai:
A petefészekrák kiterjedése meghatározható TNM-rendszer (tumor - nyirokcsomó - metasztázis= áttét) szerint, és létezik úgynevezett klinikai stádiumbeosztás is.
A petefészekrák T kategóriái:
Tx: Az orvosnak nem áll rendelkezésére információ az elsődleges daganatról.
T1: A rák csak a petefészek vagy petefészkek állományára korlátozódik.
T1a: A daganat csak az egyik petefészek állományára korlátozódik, és nem mutatható ki a kismedencei hashártya folyadékból.
T1b: A daganat mindkét petefészekben jelen van, azok állományát nem lépi túl, és nem mutatható ki a kismedence hashártya-folyadékából.
T1c: A daganat egyoldali vagy mindkét oldali, átlépi a petefészek szöveti határait, vagy kimutatható a kismedence hashártya folyadékból.
T2: A rák ráterjed kismedence szöveteire és/vagy a kismedence hashártya felületére.
T2a: A rák ráterjedt a petevezetékekre és/vagy a méhre, de a kismedencei hashártya folyadékból nem mutatható ki.
T2b: A rák ráterjedt más kismedencei szervekre is, de nem mutatható ki a kismedence hashártya folyadékából.
T2c: A rák ráterjedt a petevezetékekre, méhre és/vagy a kismedence egyéb szerveire, és a kismedence hashártya folyadékából is kimutatható.
T3: A rák egy vagy kétoldali, és ráterjedt a kismedencén kívüli hashártya-felületekre is.
T3a: Az áttétek csak mikroszkóppal láthatók.
T3b:Az áttétek szabad szemmel is láthatók, de nagyságuk nem éri el a 2 cm-t.
T3c: Az áttétek 2 cm-nél nagyobbak.
A petefészekrák N kategóriái:
Nx: A nyirokcsomók állapotáról az orvosnak nincsenek pontos információ.
N0: A nyirokcsomókban áttét nem mutatható ki.
N1: A rákos sejtek az elsődleges daganathoz közeli nyirokcsomókban is megjelentek.
A petefészekrák M kategóriái:
Mx: Távoli áttétek létezéséről nincsenek pontos információk.
M0: Távoli áttét nem mutatható ki.
M1: Távoli áttét mutatható ki.
A petefészekrák klinikai stádiumai:
I. stádium: A rák a petefészek vagy petefészkek állományára korlátozódik.
IA. stádium: A rák az egyik petefészek állományára korlátozódik. A kismedence és a hasüreg mosófolyadékából daganatos sejtek nem mutathatók ki.
IB. stádium: A rák mindkét petefészekben megtalálható, de csak azok állományára korlátozódik. A kismedence és a hasüreg mosófolyadékából daganatos sejtek nem mutathatók ki.
IC. stádium: A rák egy vagy két petefészekben van jelen, és az alábbi jelenségek közül legalább egy fennáll:
- A rák megjelenik a petefészek felszínén.
- A cisztás daganat megrepedt.
- A kismedence és a hasüreg mosófolyadékából daganatos sejtek mutathatók ki.
II. stádium: Az egy vagy kétoldali rák a kismedence más szerveire (méh, petevezeték, húgyhólyag, szigmabél, végbél) is ráterjedt.
IIA. stádium: A rák ráterjedt a petevezetékre vagy a méhre, de a kismedence és a hasüreg mosófolyadékából daganatos sejtek nem mutathatók ki.
IIB. stádium: A rák más kismedencei szerve is ráterjedt, de a kismedence és a hasüreg mosófolyadékából daganatos sejtek nem mutathatók ki.
IIC. stádium: A rák ráterjedt más kismedencei szervre is, és a kismedence és a hasüreg mosófolyadékából daganatos sejtek mutathatók ki.
III. stádium: A rák ráterjedt a kismedencén túli hashártya-felületekre és/vagy a környéki nyirokcsomókra.
IIIA. stádium: A kismedencén túli hashártya-felületeken mikroszkópos áttétek mutathatók ki, de rák nem található meg a környéki nyirokcsomókban.
IIIB. stádium: A kismedencén túli hashártya felületeken 2 cm-nél kisebb áttétek mutathatók ki.
IIIC. stádium: Az alábbi állapotok valamelyike áll fönn:
2 cm-nél nagyobb kismedencén túli hashártya áttétek vagy a környéki nyirokcsomókban áttétek találhatók.
IV. stádium: Távoli áttétek a májban, tüdőben, lépben, távoli nyirokcsomókban, stb.).
A petefészekrák kezelése
- Műtét: Amennyiben lehetséges, fogamzóképes korban törekedni kell a méh és az ellenoldali petefészek megtartására. Sajnos ez ritkán lehetséges. Gyakoribb a petefészkek eltávolítása a méhhel, a nagycseplesszel (a hasűri hashártya egyik része) és a környéki nyirokcsomókkal együtt. Valamennyi elérhető daganatot el kell távolítani.
- Sugárkezelés: Elvégezhető külső berendezéssel ("kobalt ágyú", részecskegyorsító), vagy beültetett sugárzó izotóppal. Olykor az izotópot a hashártya felületére folyadék formájában viszik fel.
- Citosztatikus kezelés: A kezelést általában 6 alkalommal, 3-4 hetes ciklusokban végzik. Az elmúlt évtizedekben a platina vegyületek (ciszplatin, karboplatin) és a taxánok bevezetésével jelentősen javult a kemoterápia hatékonysága.
- A diagnózis felállítását követően az egyéves túlélés 78%, az ötéves túlélés mintegy. 50%. Amennyiben a rák nem lépte át a petefészkek szöveti határait, az ötéves túlélés esélye 95%. Sajnálatos, hogy a betegeknek csak 29%-a tartozik ebbe a stádiumba.
A petefészekrák megelőzése
A petefészekrák megelőzésére biztos módszerekkel nem rendelkezünk. Családi halmozódás esetén fontos lehet a fogamzásgátló tabletta használata, valamint a gyermekvállalás, a megfogant életek elfogadása.
Bizonyos daganatok által termelt fehérjék, ún. tumor-markerek vérből való kimutatása és ezzel a korai diagnózis ma még nem kellően kidolgozott eljárás.
Mint már utaltunk rá, egy családon belül gyakorta halmozódnak bizonyos rákféleségek (pl. emlőrák, petefészekrák, prosztatarák, vastagbél-végbélrák). Nagy valószínűséggel a hajlam azonos génhibákra vezethető vissza. Akinek családjában tehát az említett daganatok valamelyike ismételten fordult elő, tekintse magát veszélyeztetettnek, és szervezze meg a rendszeres szűrővizsgálatot. Mivel erre kialakult előírások még nincsenek, a részleteket a nőgyógyásszal kell a betegnek megbeszélnie.
A családban halmozódó génhiba kimutatására szükséges lehet genetikai tanácsadás igénybe vétele, ahol családfa-analízis segítségével lehet a kockázatot megadni.
Ha erre a 6 kérdésre igennel válaszolsz, nikotinfüggő vagy
Olvasd el aktuális cikkeinket!
Orvosmeteorológia
Fronthatás:
Nincs front
Maximum:
+15 °C
Minimum:
+6 °C
Kelet, északkelet felől tovább szakadozik, gomolyosodik, csökken a felhőzet, így hazánk északkeleti, keleti felén sok, nyugaton, délnyugaton kevesebb napsütés valószínű. Utóbbi országrészben maradhatnak tartósan borult körzetek. A déli tájakon záporeső nem zárható ki. Az északi, északkeleti szél nagy területen lesz élénk, olykor erős, a Bodrogköz térségében akár viharossá is fokozódhat. A legmagasabb nappali hőmérséklet 12 és 19 fok között valószínű, a nyugati, délnyugati felhősebb részeken mérhetjük az alacsonyabb értékeket. Késő estére 6 és 12 fok közé hűl le a levegő. Bolondok napján eső, szél és napsütés váltja egymást.
