Mi a stresszorexia?
A stresszorexia időhiány miatti étkezési, táplálkozási zavar. Nincs szó különálló kórképről, maga az elnevezés inkább egy kiragadott tünetet takar: ha valaki stresszbeteg, és alapvetően szorongásos tünetei vannak, akkor egyfajta étkezési zavara is kialakul. Ez a gyakorlatban jelentheti azt is, hogy nincs étvágya és túl keveset eszik, de azt is, hogy túl sokat. Ez esetben előbbiről van szó. Ugyanakkor pusztán az, hogy valaki "időhiányra" hivatkozva nem eszik, igazából lényegtelen, lévén maga az időhiány is csak a tünete annak, hogy valaki a megfelelési kényszer miatt kapkod és rohan, lévén szorong. Egyfajta körfolyamatról van tehát szó.
Tünetek
A stresszorexia előfordulása
Mivel nincs szó külön kórképről, pontos adatok az előfordulásról sem állnak rendelkezésre. Érintettje lehet bárki, aki stresszesen él, függetlenül attól, hogy dolgozó anya-e vagy sem. Azaz hiába emlegetik a problémát dolgozó anyák betegségeként, ez nem igaz, lévén ez esetben is arról van szó, hogy azok az anyák lehetnek érintettek, akik stresszesek - más kérdés, hogy ez azokra valóban jellemzőbb lehet, akik a gyerek mellett dolgoznak is. Ugyanakkor a probléma férfiaknál is előfordulhat, hiszen köztük is vannak stresszbetegek, ilyen tüneteket ők is produkálhatnak. Egyszóval mindenki érintett lehet, aki valamilyen mentális probléma - elsősorban megfelelési kényszer miatti szorongás - miatt nem tudja összeegyeztetni a munkáját a családjával, mindennapi teendőivel.
A stresszorexia okai
A probléma kiváltó oka a stressz és a szorongás, ami miatt az érintettek nem tudnak megfelelő time managementet kialakítani. Emiatt nem jó az időbeosztásuk és csúsznak el mindennel, így evésre sem jut idejük.
A stresszorexia tünetei
A stresszorexiának konkrét, pontosan meghatározott tünetei nincsenek, lévén nincs szó külön betegségről. Jellemző rá, hogy érintettjei arra hivatkozva nem esznek rendesen, hogy nincs rá idejük. Azaz szó sincs arról, hogy meglenne a napi ötszöri étkezés, vagy hogy a problémával küzdők legalább háromszor leülnének fél órára, hogy elfogyasszák ételüket. Inkább csak rágcsálnak, például kekszet vagy répát - tehát olyasvalamit, amire nem kell különösebben időt szakítaniuk. Ebből adódóan táplálkozásuk nem éppen egészséges. Az evéshiány miatt az érintettek le is fogyhatnak, ugyanakkor a stresszorexiánál olyan probléma nincs, mint az anorexiánál, amelynél a betegek annak ellenére gondolják magukat kövérnek, hogy valójában csontsoványak. Tehát ez esetben nincs szó testképzavarról.
A stresszorexia diagnózisa
Nincs értelme diagnózisról beszélni, mert nincs szó külön kórképről. A szakemberek pusztán a stresszbetegség egyik tüneteként azonosíthatják ezt a jelenséget, diagnosztizálni magát a stresszbetegséget diagnosztizálják.
A stresszorexia kezelése
Kezelni a táplálkozási zavar hátterében álló pszichés problémát kell, lévén annak rendezése segíthet megszüntetni ezt a felszínen jelentkező tünetet. Maga a kezelés történhet viselkedésterápiával, vagy bármilyen feltáró terápiával. A lényeg, hogy az érintett szabaduljon szorongásaitól, megtanulja jól beosztani idejét. Kezelésre a terápiától függően legalább három hónapig szükség van. A helyzet rendezéséig szükség van arra is, hogy az étkezést rendszerszinten beillesszék a napirendbe, még akkor is, ha ez a probléma kiváltó okát nem szünteti meg. Ez azért fontos, hogy a táplálkozási zavarnak további fizikai következményei ne lehessenek.
A stresszorexia megelőzése
A megelőzést a megfelelő stresszkezelés segíti, emiatt előnyös, ha valaki elsajátítja ennek módszereit.
A stresszorexia szövődményei
Annak, hogy valaki időhiányra hivatkozva nem eszik, komoly következményei is lehetnek, fizikai és pszichés területen egyaránt. Előfordulhatnak például olyan gasztroenterológiai megbetegedések vagy vitaminhiányok, amelyeket a nem megfelelő táplálkozás okoz, de a pszichés problémák is erősödhetnek, ha valaki nem oldja őket időben.
A cikkünk elkészítéséhez nyújtott segítséget köszönjük Faludi Viktória tanácsadó szakpszichológusnak.