Szív- és érrendszeri betegségek : Stroke
A magyarországi halálozások több mint a fele szív- és érrendszeri betegségeknek tulajdonítható, ezek közül is a koszorúér-betegség a legfőbb halálok. A statisztikai adatok jelzik, hogy még mindig nem figyelünk eléggé a kockázati tényezőkre, amelyek a betegség kialakulásához vezetnek. Ezek közül a legfontosabb a dohányzás, a helytelen táplálkozás (nem megfelelő összetételű, telített zsírokban gazdag illetve túlzott mennyiségű zsiradék, sok cukor, kevés zöldség és gyümölcs fogyasztása), a mozgásszegény életmód, az elhízás, a magas vérnyomás, a magas koleszterinszint, a túlzott mértékű alkoholfogyasztás, a cukorbetegség, a stressz, valamint az örökletes tényezők is szerepet játszanak.
Stroke tünetei és kezelése
Mi a stroke?
A stroke az agy körülírt területeinek hirtelen kialakuló, átmenetileg fennálló vagy kedvezőtlen esetben véglegessé váló funkciókárosodása, amely úgy jön létre, hogy a kérdéses agyi régió vérátáramlása (perfúzió) és ilyen módon a szövetek oxigén- és tápanyagellátása valamilyen okból kifolyólag jelentősen lecsökken, vagy megszakad. Ennek leggyakoribb oka, ha az agyi erekben valamilyen akadály képződik. Ez lehet vérrög, vagy az illető ér görcsös összehúzódása által okozott szűkülete. Az agyszövet normális működésének feltétele ugyanis a megfelelő vérellátás, mivel a vér szállítja a nélkülözhetetlen oxigént és a tápanyagul szolgáló cukrot a sejtekhez, ehhez pedig az szükséges, hogy a vér az erekben akadálytalanul és megfelelő mennyiségben áramoljon.
Tünetek
A vért pumpáló szívet, a vért a szövetekhez szállító artériákat és a vért a szövetektől elszállító vénákat együttesen kardiovaszkuláris rendszernek nevezzük. Amikor szűkebben az agy vérellátásáról beszélünk, az ún. cerebrovaszkuláris rendszerrel foglakozunk. Az agyszövet vérellátási zavara az esetek zömében artériális, ritkábban szív és vénás eredetű. Még ritkábban előfordulhat az is, hogy a vért alkotó sejtek és fehérjék rendellensége okozza a perfúziós zavart, ilyenkor stroke alakulhat ki ép erek és szív dacára.
A stroke előfordulása
A stroke a fejlett gazdaságú országokban a szívbetegségek és rosszindulatú daganatok után a harmadik leggyakoribb oka az elhalálozásnak. Bármely életkorban előfordulhat, azonban 45 év felett válik egyre gyakoribbá, a fő kiváltó okok a különböző korcsoportokban változnak.
A stroke okai
A stroke-okat kialakulásuk módja szerint két nagy csoportba oszthatjuk: iszkémiás- és vérzéses stroke-okra. Iszkémia oxigén-hiányos állapotot jelent, úgy alakul ki, hogy az agyszövethez nem jut elegendő mennyiségű oxigénben gazdag vér az artériákon keresztül, vagy pedig a szövetek által felhasznált vér nem tud újabb adag oxigénben gazdag vérre kicserélődni, mivel a vér a vénákon keresztül nem tud kellő ütemben tovább áramolni, azaz pang. Az iszkémiás stroke-okban - amely a stroke-ok túlnyomó többségét, mintegy 80 %-át teszi ki - a szöveti átáramlászavar, és következésképpen az oxigénhiány (iszkémia) leggyakoribb oka a vért szállító artériák elzáródása. Amennyiben az artéria elzáródását a szívből vagy az ér egy korábbi, szívhez közelebb eső szakaszából származó vérrel sodródó részecske vagy törmelék zárja el, akkor embóliás stroke-ról beszélünk. Embólus nagyon sokféle anyag lehet, például vérrög, koleszterol-kristályok, meszes-plakk darabjai.
Amikor az artériát helyben képződő vérrög (trombus) szűkíti vagy zárja el, trombotikus stroke-ról beszélünk, melyet végleges szövetkárosodás (az idegsejtek pusztulása) esetén, agyi infarktusnak is nevezünk.
Elzáródhat az artéria az artériafal gyulladása vagy a fokozott vérnyomás okozta érfal-vastagodás és meszesedés miatt is. A cukorbetegség is érfalkárosodáshoz vezet. Vérrögképződés történhet az elvezető agyi vénákban is, ekkor vénás trombózisról beszélünk. Előfordulhat az is, hogy a vérnyomás leesése miatt (pl. heveny szívinfarktus, szívritmuszavar esetén) ún. határzóna-infarktusok alakulnak ki, ami azt jelenti, hogy a nagyobb artéria-ágak ellátási területeinek határán levő agyterület szenved el oxigénhiányra visszavezethető károsodást. Érthető módon ezek a területek a legérzékenyebbek a (jelen esetben nyomás csökkenés kapcsán) hirtelen kialakuló vérellátási zavarra. A vérzéses stroke ( agyvérzés) akkor jön létre, amikor az agyi artéria megreped és vérzik. Ilyenkor a vér és az oxigén nem jut el a rendeltetési helyére, ráadásul az érpályából kilépő vér irritálja az agyszövetet, és megnöveli a koponyán belüli nyomást. A nyomásfokozódás összenyomhat ép agyterületeket, és akadályozhatja a vér bejutását az agyba. A vérzéses stroke-nak két fajtája van, az egyikben az agyban futó erek repednek meg, a másik esetben az agy alapján futó erek véreznek.
A stroke tünetei
Amikor, tehát egy verőér (artéria) által táplált agyterület vérellátása hirtelen elégtelenné válik, az idegsejtek a kialakult oxigénhiány miatt károsodnak, és nem tudják ellátni a működésüket.
Az idegsejtek működéskiesése magyarázza a stroke tüneteit, amelyek sokfélék lehetnek, függően attól, hogy az agy melyik területén válik elégtelenné a vérátáramlás.
Az iszkémiás stroke rendszerint lokális agyi működészavarokat okoz, a vérzéses stroke is okozhat lokális zavarokat, azonban a szöveteket roncsoló vérzés és agynyomás-fokozódás következtében gyakran globális agyi működészavarok is fellépnek. Amennyiben az oxigénhiány gyorsan, rendszerint néhány órán belül nem szűnik meg, akkor a sejtekben lezajló patológiás változások vissza nem fordíthatóvá (irreverzibilissé) válnak, és az érintett idegsejtek elhalnak (infarktus). A vissza nem fordítható sejtkárosodás veszélye miatt - amely végleges fogyatékosságot vagy akár halált okozhat - a stroke okát a leghamarabb tisztázni kell, hogy a lehető leghatásosabb kezelés minél hamarabb megkezdődhessen.
Stroke esetében a következő hirtelen kialakuló tünetek fordulnak elő leggyakrabban: féloldali látásvesztés, beszédzavar (értelmetlenné váló szavak, mondatok), végtagok féloldali elgyengülése, az arc félrehúzódása, a kinyújtott nyelv ferdesége, a test féloldali zsibbadása vagy érzéketlensége, a végtagok ügyetlenné válása (pl. nem tudja felvenni vagy begombolni a ruháját), a látótérkiesés, a szemhéj csüngése, kettőslátás, szemteke rezgés (nystagmus), nyelészavar, forgó jellegű szédülés, hányinger, egyensúlyzavar, zavartság. Súlyos esetben eszméletvesztés, kóma vagy halál is bekövetkezhet. A felsorolt tüneteket azonban nemcsak stroke okozhatja, hanem az agy egyéb betegségei is, ezek elkülönítése neurológus feladata. Fontos, tehát, hogy minél előbb orvoshoz forduljanak, az első lépcső rendszerint a családorvos vagy az orvosi ügyelet.
A stroke diagnózisa
A kórok megállapításához az orvos alapos beszélgetést folytat páciensével, felméri a rizikótényezők meglétét vagy hiányát, mérlegeli az életkort, majd neurológiai vizsgálatokra kerülhet sor. Mindebből kirajzolódik a tünetek kialakulásának és esetleges visszafejlődésének dinamikája. A tünetek, vizsgálatok és a beteg kikérdezése alapján az ideggyógyász előzetes diagnózist alkot, amelyeket a kiegészítésképpen elvégzett vizsgálatok erősítenek meg, vagy cáfolnak. A stroke-ot leggyakrabban CT-vel és MRI-vel igazolják, a potenciális embólus vagy vérzésforrásokat pedig cardialis(sziv) és carotis UH, EKG, vérnyomás-monitorozás, érfestés (angiographia) továbbá a vér laboratóriumi vizsgálata derítheti fel.
A stroke kezelése
A lehető legeredményesebb gyógyítás érdekében fontos a stroke minél gyorsabban történő felismerése és a betegek stroke-centrumba, ill. amennyiben ilyen centrum nem érhető el időben, neurológiai osztályra való gyors eljuttatása. Az elmondottakból következik, hogy a stroke, mint ahogyan a koszorúérgörcs és szívinfarktus is, sürgősségi, potenciálisan életveszélyes állapot. A stroke-centrumok és a neurológiai osztályok felkészültek a betegség diagnosztizálásában és terápiájában. Szükség esetén a súlyos állapotú stroke-betegeket intenzív osztályon kezelik. Első lépés a stroke helyének, típusának (iszkémiás vagy vérzéses), továbbá ha lehetséges, a mechanizmusának (pl. thrombózis, embólus, érfalrepedés, érfalgyulladás, daganat okozta, vérkép eltérés okozta) megállapítása. Nagyon fontos a stroke lefolyását befolyásoló társbetegségek felderítése is. A stroke mechanizmusa azért fontos, mivel az iszkémiás és vérzéses infarktus kezelése eltérő.
Iszkémiás stroke esetében, amennyiben a beteg állapota lehetővé teszi, és a stroke jelentkezése óta nem telt el 3 óránál több, a stroke-centrumokban sor kerülhet gyógyszeres thrombolízisre, vagyis a thromboembólus kémiai feloldására, és ezzel az elzáródott ér megnyitására. Felkészült centrumokban sor kerülhet a thromboembólus érkatéter segítségével történő műszeres eltávolításával. Nem minden esetben kerülhet sor az előbbi beavatkozásokra, ezekben az esetekben infúzióba tett agyi anyagcsere- és keringésjavító gyógyszereket szoktak a stroke-os betegeknek adni. Fontos a stroke-ot előidéző alapbetegség (pl. szívritmuszavar) azonosítása után azok egyidejű kezelése. A vérzéses stroke a vérömleny sebészeti eltávolítását is szükségessé teheti, ezt a beavatkozást idegsebészeten végzik el.
A stroke gyógyulási esélyei
A gyógyulási kilátások több tényezőn múlnak, mint például a stroke konkrét agyi elhelyezkedése és kiterjedése, kialakulásának mechanizmusa és időbeli dinamikája, kóroki tényezők, társbetegségek, a beteg életkora, a megfelelő kórházi osztályra való felvételig eltelt idő, a diagnosztikus és intervenciós eszközökhöz való hozzájutás esélye. Az esetek egy jelentős részében a stroke kedvező lefolyású, mivel 24 órán belül spontán tünetmentessé válik. Ezt a típusú stroke-ot TIA-nak (tranziens iszkémiás attack) nevezik. (Hasonló, mint az anginás panaszokat okozó, úgynevezett koszorúér-görcs (coronaria spazmus) a szív esetében.) Az esetek másik nagy részében a stroke lezajlása után súlyos vagy kevéssé súlyos fogyatékosság marad vissza, így a végtagok gyengesége, merevsége, járászavar, beszédzavar.
Az ilyen betegek rehabilitációját fontos minél korábban elkezdeni, a rehabilitációban gyógytornász, fizikoterapeuta, beszédterapeuta, szociális munkás, pszichológus, rehabilitációs szakorvos irányításával egyaránt részt vesznek. A rehabilitáció akadályát képezheti a stroke-on átesett betegek depressziója, ezt gyógyszerrel is kell kezelni. Az agyi stroke vagy stroke-ok a betegek elbutulásához (vaszkuláris demencia) is vezethet. A stroke-ok egy része olyan agyi területet érint, amelyek időleges kiesése is az élettel összeegyeztethetetlen, más esetben a stroke-os beteg átmenetileg vagy tartósan mély eszméletlenségbe (kómába) kerül.
A stroke megelőzése
A stroke-nak számos rizikófaktora ismert (növekvő életkor, magasvérnyomás betegség, szívbetegség, cukorbetegség, magas vérzsírszint, érelmeszesedés, a vér folyékonyságát csökkentő, illetve fokozott alvadékonyságát okozó eltérések, a cigarettázás, túlzott alkoholfogyasztás, mozgásszegény életmód, intravénás drogok, stressz, családban öröklődő gének). Egy korábbi stroke szintén növeli egy újabb stroke bekövetkezésének valószínűségét. A stroke rizikók egy része kizárólag nőkben fordul elő (fogamzásgátló szedése, terhesség, szülés).
A stroke megelőzésének lényege a rizikótényezőt jelentő betegségek megelőzése, illetve, ha a betegségek már kialakultak, akkor azok optimális kezelése. Ugyancsak fontos a stroke kockázatát növelő káros szokások kerülése, továbbá az életünkben elkerülhetetlenül ható stressz megfelelő kezelése. A rendszeres sportolással (aerob mozgással) sokat tehetünk a stroke megelőzése érdekében. Bizonyos esetekben trombociták (vérlemezkék) összecsapzódását gátló gyógyszerek vagy véralvadásgátló szerek egész életen tartó szedésére is szükség lehet. Előfordul, hogy a meszesedés miatt súlyosan beszűkült karotiszokat (az agyat vérrel ellátó fontos verőerek, amelyek a nyak két oldalán könnyen tapinthatók) műtéttel kell kitisztítani (carotis endarterectomia) vagy mesterséges érrel egy szakaszukat kicserélni (carotis angioplastica). A kockázati tényezők egy része viszont, mint amilyen az életkor vagy az örökölt tulajdonságok, nem befolyásolhatók. Stroke ritkán következik be fiatal életkorban, döntően 45 éves kor felett fordul elő.
A kórház elhagyása után stroke-on átesett betegek időszakos orvosi kontrollja rendszerint a családorvosi vagy ideggyógyászati szakrendelőben történik: ellenőrzik a beteg állapotát, társbetegségeit, gyógyszereit, a beteggel együttműködve igyekeznek a módosítható rizikótényezőket kiküszöbölni, illetve kontroll alá vonni. A stroke-on átesett betegeknek nagyobb az esélye egy újabb stroke bekövetkezésére vagy súlyos szívritmuszavarra, a szoros ellenőrzés és a gyógyszeres stroke-prevenció - ami leggyakrabban a vérlemezkék-összecsapódását gátló kezelés - emiatt is fontos.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Olvasd el aktuális cikkeinket!
Orvosmeteorológia
Fronthatás:
Melegfront
Maximum:
+7 °C
Minimum:
-1 °C
Változóan felhős idő várható a legtöbb helyen többórás napsütéssel, majd délután délnyugat felől elkezd növekedni, vastagodni a felhőzet. Az esti óráktól az északnyugati, nyugati tájakon már előfordulhat havas eső, havazás. Az északnyugati, nyugati szél az ország északkeleti felén nagy területen megerősödik, egy-egy viharos széllökés is előfordulhat, majd délután délnyugat felől egyre többfelé átmenetileg mérséklődik a légmozgás. A legmagasabb nappali hőmérséklet 4 és 9 fok között alakul. Késő este -3 és +5 fok között alakul a hőmérséklet. Úgy tűnik, a keddi nap számos időjárási jelenséget felvonultat. Lesz napsütés, havas eső, széllökések és zápor is.
