Tumoros megbetegedések : Szájrák
A szervezetben a sejtek, szövetek rendellenes növekedése, burjánzása növedékek, tumorok képződéséhez vezethet. Tumor, illetve daganat sokféle lehet, valamennyi szervünket megbetegítheti. Két alapvető formáját szokták elkülöníteni: a jóindulatú és a rosszindulatú daganatokat. A sejtek megváltozását kiválthatják bizonyos vegyi anyagok, vírusfertőzések, mechanikai behatások, radioaktív vagy erős ultraibolya sugárzás, valamint örökletes genetikai hibák is hajlamosíthatnak. A környezeti tényezők közül ki kell emelni a dohányzást, amely minden rákfajta kialakulásának valószínűségét növeli. A túlzott alkoholfogyasztás is kedvez a ráknak. A rák kialakulásának valószínűsége az életkorral nő, bár vannak kifejezetten fiatalkori rákok is.
Szájrák tünetei és kezelése
Mi a szájrák (ajak- és szájüregi daganat)?
A szájrák pontos megnevezése ajak- és szájüregi daganat. Olyan daganatféleségeket értenek alatta, amelyek elsősorban az ajkat vagy a szájüreg szerveit érintik, így például a nyelvet, a szájfeneket, a pofa nyálkahártyáját, a gingivát. Utóbbi az állcsontok fogmedri nyúlványait fedő, a rágáshoz alkalmazkodott, speciális, kemény nyálkahártya.
Tünetek
A szájrák előfordulása
A szájüregi daganat a negyedik-ötödik leggyakoribb ráktípus. Férfiaknál gyakoribb, a mérleg nagyjából 1:6 arányban billen a javukra. Ennek oka az, hogy közöttük több a dohányos. Az elmúlt tíz évben a nemek közti különbség csökkent, ami szintén azzal magyarázható, hogy a nők körében ma már többen dohányoznak. A rákok okozta halálozási statisztikákban férfiaknál a harmadik-negyedik helyen áll ez a daganattípus, nőknél valamivel ritkább. Ajak- és szájüregi daganatban Magyarországon évente 20 férfi és 2-3 nő hal meg 100 ezer emberből.
A betegség leggyakrabban középkorúakat érint, csúcsa 50-60 éves kor körül van.
A szájrák okai
A szájüregi rákok alapvetően környezeti hatások miatt alakulnak ki, főképp szenvedélybetegségek, tehát elsősorban dohányzás, másodsorban alkoholfogyasztás miatt. A kettő együtt még inkább gyengíti a nyálkahártyát, képes daganatos megbetegedéseket okozni. A HPV magas kockázatú törzsei ugyancsak okozhatnak szájüregi daganatot.
Említeni kell a krónikus irritációt és a krónikus gyulladást is (ilyen például az évekig fennálló íngyulladás), ami mint sok más daganatnál, ez esetben is lehet kóroki tényező. Idős korban olyan nyálkahártya-elváltozások is keletkezhetnek, amelyek hosszabb idő után daganathoz vezethetnek. Az elhanyagolt szájhigiénia is kockázati tényező, okozhat ugyanis krónikus gyulladást, főképp az ínyen.
A szájrák tünetei
Tünet lehet a fájdalom és a nehezebb nyelés, a nyeléskor jelentkező fájdalom. Ha a daganat az ajkon van, akkor az látszódik is, de észre lehet venni akkor is, ha a pofanyálkahártyán van, mert szájnyitáskor feltűnhet. Árulkodó lehet a vérzés is, bizonyos esetekben pedig szájszag is érezhető.
Ha ilyen tünet nincs, akkor a betegségeket általában a fogorvos veszi észre, a vizsgálat során ő szokta észlelni a nyelvdaganatot, nyelv alatti, tehát szájfenék-daganatot.
A fejlődő daganat okozhat nyaki áttétet is, nem ritkán pedig csak akkor fedezik fel, amikor a nyakon észrevesznek egy csomót. A szájfenéktumor vagy nyelvtumor a fogínyből kiindulva lezárhatja az állcsont alatti nyálmirigy kivezető járatát is, ami fájdalmas csomóként jelenhet meg az állcsont alatt.
A szájrák diagnózisa
A betegek panaszaikkal először a háziorvost, a fogorvost vagy fül-ott-gégészt szoktak felkeresni, a tünetek alapján ők fognak gyanút. Ha a felfedező a háziorvos, akkor ő szakorvoshoz küldi a beteget, aki elvégzi a szükséges vizsgálatokat: szövettani mintát vesz, abból szövettani vizsgálatot kér. Ha a gyanú igazolódik, akkor a beteg onkológushoz kerül, és a pontos diagnózis felállításához szükséges további vizsgálatokat már ő kéri: képalkotó vizsgálatokkal lehet megállapítani, hogy, milyen kiterjedt a daganat, a szájüregnek mely régióit érinti, ad-e nyirokcsomó-áttétet, ha igen akkor hova, melyik nyirokrégióba, mekkorát és mennyit. Ezek alapján lehet dönteni a kezelés mikéntjéről.
A szájrák kezelése
A kezelés a daganat stádiumbeosztása, kivizsgálása alapján kezdődhet meg. Fő pillére mindenképp a műtét: szájüregi tumoroknál az első lépés szinte mindig a tumor kimetszése, valamint a daganat kiterjedésének függvényében a nyaki nyirokcsomó eltávolítása. Erre akkor is szükség van, ha még nincs áttét, arról ugyanis meg kell győződni szövettani vizsgálattal, hogy a tumor kiindulási helyének megfelelő gyakori áttétképző helyeken, bizonyos nyirokrégiókban nincs-e mikroszkopikus áttét. A kimetszés általában a nyelvcsont fölötti nyirokrégiót érinti, de ha a daganat kiterjedtebb, akkor kiterjesztettebb nyirokcsomó-eltávolításra van szükség. A tumor kimetszésnek és a nyelvcsont feletti nyaki nyirokcsomók műtétjének mérsékelt maradványtünete lehet többek közt a csökkent nyáltermelés, vagy a nyelv mozgáskorlátozottsága.
A nyirokcsomó-eltávolítás lehet radikális is. Ez esetben az I-V. nyaki régió nyirokcsomóit (az áll alattitól a kulcscsont feletti részig) az azonos oldali nagy nyaki vénát, a fejbiccentő izmot és szükség szerint a XI-es agyideget is eltávolítják.
Mivel a szájfenék az állcsontba kapaszkodik, ahhoz közel van, előfordulhat, hogy annak tumora kiterjed az állcsontra húzódó nyálkahártyára, sőt akár az állcsontra is. Ez esetben a műtét a csontot is érintheti: belőle rendszerint egy u-alakú területet vágnak ki azon a részen, ahol a tumor hozzákapcsolódik. Tehát vastagságában csökkentik le. Ritkábban, de előfordul, hogy egy részét el is kell távolítani: ilyen esetben vagy fémmel, vagy egy másik csontból, például a szárkapocscsontból kioperált csonttal pótolják. A műtét radikalitásával természetesen fokozódik a funkciókárosodás veszélye. Ha a tumor nagyobb, akkor a műtétet általában sugárkezelés is követi, ami a helyi kiújulást segít megelőzni. Ha a nyirokcsomókban is megjelent a daganat, vagy a sebészi kimetszés széle az állcsontot is érintette, szintén javasolt a sugárkezelés és azzal párhuzamosan a kemoterápia is. Ha műtét után, a sugárterápiával párhuzamosan történik a kemoterápia, akkor általában nem teljes dózisban, hanem úgynevezett, sugárérzékenyítő dózisban adják. Ha a gyógyulásra már nincs esély, csak az élet meghosszabbítására, akkor már teljes dózisú kemoterápiát adnak, három vagy négy ciklusban.
A szájrák rehabilitációja
A kezelés után általában rehabilitációra is szükség van, mivel a szájüreg "anatómiája" megváltozhat. Ha például a nyelvet csonkolják vagy levarrják (van, hogy erre is szükség van), újra kell tanulni az artikulációt, és a táplálék nyelvvel való továbbítását. Emiatt szükség lehet logopédusra és táplálkozás-terapeutára, a társuló lelki nehézségek miatt akár onkopszichológusra is.
A sugárkezelés mellékhatásaként szájszárazság jelentkezhet. Ugyan a nyálmirigyek egy részét meg tudják menteni, de a nyelv alatti nyálmirigyek nyáltermelése csak ritkán maradhat megfelelő - emiatt a gyógyulást követően műnyálra is szükség lehet. Ha erről nem gondoskodnak, komoly szájszárazság is kialakulhat. A műnyál mellett szóba jöhetnek olyan tabletták is, amelyek a maradék nyálmirigyekben fokozzák a nyálelválasztást.
A szájrák gyógyulási esélyei
Jók a gyógyulási esélyek, ugyanis ezt a ráktípust viszonylag hamar fel szokták fedezni. Ilyen esetben az ötéves túlélési esély 70 százalék körüli. Később felismert eseteknél a gyógyulási esélyek rosszabbak, bár távoli áttétet a szájüregi daganatok csak ritkán adnak. Általában csak regionális nyirokcsomóáttét alakul ki, a csontok és a máj csak nagyon ritkán lehet érintett.
A szájrák megelőzése
Mellőzni kell a dohányzást, a túlzott alkoholfogyasztást, fontos a gondos fogápolás, a megfelelő szájhigiéné, a szűrés miatt pedig évente egyszer célszerű felkeresni a fogorvost.
A szájrák szövődményei
Ha a daganatot nem kezelik, akkor egyrészt áttétet képez, másrészt helyileg is roncsol.
A cikk elkészítéséhez nyújtott segítséget köszönjük dr. Ágoston Péternek, az Országos Onkológiai Intézet főorvosának.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Olvasd el aktuális cikkeinket!
Orvosmeteorológia
Fronthatás:
Melegfront
Maximum:
+7 °C
Minimum:
-1 °C
Változóan felhős idő várható a legtöbb helyen többórás napsütéssel, majd délután délnyugat felől elkezd növekedni, vastagodni a felhőzet. Az esti óráktól az északnyugati, nyugati tájakon már előfordulhat havas eső, havazás. Az északnyugati, nyugati szél az ország északkeleti felén nagy területen megerősödik, egy-egy viharos széllökés is előfordulhat, majd délután délnyugat felől egyre többfelé átmenetileg mérséklődik a légmozgás. A legmagasabb nappali hőmérséklet 4 és 9 fok között alakul. Késő este -3 és +5 fok között alakul a hőmérséklet. Úgy tűnik, a keddi nap számos időjárási jelenséget felvonultat. Lesz napsütés, havas eső, széllökések és zápor is.
