Mi a szivárványhártya-gyulladás?
A szivárványhártya (írisz) gyulladásakor a beteg szeme pirossá válhat (krónikus esetekben ez nem áll fenn) fájdalmas és fényérzékeny lesz. Erős fájdalommal és fényérzékenységgel járó megbetegedés. Nagyon sokféle oka lehet, a szervezetben előforduló gyulladások vagy fertőzések miatt alakulhat ki. Gyakori betegség, maradandó károsodás nélkül gyógyulhat megfelelő terápia alkalmazásakor, bár súlyos szövődményei is lehetnek.
Tünetek
A szivárványhártya-gyulladás előfordulása
Minden korosztályt érinthet, de főleg a fiatal és keresőképes korosztályt érinti.
A szivárványhártya-gyulladás okai
A gyulladást okozhatják baktériumok, vírusok és gombák és protozoák is (például herpeszvírus, Toxoplasma, Toxocara, a szifilisz és a tbc is, de a kullancscsípéssel terjedő Borrelia fertőzés is, amely a Lyme kór kialakulásáért is felelős).
A szervezetben lévő, autoimmun folyamatok, gyulladások miatt is kialakulhat szivárványhártya-gyulladás. Például autoimmun ízületi gyulladások miatt, mint a rheumatoid arthritis, Bechterew-kór Autoimmun bélgyulladás (Crohn-betegség, colitis ulcerosa) szövődménye is lehet, de emellett egy szuvas fog, gyulladt foggyökér, arcüreg- és homloküreg-gyulladás miatt is felléphet a betegség.
Egyes immunhiányos szindrómák, autoimmun kórképek esetén is előfordulhat (például SLE, polyarteritis nodosa). Sok esetben azonban az ok ismeretlen marad.
A szivárványhártya-gyulladás tünetei
A páciens szeme kipirosodik, könnyezik és rendkívül érzékeny a fényre. Látáscsökkenést tapasztal, homályossá válik a látása. Minél súlyosabb a gyulladás, annál rosszabbul lát a beteg. A sugártest gyulladásakor, ami szinte mindig együtt jár a szivárványhártya-gyulladással, a közelre nézés (például olvasáskor) fájdalmat okoz a betegnek. A pupilla formája szabálytalanná válhat. Ez utóbbi tünetet az okozza, hogy a gyulladt szivárványhártya kis szakaszokon hozzátapad a szemlencséhez. A szivárványhártya-gyulladásnak súlyos szövődményei lehetnek. Zöldhályog-, szürkehályog-képződés, maculaödéma és a szem egészére kiterjedő gyulladás, az endophthalmitis.
A szivárványhártya-gyulladás diagnózisa
Réslámpás szemvizsgálattal diagnosztizálják a szivárványhártya-gyulladást. Az orvos kér teljes körű kivizsgálást (laborvizsgálatokkal együtt), hogy megállapítsa, van-e akut fertőzés a szervezetben, illetve van-e a szervezetben bárhol gyulladás, szenved-e valamely más betegségben a páciens. Ha fény derül a szivárványhártya-gyulladás okára, akkor az írisz gyulladását kiváltó kísérőbetegséget kezelni kell.
A szivárványhártya-gyulladás kezelése
A szemorvos gyulladáscsökkentő szemcseppet, szemkenőcsöt és pupillatágító készítményt ír fel. A pupillatágító szemcseppnek nagyon fontos szerepe van az írisz nyugalomba helyezése érdekében, a fájdalom csillapításában. A szem helyi kezelése - gyulladáscsökkentés, fájdalomcsillapítás - mellett a megbetegedés kiváltó okát is meg kell szüntetni.
A szivárványhártya gyulladás kiújulhat, recidiválhat. A szövődményei a látást veszélyeztethetik: így a zöldhályog, a szürkehályog, az éleslátás helyén vizenyőképződés (maculaödéma), illetve az endophthalmitis. A szivárványhártya-gyulladással kezelt betegek rendszeres szemészeti ellenőrzést igényelnek.