Felnőttkori fertőző betegségek : Takonykór
Az emberi szervezet legtöbb megbetegedését baktériumok, vírusok, illetve egysejtűek okozhatják. A mindennapi életben számtalan mikroorganizmus van jelen körülöttünk, amelyek szervezetünkbe is bejutnak. Az, hogy a fertőzés valóban bekövetkezik-e, a mikroorganizmus természetétől és az emberi test védekezésétől függ. A fertőzés kimenetele többféle lehet. Ha a kórokozónak sikerül elszaporodnia, az a betegség teljes kifejlődéséhez vezet. Kialakulhat egyensúlyi állapot a védekező mechanizmusok és a kórokozó szaporodása között, ekkor idült fertőzésről beszélünk. Ha az immunrendszer győz, akkor a betegség gyógyul, és a szervezet védetté is válhat.
Takonykór tünetei és kezelése
Mi a takonykór?
A takonykór olyan fertőzéses betegség, amelyet egy Pseudomonas nevű baktérium okoz. A betegség eredetileg a patások, ritkán más állatfajok idülten lezajló fertőzése, de kórokozója iránt az ember is fogékony. Bár a betegség neve konkrét kórképet takar, használják minden olyan betegségre, amely fokozott orrnyálkahártya-gyulladással, orrfolyással jár.
Tünetek
A takonykór előfordulása
A takonykór korábban széles körben előfordult, de hazánkban már régóta nem volt ilyen megbetegedés: az utolsó beteget 1952-ben diagnosztizálták. Hasonló a helyzet egész Európában és Észak-Amerika országaiban: eltekintve a mindkét világháború utáni ismételt behurcolásoktól, ezek a területek régóta mentesek a takonykórtól. A betegség ma Kínában, Mongóliában, Indiában, Délkelet-Ázsia országaiban, egyes afrikai országokban, a Közel-Keleten és Törökország ázsiai területén fordul elő. A fertőzésnek leginkább a beteg lovakkal közvetlenül érintkező állatorvosok és állatgondozók, valamint az ilyen lovakat használó személyek vannak elsősorban kitéve, de leírtak már laboratóriumi fertőzéseket is.
A takonykór okai
A takonykórt a Pseudomonas mallei okozza, amely egy pálcikaalakú, csilló nélküli Gram-negatív baktérium. Ellenálló képessége kicsi, beszáradt váladékokban néhány nap alatt tönkremegy, nedves körülmények között azonban néhány hétig a szervezeten kívül is életben maradhat. Fertőtlenítőszerek és 60 fokos hevítés hatására perceken belül elpusztul. A fertőzésre főként az egypatások fogékonyak, így például a szamarak, az öszvérek és a lovak - emberre is róluk kerülhet át a kórokozó. A fertőződés az állatokkal való közvetlen érintkezéssel vagy az orrváladékkal, nyállal szennyezett ivóvízzel terjed, de átadható akkor is, ha az emberek nem kellően átsütött lóhúst fogyasztanak. Beteg lovak nem megfelelően hőkezelt húsától macskafélék, főként az állatkerti nagymacskák, ritkábban kutyák és macskák is megbetegedhetnek.
A takonykór diagnózisa
A tünetek közül az orrnyálkahártya gyulladása, kifekélyesedése és váladékozása, valamint a bőrelváltozások utalhatnak takonykórra. A kórokozó a váladékokból, szervekből tenyészthető ki. A pontos diagnózis felállítása azért nehéz, mert a betegség Magyarországon nagyon régóta nem fordul elő, így az orvosok nem gondolhatnak rá. Gyanú csak akkor terelődhet rá, ha a beteg kikérdezése során kiderül, hogy olyan területről jött haza, amelyen a takonykór még előfordul, és ott lovakkal foglalkozott.
A takonykór tünetei, kórlefolyása
A beteg lovak orrváladékával aerogén úton, tehát szájon át, a kötőhártyán vagy bőrsérüléseken keresztül fertőződő emberekben eleinte helyi gennyes folyamatok indulnak be. A legelső tünet a kedvetlenség, az étvágytalanság és a láz. A szervezetbe a torok nyálkahártyáján át bekerülő kórokozó a nyirokkeringésbe is bejut, majd onnan a véráramba kerül.
A baktérium a szervezetben a vérrel szóródik szét, főként a tüdőben, az orrnyálkahártyán, valamint a bőrben telepszik meg. A betegség nevét legfeltűnőbb tünetéről kapta, fennállásakor ugyanis savós, majd nyálkás-gennyes váladék ürül az orrnyílásból, amelyhez vércsíkok is keverednek. Az orr vérbő nyálkahártyáján göbök, majd ezek feltörése és összefolyása után fekélyek keletkeznek. A bőrön, főként a végtagokon tömött csomók, majd ezek szétesése után fekélyek keletkezhetnek, ezek környékén a nyirokerek és a nyirokcsomók megduzzadnak. A bőrelváltozások nem vagy csak nehezen gyógyulnak meg.
A legnagyobb problémát a tüdőben okozhatja a kórokozó: a miatta kialakuló tüdőgyulladást véres, gennyes köpet is kísérheti, akár légzési elégtelenség is felléphet. Ilyen esetekben a tüdőben tályogok képződnek, a betegség pedig idejében megkezdett kezelés nélkül 2-4 hét alatt halálos kimenetelű is lehet. Ugyancsak súlyos a fertőzés, ha vérmérgezés alakul ki: ilyenkor hidegrázás, magas láz és fejfájás jelentkezik, illetve hasi panaszok, puffadás, hasmenés, tudatzavar, tályogok is létrejöhetnek.
A szisztémás fertőzés mellett lehet szó helyi fertőzésről is, amelynél csak gennyes hólyagok és fekélyek jelentkeznek, amelyekből váladékozó tályog alakul ki, a leggyakrabban az orrnyálkahártyában.
A takonykór kezelése, gyógyulási esélyei
Az idejében végzett antibiotikumos kezelés teljes gyógyuláshoz vezet. A kezelés általában kombinált szulfonamidokkal és tetraciklinekkel történik. Mivel a kórokozó az antibiotikumokra általában is érzékeny, a betegek akkor is meggyógyíthatóak, ha a gyógyszereket nem célzottan kapják.
A takonykór megelőzése
A megelőzést a közegészségügyi szabályok betartása segíti. A takonykór az állatoknál bejelentési kötelezettség alá tartozik, a beteg és fertőzött állatokat le kell ölni, a fél évnél idősebb lovat pedig háromévenként immundiagnosztikai vizsgálatnak kell alávetni. Ha fertőzés gyanúja áll fenn, akkor az állatot 60 napig meg kell figyelni. Mivel ezek az intézkedések eleve kizárják, hogy a betegség az állatot megbetegítse, az állat nem fertőzhet meg embert sem. Takonykórral ember csak azokon a területeken fertőződhet meg, ahol ez az állatbetegség még előfordul: Kínában, Mongóliában, Indiában, Délkelet-Ázsia országaiban, egyes afrikai országokban, a Közel-Keleten és Törökország ázsiai területén különösen ügyelni kell a higiéniára.
A takonykórt időszámításunk előtt 450 körül már Hippokratész, majd később Arisztotelész is említette. A betegség fertőző mivoltát a IV., V. században ismerték fel, de a kórokozót csak 1882-ben izolálta Löffler és Schütz.
A cikk elkészítéséhez nyújtott segítséget köszönjük dr. Kádár János belgyógyász, infektológus, allergológus és klinikai immunológus szakorvosnak.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Olvasd el aktuális cikkeinket!
Orvosmeteorológia
Fronthatás:
Kettős front
Maximum:
+2 °C
Minimum:
-3 °C
Délután északnyugat felől gyorsan szakadozik, csökken a felhőzet, de a keleti megyékben felhős maradhat az idő. Már csak a déli és keleti határ mentén fordulhat elő az összefüggő csapadékzóna északi részén havazás, másutt inkább havas eső, délen eső. Másutt egy-egy hózápor nem kizárt. Az északnyugati szél főként az Észak-Dunántúlon lesz nagy területen erős, a magasabban fekvő részeken akár viharos lökések is előfordulhatnak. A legmagasabb nappali hőmérséklet 0 és +6 fok között alakul. Késő estére -5 és +2 fok közé hűl le a levegő. A kettős fronthatás miatt az arra érzékenyeknél fejfájás, ízületi fájdalom, vérnyomásingadozás jelentkezhet.
