
Mi az a tériszony?
Tériszonyról, vagy más néven akrofóbiáról akkor beszélünk, ha valaki erős és irracionális félelmet él át akkor, mikor a magasban van – vagy csak egy ilyen helyzetre gondol. Nem feltétlenül kellenek hozzá extrém körülmények, mint például egy hullámvasút: akkor is rosszul lehet valaki, vagy elfoghatja a pánik, ha csak pár fokot kell megtennie egy létrán vagy egy lépcsőn. Vagy ha esetleg egy magasabb épület felsőbb emeletének erkélyén tartózkodik. A tériszony az egyik leggyakrabban előforduló félelem: egy kutatás szerint húszból egy embert érint.
Tünetek
A tériszony okai
Bizonyos fokú félelem normális minden ember és egyes állatok számára is a magasban, de a tériszony okát még kutatják a tudósok. Lehet, hogy evolúciós túlélési mechanizmus is szerepet játszik a kialakulásában: a magasságtól lehet félni, mert életveszélyes lehet az, ha lezuhanunk. Annak, hogy ez a félelem eluralkodik az illetőn, több oka is lehet: például egy korábbi traumatikus élmény, amikor lezuhant a magasból, és megsérült. Ugyanakkor úgy is kialakulhat irracionális félelem valakiben a magasságoktól, ha nincs rossz tapasztalata: lehet, hogy gyerekkorában az egyik szülőjén vagy gondviselőjén látta, hogy elfogja a pánik ilyen helyzetben. Az is lehet, hogy valakinek egy magaslati helyen volt pánikrohama, és ennek a szövődménye a tériszony, de ha a szorongás gyakran előfordult a családban, szintén nőheti a kockázatát. Egyes kutatások szerint ugyanis gyakran együtt jár más pszichiátriai problémákkal, mint például a szorongás és a depresszió.
A tériszony tünetei
A tériszonyosok gyakran tapasztalhatnak légszomjat, heves szívdobogást, reszketést, rossz közérzetet, émelygést, szédülést, ha magas helyen tartózkodnak. Elfoghatja őket a pánik, és úgy érezhetik, azonnal el kell menekülniük erről a helyről, mert itt valami rossz fog történni velük. Sokszor keresniük kell valamit, amibe megkapaszkodhatnak, van, aki le is ül, vagy inkább négykézláb mászva közlekedik. Sokan aktívan kerülik az ilyen szituációkat és helyeket, ami nagyban befolyásolhatja az életszínvonalukat is (például ha valaki nem mer repülővel utazni miatta, vagy inkább nem látogatja meg egy ismerősét, aki egy felsőbb emeleten lakik).
A tériszony diagnózisa
Ha a fenti tüneteket tapasztaljuk, amikor magas helyre kerülünk, vagy ha már csak a gondolatától elfog a pánik, érdemes mentális egészségügyi szakemberhez fordulni, például egy pszichológushoz vagy pszichiáterhez. A tériszony diagnózisát általában akkor állítják fel, ha valaki már legalább hat hónapja aktívan kerüli a magas helyeket, rögtön elfogja a félelem és a szorongás a hatásukra, valamint sokat is aggódik az ilyen helyek miatt – ez az aggódás pedig hatással van a mindennapi életére is. A szakember a válaszaink és a beszámolóink alapján felállítja a diagnózist, és a kezelésével kapcsolatban is javaslatokat tesz.

A tériszony kezelése
Általában terápia segítségével lehet sikeresen leküzdeni a tériszonyt. Sokaknak segít, ha egy terápián, biztonságos körülmények között szembesülnek a félelmükkel. Ez lehet virtuális is: egy virtuális valóságot bemutató szemüveg képes egy realisztikus, de nem valós helyzetet teremteni az érintett köré, ahol valamilyen magas helyen van. Egyes kutatások szerint valóban képesek túllépni a tériszonyon azok, akik ilyen módon néznek szembe a félelmükkel.
Az expozíciós terápia úgy is történhet, hogy a szakember valódi, de biztonságos körülmények között szembesíti az illetőt a félelmével. Ezt a módszert gyakran alkalmazzák azoknál, akik valamilyen fóbiától szenvednek: olyan helyzetbe kerülnek, ami szorongást vált ki belőlük, és ezt meg kell tanulniuk kezelni. A terápia fokozatosan teszi ki az érintettet a félelmének: először lehet, hogy csak magasban készült fotókat kell néznie, később viszont már ki kell mennie egy erkélyre például. Ezekben az esetekben különböző relaxációs technikák által tudja megnyugtatni magát az illető.
Kognitív viselkedésterápiát is szoktak alkalmazni tériszony esetében. Ennek során a beteg és a pszichológus azt próbálják megérteni, hogy mi okozza a fóbiát, és az ilyenkor az elméjét eluraló, irracionális gondolatokat igyekeznek olyanokkal helyettesíteni, amelyek közelebb állnak a valósághoz. A kognitív viselkedésterápia történhet egyénileg, vagy csoportosan is.
Gyógyszerrel jellemzően nem kezelik a tériszonyt, de különböző készítményekkel lehet enyhíteni a tüneteket időszakosan. Béta-blokkolókkal például egyes helyzetekben lehet enyhíteni a tériszonnyal összefüggő szorongásos tüneteket. A benzodiazepinek szintén nyugtató hatású készítmények, amelyek segíthetnek alkalmanként.
A tériszony gyógyulási esélyei
Ahogy írtuk, a tériszonyra nincs általános, mindenkire egységesen alkalmazható kezelési módszer. Van, akinek annyira enyhe, hogy terápiára sincs szüksége ahhoz, hogy leküzdje, míg más szakember segítségével tudja kizárni az elméjéből az irracionális félelmeket. A legtöbbeknek az expozíciós terápia válik be, de a virtuálisvalóság-terápia is nagy segítség lehet az érintetteknek.
A tériszony szövődményei
Ahogy már írtuk, a tériszony az érintett életminőségét nagyban befolyásolhatja. Nemcsak a társasági életére lehet hatással, hanem akár a munkájára is, ha már attól elfogja a pánik, ha egy magasabb emeleten van: akkor is, ha nem kell ablak vagy erkély közelében lennie.