Mi a vakbéldaganat?
A vakbélben képződő jó- és rosszindulatú kóros szövetszaporulatot vakbéldaganatnak nevezzük, bár a hétköznapi nyelvben gyakorlatilag csak a rákot értjük alatta.
Tünetek
A vakbéldaganat előfordulása
A Nemzeti Rákregiszter adatai szerint Magyarországon évente nagyságrendileg 5000-5500 embernél diagnosztizálnak vastagbéldaganatot, ennek nagyjából 2,5-4,5 százaléka vakbéldaganat. Ebből következően a vakbéldaganat nem gyakori. A betegség általában csak nagyon idős embereknél fordul elő, nemek közti megoszlása szinte azonos.
A vakbéldaganat okai
A daganatok kialakulását a legtöbbször számos különböző károsító hatás és hajlamosító tényező egymással egyidejű, hosszabb ideig történő fennállására vezetik vissza. A vastagbéldaganat kialakulására öröklött genetikai eltérések, az élet során szerzett génhibák, bizonyos fajta gyulladások (ilyen például a colitis ulcerosa), a táplálékokban lévő rákkeltő anyagok, illetve a belélegzett és nyálban oldott cigarettafüst hajlamosíthat. Ezek mellett a cukorbetegség is növeli a kockázatát, valamint a jelentős súlyfelesleg, a rostszegény táplálkozás is emeli a rizikót.
A vakbéldaganat tünetei
A vakbélbe a vékonybélből teljesen folyékony béltartalom érkezik, ami a tünetek jellegére mindenképp hatással van. Ha ugyanis a széklet még teljesen folyékony, akkor egész szűk bélszakaszon átpréselve - egész nagyra nőtt daganat mellett - sem kell erőlködnie a bélnek. Így a betegség sokáig tünetmentes maradhat, hacsak nem vérzik nagyon látványosan. Ha mégis jelentőssé fokozódik a szűkület, akkor görcsös hasi fájdalmak és puffadás jelentkezhet. Teljes bélelzáródáskor egyebek mellett heves hasi fájdalmak, feszülő has, hányás alakul ki: ilyenkor sürgős műtétet kell végezni. A vakbéldaganattal szemben a vastagbéldaganatok - ennél a bélszakasznál a széklet már nem teljesen folyékony - első jele gyakran a vérzés és/vagy az, hogy görcsök jelentkeznek azért, mert a tumor növekedésével szűkíti a belet, ezért a bél erőlködik, görcsöl, hogy átnyomja magán a tartalmát. Emiatt ismerik fel hamarabb ezt a típusú daganatot.
A vakbéldaganat diagnózisa
A még kicsi, korai stádiumú vakbéldaganat nagyon enyhe, szemmel nem észlelhető vérzése a széklet vizsgálatával (úgynevezett székletvér-teszttel) kimutatható. A szűrővizsgálattal igazolható vagy kizárható vérzés mellett az ilyen jellegű elváltozások gyanúja képalkotó vizsgálatnál, CT-nél, hasi ultrahangnál is felmerülhet. Ha ez történik, akkor vastagbéltükrözést kell végezni: az orvos a kolonoszkópia során a monitoron is látja a tumort, másrészt mintát is tud belőle venni. A diagnózis ennek szövettani vizsgálatát követően állítható fel. Emellett szükséges MR- vagy CT-vizsgálat is, ezekkel lehet megnézni, hogy kialakult-e távoli áttét, illetve hogy a daganat a hasüreg környező szerveire ráterjedt-e.
A vakbéldaganat kezelése
Ha ennek nincs ellenjavallata, akkor a vakbéldaganatot elsődlegesen sebészileg kell kezelni. Operációja bár nagy műtétnek számít, ugyanakkor rendszerint a kevésbé komplikált vastagbélműtétek közé tartozik. Laparoszkóppal is végzik, aminek lényege, hogy a kisebb műtéti sebzés miatt a gyógyulás is gyorsabb lehet.
Az operációt követően a legtöbbször alkalmaznak onkológiai kezelést is amiatt, mert feltételezni kell vagy igazolva van, hogy a sebészi beavatkozás előtt a daganatról már váltak le olyan tumorsejtek, amelyek a véráramba, illetve a nyirokrendszerbe jutottak, és távoli áttéteket okozhatnak. A kemoterápiától csak nagyon korai stádiumban lehet eltekinteni.
A vakbéldaganat gyógyulási esélyei
Akkor van a páciensnek a legnagyobb esélye a teljes gyógyulásra, ha a vakbéldaganatot egészen korai stádiumban felfedezik és meg tudják operálni. A műtétet követő felépülés után a legtöbbször korlátozások nélküli teljes életet élhet az érintett. Ha a tumort időben kórismézték, nem terjedt még rá a környezetére és még távoli áttétek sem képződnek, a gyógyulás akár teljes is lehet. Ha már májáttét is jelentkezett (ez a leggyakoribb), akkor annak viselkedése, kezelhetősége határozza meg a túlélési esélyeket.
A vakbéldaganat megelőzése
A vakbéldaganatot megelőzni még nem lehet. Létrejöttét végső soron a korlátlan és szabálytalan sejtosztódást beindító génhibák okozzák, amelyek létrejöttének rizikóját megfelelő életmóddal csak csökkenteni lehet. A daganatmegelőző állapotokat és a tünetmentes tumorokat szűrővizsgálatokkal lehet időben felfedezni.
A vakbéldaganat szövődményei
A szövődmény a súlyos vérzés, a bélelzáródás és a bélátfúródás lehet. A vakbéldaganat más vastagbéldaganatokhoz hasonlóan gyakran ad májáttétet, de képezhet áttétet a hasüregben, a tüdőben, az agyban és a csontokban is.
A vakbéldaganat hasznos tudnivalói
Maga a vakbél a vastagbél része. Utóbbi egy nagyjából csuklónyi vastagságú, tágulékony és hosszú cső, amely "vakon", zártan kezdődik nagyjából a köldök vonalában, a jobb oldali medencecsont között félúton. A cső kezdeti, nagyjából ökölnyi zárt bugyrát nevezzük vakbélnek. Innen a cső egyenesen felfelé halad a máj alá (felszálló vastagbél), ott 90 fokos kanyart vesz a test bal oldala irányába. Innen körülbelül vízszintesen húzódik fel a bal oldali bordák mögé (haránt vastagbél), a rekeszizom bal széle alá. Innen függőlegesen lefelé fordul (leszálló vastagbél), és a test vonalát követve (sigmabél) majdan végbélként nyílik a külvilágba. A vakbélről lóg le keskeny vak járatként a féregnyúlvány, amelynek gyulladását a köznyelv vakbélgyulladásnak nevezi. A vakbélbe a vékonybél utolsó szakasza a test bal oldala felől, oldalról egy billentyűszerű képződménnyel (az úgynevezett a Bauhin-billentyűn keresztül) szájadzik. A vakbél a páratlan ujjú patásokban lényeges szerv, az emberekben már csökevényes.
A cikk elkészítéséhez nyújtott segítséget köszönjük dr. Réti András sebésznek.