Mi a végbélsipoly?
A sipoly vagy fisztula üreges szervek vagy testüregek közti kórós összeköttetést jelent, melyen keresztül folyadék és szilárd anyag egyaránt haladhat természetellenes irányban és a külvilág felé is. Végbélsipoly esetén a végbél belső ürege van kapcsolatban a külvilággal, ez esetben a végbélből a bőrre vezet egy járat.
Tünetek
A végvélsipoly előfordulása
Végbélsipoly nagyjából azonos arányban fordul elő férfiaknál és a nőknél, de férfiakat valamivel gyakrabban érinti. Az előfordulásban a korosztályok között sincs lényeges különbség, bár az igaz, hogy idősebbeknél valamivel magasabb az érintettség.
Megfigyelhető, hogy a sipoly kialakulásának esélye a higiéniás viszonyokkal összefüggésben van: elhanyagoltabb betegeknél gyakrabban találkoznak az orvosok végbélsipollyal. Túlsúlyosoknál szintén magasabb az előfordulás, mivel ilyen esetekben lényegesen nehezebb a tisztálkodás, gyakrabban van hígabb széklet a túlzott táplálékbevitel következtében, illetve a zsírosabb, fűszeresebb ételek mindig a mirigyek fokozott működésével, váladéktermelésével járnak.
A végbélsipoly okai
A végbélben az izomréteg között olyan tasakok vannak, amelyekbe mirigyek nyílnak. Ha ezek a mirigyek begyulladnak, vagy valamilyen okból a végbélbe kivezető nyílásuk lezárul, akkor a bennük termelődő váladék nem tud bejutni a végbél üregébe, majd elfertőződik. Emiatt a gennyel teli tasak egyre nagyobb lesz és elkezd utat törni magának a külvilág felé, a bőr irányába. Ennek következményeként a végbélnyílás mellett tályog keletkezik, ami általában lázat és nagy fájdalmat is okoz. Ez a gennygyülem a végbélnyílás mellett vagy magától kinyílik, vagy sebészileg kell megnyitni. Ezt követően a tályog lassan és hosszan gyógyul, helyén az esetek nagyjából 80 százalékában sipoly marad vissza. A sipoly ez esetben is egy olyan járatot jelent, amely a bél belső felszíne és a külvilág között képződik. Előfordul, hogy a tályogok kisebbek, a betegek nem is veszik azokat észre, pusztán a sipoly jelenlétével szembesülnek. Ilyenkor a végbélnyílás környékén fennáll egy vissza-visszatérő krónikus gyulladás, gennyes kis pattanás, ami időnként bűzösen kifakad.
A sipolyok akár messzebbre is vezethetnek, bár ez esetben már jellemzően más krónikus betegségek talaján alakulnak ki. Vannak például autoimmun betegségek vagy bélgyulladások (ilyen például a link: Crohn-betegség), amelyek a mélyre terjedő roncsoló gyulladással járnak. Ilyenkor járatok többfelé, így a végbél irányába is kialakulhatnak. Ilyenkor a végbélsipolyok az alapbetegség részét képezik. Ugyancsak lehet a végbélsipoly kiváltó oka valamilyen sérülés, legyen az akár idegen test okozta átlyukadás. Ritkán, de előfordulhat az is, hogy a sipoly műtéti beavatkozás következményeként jön létre. Ugyancsak kialakulhat sipoly daganat következményeként.
A végbélsipoly tünetei
A konkrét tünet, függetlenül a kiváltó októl, minden esetben a gyulladás és a váladékozás. Ugyancsak jellemzőek a visszatérő, gyulladásos, váladékozással, fájdalommal járó időszakok. A fájdalom nem mindig jelentkezik, de viszketés, diszkomfortérzés szinte mindig észlelhető. Ennek hátterében általában az áll, hogy a váladék szinte mindig felmarja a bőrt.
A végbélsipoly diagnózisa
A diagnózis első lépése a páciens panaszainak meghallgatását követő fizikális vizsgálat. A panaszt okozó járat azonosítása után a járat lefutását úgynevezett szondával (speciális, lekerekített végű vékony pálcával) vizsgálják. A sipolyjáraton ezt az eszközt vezetik végig. Ennek során kideríthető, hogy felszínes sipolyjáratról van-e szó (az ilyen sipoly bőr közelében fut végig), vagy pedig olyanról, amely a végbél mellett futva magasan fölterjed és áttör a végbél záróizmain is. Az ilyen vizsgálat általában kissé kellemetlen, de nem fájdalmas.
Vannak egészen magasra terjedő, sőt akár elágazó sipolyok is. Ezeket nem mindig lehet szondázással azonosítani, esetükben gyakran van szükség ultrahangos vagy MR-vizsgálatra. Emellett a járatot kontrasztanyaggal is feltöltik, majd végeznek röntgenvizsgálatot is. Ezen módszerek segítségével szépen ki lehet rajzolni a sipoly lefutását. Ezek a vizsgálatok szintén nem fájdalmasak, mindössze kellemetlenek.
Ha a sipoly bizonytalan eredetű, vagy esetleg ismétlődő, mindenképpen szükség van vastagbéltükrözésre is, hogy azzal kizárják a hátterében esetlegesen meghúzódó krónikus betegségeket, gyulladásokat vagy daganatokat. 45-50 éves kortól sipolyműtétet megelőzően minden esetben szükséges kolonoszkópia végzése.
A végbélsipoly kezelése
A kezelés módja a sipolyjárat megszüntetése, kiirtása. Ha a sipoly a bőrhöz közel fut és nem érinti a záróizmot, ez viszonylag egyszerű. Ilyenkor a sipolyt egyszerűen felnyitják a bőr irányából, a belsejét pedig kitisztítják. Ezt követően a járatot nyitva hagyják és hagyják alulról sarjadva begyógyulni, valahogy úgy, mintha egy seb lenne. Ha a járat magasabbra fut, fontos figyelni arra, hogy a beavatkozás következtében a végbélzáró izom ne sérüljön. Emiatt ilyenkor az amúgy egyszerű beavatkozások nagyon nehézzé, bonyolulttá és hosszadalmassá válnak. A klasszikus műtéti eljárások során fonalat, gumiszalagot fűztek a járatokba, azt meghúzták. Ennek során a fonal a járatot lassan vágta át, mögötte pedig folyamatosan összehegesedett az átvágott izomszövet. Ma már ezzel módszerrel óvatosabban bánnak, mert következtében esetenként kialakulhat záróizom-elégtelenség. Ma már inkább arra törekednek, hogy a járat belső nyílását elzárják, és ennek következtében - utánpótlás híján - az egész sipoly magától begyógyuljon.
Szövődményes, mélyre terjedő, elágazó sipolyok esetén a járatba fonalat fűznek a nyílások lezáródásának megakadályozására, majd azt hosszú ideig, hónapokig otthagyják. Ez idő alatt a sipoly mellékágai lezáródnak, lévén kivezetésük megoldott és folyamatos, emiatt bennük nem lángol fel újra és újra a gyulladás. Ezt követően a nyílást műtéti úton belülről is lezárják. Ez gyakran nagyon hosszadalmas, időnként több műtéti beavatkozást is igénylő folyamat, mely sok türelmet és együttműködést kíván meg a pácienstől is.
A végbélsipoly gyógyulási esélyei
Nehéz megmondani, mekkora az esélye a végleges gyógyulásnak, lévén a sipolyok nagyon sokfélék lehetnek. A felszínesek könnyen és jól gyógyulnak, de a gyógyulási idő még esetükben is hónapokban mérhető. A magasabbra terjedő, elágazó vagy elhanyagoltabb sipolyok gyógyítása jóval nehezebb, esetükben a kezelés kombinált műtétekkel, műtétsorozatokkal történik. Emiatt fontos az, hogy ha valaki észleli magán a tüneteket, minél hamarabb orvoshoz forduljon.
A végbélsipoly megelőzése
A megelőzést a higiéniás szabályok betartása segíti. Előnyös az is, ha biztosított a normális bélműködés, jó az emésztés, nincs sem székrekedés, sem hasmenés. Jót tesz a sportolás, az egészséges étrend tartása is.
A végbélsipoly szövődményei
Ha a sipoly külső járata lezáródik, akkor az annak nyomán kialakuló tályog sokfelé betörhet, akár a hüvelybe, akár a hólyagba, akár a kismedencébe is. Ez értelemszerűen további fertőzést okozhat. A sipoly daganatos irányba nem fajulhat el (ellenben daganat fennállásának lehet tünete, részjelensége).
A cikk elkészítéséhez nyújtott segítséget köszönjük dr. Harasta Edit sebész, gasztroenterológos főorvosnak.